A közönséges édeskömény (Foeniculum vulgare) a Földközi-tenger vidékér?l származó többéves, lágyszárú, meleg igényes növény. Hatásait már az antik id?kben ismerték és nagyra értékelték.
Az ókori görögök a növényt az egyik legismertebb ókori csata helyszíne után “marathonnak” nevezték el, mert a települést vadon term? édeskömény vette körül. Az ókori mitológiában az édeskömény szorosan összefonódott Dionüszosszal, az ételek és a bor istenével.
Számtalan nemzeti konyhában pótolhatatlan f?szer. Szárított magjai külsejükben és ízükben hasonlítanak az ánizsra, ezért is váltak az abszint egyik alapanyagává. Gyógyászati felhasználásuk azonban eltér az ánizsétól.

Az antik utazó
A Földközi-tenger partvidékér?l terjedt el Európában, majd Ázsiában, Amerikában és Ausztráliában (ahol invazív növényfajnak számít). Napjaink legnagyobb termel?i India, Kína és Oroszország, Európát f?leg Franciaország, Románia és Magyarország látja el édesköménnyel. Csehországban a dél-morvai vidéken található meg a növény. A folyók és utak menti szárazabb talajt keresi, de magasabban fekv? területeken is rábukkanhatunk, mivel a legel?kön keresztül felkúszik a hegyekbe.
A sárgarépával és a petrezselyemmel együtt az erny?s virágzatúak családjába tartozik. A növény alsó része a húsos, egymást fed? száraival a zellerre emlékeztet. Fels? részének (ami akár 2,5 m magas is lehet) vékony, szétágazó, üreges szárai, enyhén tagolt levelei és erny?s virágzatában lev? apró, sárga virágai azonban inkább a kaporra hasonlítanak. Ezért az édeskömény nálunk olasz, római, esetleg édes kapor néven is ismert. A konyhában és gyógyászati célokra a növény 4-10 mm nagyságú magjait – kett?s kaszatjait – használják, amelyek a növény elvirágzása után, a nyár folyamán érnek meg.

Nem csak szélhajtó
Alapvet?en két fajtája van, a keser? és az édes kömény. Az egyikben keser? fenkon, a másikban édes anetol található. Laboratóriumi tesztek igazolják, hogy a fitoösztrogén anetol illóolaj molekuláris szinten megakadályozza a gyulladásos folyamatok, valamint a rákos sejtosztódás “beindítóinak” aktivizálódását. Ezzel egy id?ben óvja a májm?ködést.
Mindemellett kiváló vitamin- és ásványi anyag forrás, nagy mennyiségben tartalmaz C- és B-vitaminokat, rostanyagokat, ásványi anyagokat (kálium, kalcium, magnézium, vas, nátrium), folsavat, zsírsavakat, aminosavakat, flavonoidokat, rutint, glükozidokat és kellemes illatú terpenoidokat.
Gyógynövényként nem csak az ókori Rómában és Görögországban használták az édesköményt. Köhögésre, megfázásra, hasgörcsök oldására az ókori Egyiptomban, Kínában, Arábiában és Indiában is alkalmazták az orvosok. Az édeskömény olaja küls? használat során a növény, fert?tlenít? (például szemöblögetésre, gyulladás esetén), parazitaellenes tulajdonságaira korlátozódott (taszítja a bolhákat, a tetveket és a rühöt).
A hagyományos orvoslásban az édeskömény bels?leg alkalmazva (f?zet vagy forrázat formájában) ismert leginkább. Az emésztésre kifejtett jótékony hatásával már emberemlékezet óta élnek. Ellazítja az emészt?rendszer simaizomzatának görcseit, segíti az emészt?enzimek kiválasztását, és felgyorsítja a bélmozgást. Az illatos édeskömény teát gyakran alkalmazzuk csecsem?knél felfújódás és görcsök enyhítésére. Természetesen a feln?tteken is segít, és nem csupán gyomorégésben.
Kivonata fert?tlenít? (antiszeptikus) hatású. Az édeskömény tea vagy szirup hatékony hurutoldó, ezért fels? légúti fert?zésekben, köhögésben vagy légcs?hurutban (bronchitis) remekül használható.
A “n?i bajokat enyhít?” növények csoportjába tartozik. A gyógynövényben található fitoösztrogének támogatják a mellszövet növekedését, ezért javasolható a tejelválasztás serkentésére, a menstruáció elindítására, a szülési fájdalom enyhítésére vagy akár a libidó növelésére. Az ókori rómaiak az édesköményt a “tekintet” gyógynövényének is tartották, és Indiában is úgy vélték, hogy a növény javítja a látást. Úgy t?nik, igazuk volt… Az újabb kelet? kutatások egyre gyakrabban említik, hogy az édeskömény segítséget nyújthat a zöld hályog gyógyításában.
Ugyancsak hatékony a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a vastagbélrák megel?zésében.
A bel?le el?állított készítmények kedvenc kisállataink egészségén szintén javíthatnak (a felfújódástól kezdve, egészen a bolhákig).
Alapszabály, hogy a növény használata állapotos hölgyeknek nem ajánlott, és nem célszer? a hosszú távú, folyamatos alkalmazása sem (legfeljebb 2 hétig javasolt).
A szabályok megtartásával az édeskömény használata biztonságosnak mondható.

Helye a konyhánkban
Ropogós szárának és jellegzetesen édeskés ízének köszönhet?, hogy az édeskömény nemcsak gyógynövényként, hanem zöldségként és f?szernövényként is közismert. Els?sorban a mediterrán és az ázsiai konyhában népszer?. Friss levelei kellemesen ízesítik a joghurtos önteteket, mártásokat és salátákat, de belemorzsolhatjuk levesekbe és egyéb zöldséges ételekbe is. A sülteknek, süteményeknek és desszerteknek ugyancsak f?szere lehet, és persze ne feledkezzünk meg az abszintról és más lik?rökr?l sem. Érdekesség: Indiában étkezés után szárított köménymagokat rágcsálnak a lehelet felfrissítésére.
Kellemes illatát az élelmiszeripar és a gyógyszeripar is felhasználja különböz? ételekben, italokban vagy gyógyszerekben, hogy elfedje néhány összetev? kellemetlen szagát. Köménnyel illatosítják a természetes alapanyagú szappanokat, fogkrémeket és sok más kozmetikumot is.

Ez a sokoldalú antik gyógynövény szó szerint egészséggel illatosítja és ízesíti életünket.

Írta: Vladimír Vonásek

Szakmailag ellen?rizte és kiegészítette: Németh Imréné Éva fitoterapeuta, természetgyógyász