Mit mond egy virológus a nátháról

Bár a tüneteket sokan összekeverik, az influenza és a nátha különbözik egymástól, más vírusok okozzák ?ket. Miért télen vagyunk a leggyakrabban „megfázva”? Hogyan fert?znek a náthavírusok? Miért nincs oltás ellene? Dr. Berencsi György virológus professzor, szaktanácsadó f?orvos (Országos Epidemiológiai Központ) válaszai.Miért nincs oltás nátha ellen?Influenza ellen van, nátha ellen viszont nincs oltás. Ennek az az egyik oka, hogy míg az influenza súlyos, akár halálos fert?zést is okozhat, addig a nátha csak kellemetlen, de nem veszélyes. Ezek a vírusok nem jutnak be a tüd?be, csupán fels? légúti tüneteket okoznak – nem igazán éri meg oltást fejleszteni ellene. Ráadásul náthát több mint 120 vírus okozhat, a kutatás, fejlesztés túl sokba kerülne. Bár voltak már kísérletek univerzális vakcina létrehozására, de eddig még nem járt sikerrel ez a próbálkozás.

Nátha – a nagy túlél?

A náthavírusokat az 1950-es évek óta kutatják, azóta, hogy feltalálták a több százezerszeres nagyítást lehet?vé tév? elekronmikroszkópot. Náthát rhinovírusok és coronavírusok okoznak, és jelenleg is fel-felbukkan egy-egy újabb náthavírus.
A terjedésük hasonló az influenzavíruséhoz: tüsszentéssel, illetve kézr?l-kézre átadással terjednek. A náthát okozó vírusokat valóban „benyaljuk”: fert?zött emberek által megfogott tárgyakon vagy magán az emberi kézen akár 1 napig életben maradnak a kórokozók, így ha a kezünkkel a szemünket, orrunkat dörzsöljük, vagy a szánkba nyúlunk, akkor máris lehet?séget teremtettünk a vírusoknak, hogy új helyen szaporodjanak.
Sajnos az sem jelent számunkra védettséget, ha már átestünk az összes, náthát okozó vírus által kiváltott fert?zésen, ugyanis a kialakult védettség csak körülbelül egy évre szól.

Tényleg a hidegben leszünk náthásak?

Van köze a náthának a hideghez, csak nem úgy, ahogyan azt sokan gondolják.
A nátha vírusa akkor tud jól szaporodni a nyálkahártyánkon, ha az h?vös. A megtámadott csillósz?rös hengerhám-sejtek szobah?mérsékleten egy különleges anyagot, úgynevezett interferont termelnek. Ez akadályozza meg, hogy a szomszédos sejteket is megtámadják a vírusok. Ám az interferon a h?vös nyálkahártyán elveszíti hatásosságát, így a náthát okozó vírusok szaporodásnak indulnak, sorra támadják meg a nyálkahártya sejtjeit. Az orrunk belsejében lév? csillósz?rök megbénulnak, ledermednek, így a felgyüleml? váladék nem tud távozni a szervezetb?l. Ezen a jó „táptalajon” kés?bb akár baktériumok is szaporodásnak indulhatnak.

ÁNTSZ OTH Kommunikációs F?osztály

És még néhány érdekesség

A nátha már az ókorban is ismert betegség volt. Hippokratész még azt hitte, hogy a betegek vérének csapolásával hatásosan védekezhetnek ellene. Az id?számítás szerinti els? században, Rómában él? ifjabb Plinius azt javasolta, hogy a nátha megel?zésére gyakran kell csókolgatni egy egér sz?r?s pofácskáját. Benjamin Franklin, a villámhárító feltalálója a hideg, nedves leveg?t tette felel?ssé és azt javasolta, hogy edzésképpen töltsön az ember minél többet a friss leveg?n. Az els? tudományos igény? kísérlet 1900-as évek elején zajlott. Kruse és Foster náthás emberekb?l származó orrváladékot sz?rt meg és a sz?rletet önként jelentkez?k orrába csöppentették. Nagy megelégedésükre sikerült a fert?zést átvinniük, így a kísérletet csimpánzokon is megismételték, akik szintén náthásak lettek, bár nem önként jelentkeztek a kutatásra. Tyrrell és Person végül 1960-ban izolálta a vírus els? példányát.

Kapcsolódó cikkek:

https://fitoterapiakalauz.hu/megfazas-vagy-influenza-hogyan-eljuk-tul/

https://fitoterapiakalauz.hu/forro-es-karizmatikus-meghonosodott-idegen/