A Derült égbolt vitaminja

A kezdetek…
A D-vitamin hiány csonttünetei már az ókorban ismertek voltak, azonban részleteiben csak  1650-ben F. Glisson írta le. A csukamájolajat (amely valójában a tőkehal májának olaja) hosszú időn keresztül gyógyszerként használták a D-vitamin hiány kezelésére, azonban először csak 1824-ben D. Scheutte írta fel kezelésként. A betegség első tudományos megközelítése McCollum és munkatársai nevéhez fűződik. 1914-ben vajzsírból egy zsírban oldódó alkotóelemet izoláltak, amelyet később „A-vitamin”-nak neveztek el. Az egészséghez szükséges zsírban oldódó alkotóelemek után kutatva Mellanby 1919-ben zsírszegény tejen és kenyéren élő kölyökkutyákon megfigyelte a csontbetegség kialakulását. A táplálékhoz hozzáadott vajzsír, vagy csukamájolaj csökkentette a betegség kifejlődését. A kulcskísérletet 1922-ben McCollum és munkatársai végezték, amikor megfigyelték, hogy a felhevített tőkehalmájolajban az oxidáció során az A-vitamin megsemmisül, de a csont növekedéséért felelős alkotóelem nem. Ezt a hőálló, zsíroldékony alkotóelemet D-vitaminnak nevezték el. Időközben, egy teljesen más gyógymód látott napvilágot a D-vitamin hiány kezelésére. 1921-ben Hess and Unger megfigyelték, hogy „ a D-vitamin hiány előfordulása szoros összefüggést mutat a napfény szezonális változásával”. Chick és munkatársai az előbb említettek alapján azt állították, hogy a napfénnyel ugyanolyan jól lehet kezelni a D-vitamin hiányt, mint a csukamájolajjal.

D-vitamin meghatározása és formái

A D-vitamin a szteroid hormonok családjába tartozó vitamin és ugyanakkor aktív hormon, amely zsírban oldódik és hővel szemben ellenálló. A napfény ultraibolya (UV) komponensének hatására az emberi szervezetben is képződik a bőrben lévő 7-dehidrokoleszterinből, amely a bélben szintetizálódik koleszterinből. A növények ergoszterinjéből ugyancsak az UV sugárzás hatására jön létre D-vitamin. Így két formáról beszélhetünk:
-D2-vitamint (ergokalciferol), a táplálékkal vesszük fel.
-D3-vitamin (kolekalciferol), amely a bőrben napfény vagy mesterséges besugárzás hatására keletkezik az előanyagából, a 7-dehidrokoleszterinből, illetve a táplálékkal jut be a szervezetbe.
Az állati eredetű élelmiszerek D3- és D2-vitamint, a növényi eredetűek D2-vitamint tartalmaznak.
A D3-vitamin-képzés az életkorral jelentősen csökken, a fiatalok bőrében a D-vitamin szintézis kb. kétszer olyan intenzív, mint az idősekében. Fekete bőrszínűeknél öt-tízszer több napsugárzásra van szükség az optimális D-vitamin-szérumszint kialakulásához. Ezt a folyamatot a bőrpigmentáció és a kor mellett befolyásolja a földrajzi szélességi fok, az évszak és a napszak, a felhőzet, a légköri szennyeződés, a szabadban töltött idő, a fényvédő krémek használata, árnyékolás, a fedetlen bőrfelület stb.
Tíz-tizenöt perces, az arcot, végtagokat, vagy a hátat érő, nyári, nappali (10 és 15 óra közötti) napfény elegendő az optimális D-vitamin-szérumszint kialakulásához. A mi égövünkön a reggeli és délutáni, a késő őszi, téli és kora tavaszi napsugárzás D3-vitamin-képző hatása elenyésző. A szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás nem alkalmas D3-vitamin képzésére.

Miért fontos a D-vitamin?

A D-vitamin legfőbb szerepe, hogy elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását, és közvetlenül befolyásolja a csontképződést. Újabban génregulátor szerepet tulajdonítanak neki, szabályozza a sejtek növekedését, befolyásolja az immunfunkciókat, az inzulin és a vérnyomás szabályozásában közreműködő enzim, a renin termelését, és az endokrin működést. Hiánya számos krónikus betegség kialakulásának a kockázatával jár együtt.

Hazai javasolt D-vitamin adagok

A 2012-es Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében” című állásfoglalás alapján a referencia értéket tízszeresére emelték a különböző életkorokban. Reprezentatív nagyságrendben Magyarországon eddig nem végeztek D-vitamin szérumszint méréseket ennek ellenére erősen valószínűsíthető, hogy a lakosság jelentős része, főleg télen-tavasszal D-vitamin hiányban szenved. Magyarországon az egészséges, menopauza utáni nők között nyáron és ősszel 50%, télen és tavasszal 70% volt a D-vitamin-hiány

1. táblázat D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt D3-vitamin-dózisok Magyarországon

Korcsoport                    Javasolt napi dózis   Biztonságos napi felső határ
Csecsemők                             400–1000 NE                           1000 NE
Gyermekek (1–6 év)             600–1000 NE                            2000 NE
Gyermekek (6 év felett)        600–1000 NE                           2000 NE
Serdülők                                  800–1000 NE                            4000 NE
Felnőttek                                 1500–2000 NE                          4000 NE
Elhízott felnőttek                   3000–4000 NE                         4000 NE
Várandós nők                         1500–2000 NE                         4000 NE
1 NE = 0.025 μg D3-vitamin

TUDTA-E, HOGY

• nyáron fürdőruhában történő napozáskor a bőr enyhe pirulását okozó napsugárzás hatására 10–20 000 NE D-vitamin képződik a szervezetben.
• a fekete bőrű embereknek öt-tízszer több napsugárzásra van szükségük ugyanannyi D-vitamin képzéséhez.
• a D-vitamint a szervezet két–három hónapig raktározza
• a D-vitamin napi dózisa a 2012-es hazai konszenzus alapján 200 NE helyett 1500-2000 NE.
• ha megnézünk egy élelmiszercímkét, az ott feltüntetett D-vitamin ajánlott napi beviteli értéke (RDA) % a 200 NE-hez van viszonyítva

Forrás:Táplálkozási Akadémia Hírlevél

További cikkek a D-vitaminról:

Nagy mennyiségű természetes D-vitamin- sose találnánk ki honnan származik

A D-vitamin hiánnyal összefüggő betegségekről I. rész            II. rész