Mit mond egy virológus a nátháról

Bár a tüneteket sokan összekeverik, az influenza és a nátha különbözik egymástól, más vírusok okozzák őket. Miért télen vagyunk a leggyakrabban „megfázva”? Hogyan fertőznek a náthavírusok? Miért nincs oltás ellene? Dr. Berencsi György virológus professzor, szaktanácsadó főorvos (Országos Epidemiológiai Központ) válaszai.Miért nincs oltás nátha ellen?Influenza ellen van, nátha ellen viszont nincs oltás. Ennek az az egyik oka, hogy míg az influenza súlyos, akár halálos fertőzést is okozhat, addig a nátha csak kellemetlen, de nem veszélyes. Ezek a vírusok nem jutnak be a tüdőbe, csupán felső légúti tüneteket okoznak – nem igazán éri meg oltást fejleszteni ellene. Ráadásul náthát több mint 120 vírus okozhat, a kutatás, fejlesztés túl sokba kerülne. Bár voltak már kísérletek univerzális vakcina létrehozására, de eddig még nem járt sikerrel ez a próbálkozás.

Nátha – a nagy túlélő

A náthavírusokat az 1950-es évek óta kutatják, azóta, hogy feltalálták a több százezerszeres nagyítást lehetővé tévő elekronmikroszkópot. Náthát rhinovírusok és coronavírusok okoznak, és jelenleg is fel-felbukkan egy-egy újabb náthavírus.
A terjedésük hasonló az influenzavíruséhoz: tüsszentéssel, illetve kézről-kézre átadással terjednek. A náthát okozó vírusokat valóban „benyaljuk”: fertőzött emberek által megfogott tárgyakon vagy magán az emberi kézen akár 1 napig életben maradnak a kórokozók, így ha a kezünkkel a szemünket, orrunkat dörzsöljük, vagy a szánkba nyúlunk, akkor máris lehetőséget teremtettünk a vírusoknak, hogy új helyen szaporodjanak.
Sajnos az sem jelent számunkra védettséget, ha már átestünk az összes, náthát okozó vírus által kiváltott fertőzésen, ugyanis a kialakult védettség csak körülbelül egy évre szól.

Tényleg a hidegben leszünk náthásak?

Van köze a náthának a hideghez, csak nem úgy, ahogyan azt sokan gondolják.
A nátha vírusa akkor tud jól szaporodni a nyálkahártyánkon, ha az hűvös. A megtámadott csillószőrös hengerhám-sejtek szobahőmérsékleten egy különleges anyagot, úgynevezett interferont termelnek. Ez akadályozza meg, hogy a szomszédos sejteket is megtámadják a vírusok. Ám az interferon a hűvös nyálkahártyán elveszíti hatásosságát, így a náthát okozó vírusok szaporodásnak indulnak, sorra támadják meg a nyálkahártya sejtjeit. Az orrunk belsejében lévő csillószőrök megbénulnak, ledermednek, így a felgyülemlő váladék nem tud távozni a szervezetből. Ezen a jó „táptalajon” később akár baktériumok is szaporodásnak indulhatnak.

ÁNTSZ OTH Kommunikációs Főosztály

És még néhány érdekesség

A nátha már az ókorban is ismert betegség volt. Hippokratész még azt hitte, hogy a betegek vérének csapolásával hatásosan védekezhetnek ellene. Az időszámítás szerinti első században, Rómában élő ifjabb Plinius azt javasolta, hogy a nátha megelőzésére gyakran kell csókolgatni egy egér szőrős pofácskáját. Benjamin Franklin, a villámhárító feltalálója a hideg, nedves levegőt tette felelőssé és azt javasolta, hogy edzésképpen töltsön az ember minél többet a friss levegőn. Az első tudományos igényű kísérlet 1900-as évek elején zajlott. Kruse és Foster náthás emberekből származó orrváladékot szűrt meg és a szűrletet önként jelentkezők orrába csöppentették. Nagy megelégedésükre sikerült a fertőzést átvinniük, így a kísérletet csimpánzokon is megismételték, akik szintén náthásak lettek, bár nem önként jelentkeztek a kutatásra. Tyrrell és Person végül 1960-ban izolálta a vírus első példányát.

Kapcsolódó cikkek:

http://fitoterapiakalauz.hu/megfazas-vagy-influenza-hogyan-eljuk-tul/

http://fitoterapiakalauz.hu/forro-es-karizmatikus-meghonosodott-idegen/