Mit szedjünk télen: D-vitamin

A Derült égbolt vitaminja
A kezdetek…
vitamin DA D-vitamin hiány csonttünetei már az ókorban ismertek voltak, azonban részleteiben csak  1650-ben F. Glisson írta le. A csukamájolajat (amely valójában a t?kehal májának olaja) hosszú id?n keresztül gyógyszerként használták a D-vitamin hiány kezelésére, azonban el?ször csak 1824-ben D. Scheutte írta fel kezelésként. A betegség els? tudományos megközelítése McCollum és munkatársai nevéhez f?z?dik. 1914-ben vajzsírból egy zsírban oldódó alkotóelemet izoláltak, amelyet kés?bb „A-vitamin”-nak neveztek el. Az egészséghez szükséges zsírban oldódó alkotóelemek után kutatva Mellanby 1919-ben zsírszegény tejen és kenyéren él? kölyökkutyákon megfigyelte a csontbetegség kialakulását. A táplálékhoz hozzáadott vajzsír, vagy csukamájolaj csökkentette a betegség kifejl?dését.A kulcskísérletet 1922-ben McCollum és munkatársai végezték, amikor megfigyelték, hogy a felhevített t?kehalmájolajban az oxidáció során az A-vitamin megsemmisül, de a csont növekedéséért felel?s alkotóelem nem. Ezt a h?álló, zsíroldékony alkotóelemet D-vitaminnak nevezték el.Id?közben, egy teljesen más gyógymód látott napvilágot a D-vitamin hiány kezelésére. 1921-ben Hess and Unger megfigyelték, hogy „ a D-vitamin hiány el?fordulása szoros összefüggést mutat a napfény szezonális változásával”. Chick és munkatársai az el?bb említettek alapján azt állították, hogy a napfénnyel ugyanolyan jól lehet kezelni a D-vitamin hiányt, mint a csukamájolajjal.
D-vitamin meghatározása és formái
A D-vitamin a szteroid hormonok családjába tartozó vitamin és ugyanakkor aktív hormon, amely zsírban oldódik és h?vel szemben ellenálló. A napfény ultraibolya (UV) komponensének hatására az emberi szervezetben is képz?dik a b?rben lév? 7-dehidrokoleszterinb?l, amely a bélben szintetizálódik koleszterinb?l. A növények ergoszterinjéb?l ugyancsak az UV sugárzás hatására jön létre D-vitamin. Így két formáról beszélhetünk:
-D2-vitamint (ergokalciferol), a táplálékkal vesszük fel.
-D3-vitamin (kolekalciferol), amely a b?rben napfény vagy mesterséges besugárzás hatására keletkezik az el?anyagából, a 7-dehidrokoleszterinb?l, illetve a táplálékkal jut be a szervezetbe.
Az állati eredet? élelmiszerek D3- és D2-vitamint, a növényi eredet?ek D2-vitamint tartalmaznak.
A D3-vitamin-képzés az életkorral jelent?sen csökken, a fiatalok b?rében a D-vitamin szintézis kb. kétszer olyan intenzív, mint az id?sekében. Fekete b?rszín?eknél öt-tízszer több napsugárzásra van szükség az optimális D-vitamin-szérumszint kialakulásához. Ezt a folyamatot a b?rpigmentáció és a kor mellett befolyásolja a földrajzi szélességi fok, az évszak és a napszak, a felh?zet, a légköri szennyez?dés, a szabadban töltött id?, a fényvéd? krémek használata, árnyékolás, a fedetlen b?rfelület stb.
Tíz-tizenöt perces, az arcot, végtagokat, vagy a hátat ér?, nyári, nappali (10 és 15 óra közötti) napfény elegend? az optimális D-vitamin-szérumszint kialakulásához. A mi égövünkön a reggeli és délutáni, a kés? ?szi, téli és kora tavaszi napsugárzás D3-vitamin-képz? hatása elenyész?.A szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás nem alkalmas D3-vitamin képzésére.

Miért fontos a D-vitamin?

A D-vitamin legf?bb szerepe, hogy el?segíti a kalcium és a foszfor felszívódását, és közvetlenül befolyásolja a csontképz?dést. Újabban génregulátor szerepet tulajdonítanak neki, szabályozza a sejtek növekedését, befolyásolja az immunfunkciókat, az inzulin és a vérnyomás
szabályozásában közrem?köd? enzim, a renin termelését, és az endokrin m?ködést. Hiánya számos krónikus betegség kialakulásának a kockázatával jár együtt.

Hazai javasolt D-vitamin adagok

A 2012-es Hazai konszenzus a D-vitamin szerepér?l a betegségek megel?zésében és kezelésében” cím? állásfoglalás alapján a referencia értéket tízszeresére emelték a különböz? életkorokban. Reprezentatív nagyságrendben Magyarországon eddig nem végeztek D-vitamin szérumszint méréseket ennek ellenére er?sen valószín?síthet?, hogy a lakosság jelent?s része, f?leg télen-tavasszal D-vitamin hiányban szenved.Magyarországon az egészséges, menopauza utáni n?k között nyáron és ?sszel 50%, télen és tavasszal 70% volt a D-vitamin-hiány

1. táblázat D-vitamin-hiány megel?zésére javasolt D3-vitamin-dózisok Magyarországon

Korcsoport                    Javasolt napi dózis   Biztonságos napi fels? határ
Csecsem?k                             400–1000 NE                           1000 NE
Gyermekek (1–6 év)             600–1000 NE                            2000 NE
Gyermekek (6 év felett)        600–1000 NE                           2000 NE
Serdül?k                                  800–1000 NE                            4000 NE
Feln?ttek                                 1500–2000 NE                          4000 NE
Elhízott feln?ttek                   3000–4000 NE                         4000 NE
Várandós n?k                         1500–2000 NE                         4000 NE
1 NE = 0.025 ?g D3-vitamin

TUDTA-E, HOGY

? nyáron fürd?ruhában történ? napozáskor a b?r enyhe pirulását okozó napsugárzás hatására 10–20 000 NE D-vitamin képz?dik a szervezetben.

? a fekete b?r? embereknek öt-tízszer több napsugárzásra van szükségük ugyanannyi D-vitamin képzéséhez.

? a D-vitamint a szervezet két–három hónapig raktározza

? a D-vitamin napi dózisa a 2012-es hazai konszenzus alapján 200 NE helyett 1500-2000 NE.

? ha megnézünk egy élelmiszercímkét, az ott feltüntetett D-vitamin ajánlott napi beviteli értéke
(RDA) % a 200 NE-hez van viszonyítva

Forrás:Táplálkozási Akadémia Hírlevél

További cikkek a D-vitaminról:

Nagy mennyiség? természetes D-vitamin- sose találnánk ki honnan származik

A D-vitamin hiánnyal összefügg? betegségekr?l I. rész            II. rész