Az ?rült világ közepén a kedvtelésb?l tartott állatokkal kialakult kapcsolat a józanság szigeteként hat, és megtartotta még a hagyományosan barátságnak mondott valami összes pozitív ismertet?jegyét. Egy kutya, macska, hal ,tekn?s vagy bármi egyéb mindig mellettünk áll jót vagy rosszat hozzon az élet, valószín?leg nem verseng velünk semmiben és mindig h?séges.
Nem kétséges hogy az embereket er?s kötelék f?zi az állatokhoz és a gondolat teljesen érthet? hogy ezt a kapcsolatot próbálja az orvostudomány felhasználni. Az állatok segíthetnek az embernek túlélni /feldolgozni/elfogadni bizonyos helyzeteket. A terápia neve animal-assisted therapy (AAT) vagy lefordítva állatok által támogatott terápia.
Az AAT elképzelésével el?ször egy amerikai gyermekpszichológus Dr. Boris Levinson állt el? az 1960-as években amikor észre vette, hogy sokkal jobb eredményeket tud elérni egy visszahúzódó 9 éves fiúval ha kutyája Jingle velük van a szobában. Ha Jingle jelen volt (mint co-terapeuta ) meg tudta nyerni a fiú bizalmát, amelyet el?tte már több pszichológusnak nem sikerült.
1961-ben Dr. Levinson bemutatta ötletét az Amerikai Pszichológiaia Társaságnak. Abban az id?ben az elmélet csak cinizmussal találkozott a szakma részér?l. És mégis elindult valami: egy tíz évvel kés?bb készült felmérés szerint- amelyet szintén Dr. Levinson végzett – a megkérdezett 319 pszichológus 16%-a használt állati segítséget az ülések során hogy közelebb kerüljön betegeihez.
Egy 2011-es jelentés szerint a hospice szolgáltatást nyújtók közel 60%-a használ alternatív terápiaként állatokat az ellátásban.
Mi is ez az AAT
Az AAT során az állattal történ? interakció segíti a beteget az egészségügyi problémák elviselésében vagy segíti megbirkózni a betegségekkel. Úgy vélik a terápia hozzájárul a személyes és társas fejl?déshez, megnöveli az önbecsülést, képes jobb mentális egészséget teremteni, fejleszti a szociális készségeket, és fokozza az empátiát.
Csak néhány betegségcsoport amelyekben ki lehet próbálni ennek a pozitív terápiának a hatásait: krónikus szívelégtelenség, rák, poszt-traumás stressz, autizmus, figyelemhiányos hiperaktivitás, skizofrénia
A terápia el?nyeit bizonyítandó már vizsgalatok is készültek.
Demenciában szenved?knél a lovas terápia emelte a hangulatot és csökkentette a negatív viselkedési periódusok el?fordulását. Alzheimeres betegeknél a terápia amely magába foglalta az állatok rendszeres ápolását magasabb szint? elkötelezettséget követelt, stimuláló hatással volt a betegekre mert megkövetelte a más emberekkel való rendszeres kommunikációt,és kizökkentette a betegeket besz?kült életterükb?l amely csupán szükségleteik kielégítéséb?l állt.
Testi fogyatékosoknál a lovas terápia javította a betegek egyensúlyérzetét, erejét és rugalmasságát.
Az AAT nem korlátozódik csupán kutyákkal, macskákkal és lovakkal való együttm?ködésre. Az palettán igazán meglep? fajokat fedezhetünk fel: sünök,nyulak, szkunszk, kígyókés még egy pók is. Ez utóbbi név szerint Fluffy egy tarantula aki autista gyerekek terapeutája.
Az AAT terápiát nagyobbrészt önkéntesek végzik . Pozitív hatásait nagyon nehéz kimutatni, számszer?síteni, az el?nyök sokszor csak a kiválasztott állat és személy egyéni kapcsolatában mutatkoznak meg. De varázslat ami történik és ezt leginkább csak azok látják akik részt vesznek a tevékenységben.
Az állatokkal történ? kezelésnek nincs mellékhatása viszont számos el?nye van- mondja Dr. Edward Creagan onkológus, Mayo Klinika Rochester. Nem mindig tudom megmagyarázni magamnak de már évek óta látom ahogy az állatok úgy m?ködnek mint egy hatékony gyógyszer. Tényleg segítenek az embereknek.
Forrás: Medical News Today