(MTI) – A gének többsége a hajnali órák és alkonyat el?tt a legaktívabb – erre a következtetésre jutottak ötéves állatkísérletek alapján a Pennsylvania Egyetem kutatói, akik szerint eredményeik figyelembevételével sokkal hatékonyabban lehet a jöv?ben alkalmazni a gyógyszerkészítményeket.

A kutatásokat összefoglaló tanulmány az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) legújabb számában jelent meg.
    A napi biológiai óra, a cirkadián ritmus irányítja az él?világ élettani folyamatait. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói arra vállalkoztak, hogy egérkísérletek során 12 szövettípus esetében feltérképezik a gének és a fehérjék m?ködésének 24 órás változásait – olvasható a BBC hírei között, valamint a Pennsylvaniai Egyetem honlapján.
A tudósok kétóránként vettek mintát az egerek veséjéb?l, májából, tüdejéb?l, mellékveséjéb?l, szívéb?l, aortájából, agytörzséb?l, kisagyából, hipotalamuszából, sárga és barna zsírszövetéb?l, valamint vázizomzatából. A vizsgálatok a fehérjetermelésben részt vev? gének 43 százalékánál mutattak ki aktivitási ingadozást. Ez a „mintázat” eltér? volt különböz? géneknél különböz? szövetekben. A legdinamikusabb változásokat a májban észlelték, ahol 3186 génnél mértek napi aktivitási ingadozást, míg a hipotalamuszban csupán 642-nél.
 A kutatók kiemelték, hogy a gyógyszerkészítmények többségének „támadási” pontjai is a biológiai óra irányítása alatt állnak. Az Egyesült Államokban forgalmazott 100 legnépszer?bb készítményb?l 56, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) listájának 250 gyógyszeréb?l pedig 119 cirkadián ingadozást (oszcillációt) mutató gének segítségével fejti ki hatását.
„Már korábban is felismerték, hogy a gyógyszerek alkalmazásában célszer? figyelembe venni a gének, a sejtek életritmusát, ez az úgynevezett kronoterápia. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszó koleszterin a májban termel?dik, amely éjszaka a legaktívabb, így a sztatin-készítményeket este célszer? bevenni. Ezek a felismerések azonban véletlenszer?en, vagy más tárgyú vizsgálatok +melléktermékeként+ születtek. A mi vizsgálataink során viszont célzottan kutattuk, hogy mely gyógyszercélpontok mely szervekben és mikor állnak a szervezet biológiai órájának irányítása alatt. Eredményeink alapján hatékonyabban és kisebb dózisokban lehet majd alkalmazni a gyógyszerkészítményeket” – magyarázta a kutatásokat irányító John Hogenesch professzor.