Az őrült világ közepén a kedvtelésből tartott állatokkal kialakult kapcsolat a józanság szigeteként hat, és megtartotta még a hagyományosan barátságnak mondott valami összes pozitív ismertetőjegyét. Egy kutya, macska, hal, teknős vagy bármi egyéb mindig mellettünk áll jót vagy rosszat hozzon az élet, valószínűleg nem verseng velünk semmiben és mindig hűséges.
Nem kétséges hogy az embereket erős kötelék fűzi az állatokhoz és a gondolat teljesen érthető hogy ezt a kapcsolatot próbálja az orvostudomány felhasználni. Az állatok segíthetnek az embernek túlélni /feldolgozni/elfogadni bizonyos helyzeteket. A terápia neve animal-assisted therapy (AAT) vagy lefordítva állatok által támogatott terápia.
Az AAT elképzelésével először egy amerikai gyermekpszichológus Dr. Boris Levinson állt elő az 1960-as években amikor észre vette, hogy sokkal jobb eredményeket tud elérni egy visszahúzódó 9 éves fiúval ha kutyája Jingle velük van a szobában. Ha Jingle jelen volt (mint co-terapeuta ) meg tudta nyerni a fiú bizalmát, amelyet előtte már több pszichológusnak nem sikerült.
1961-ben Dr. Levinson bemutatta ötletét az Amerikai Pszichológiaia Társaságnak. Abban az időben az elmélet csak cinizmussal találkozott a szakma részéről. És mégis elindult valami: egy tíz évvel később készült felmérés szerint- amelyet szintén Dr. Levinson végzett – a megkérdezett 319 pszichológus 16%-a használt állati segítséget az ülések során hogy közelebb kerüljön betegeihez.
Egy 2011-es jelentés szerint a hospice szolgáltatást nyújtók közel 60%-a használ alternatív terápiaként állatokat az ellátásban.
Mi is ez az AAT
Az AAT során az állattal történő interakció segíti a beteget az egészségügyi problémák elviselésében vagy segíti megbirkózni a betegségekkel. Úgy vélik a terápia hozzájárul a személyes és társas fejlődéshez, megnöveli az önbecsülést, képes jobb mentális egészséget teremteni, fejleszti a szociális készségeket, és fokozza az empátiát.
Csak néhány betegségcsoport amelyekben ki lehet próbálni ennek a pozitív terápiának a hatásait: krónikus szívelégtelenség, rák, poszt-traumás stressz, autizmus, figyelemhiányos hiperaktivitás, skizofrénia
A terápia előnyeit bizonyítandó már vizsgalatok is készültek.
Demenciában szenvedőknél a lovas terápia emelte a hangulatot és csökkentette a negatív viselkedési periódusok előfordulását. Alzheimeres betegeknél a terápia amely magába foglalta az állatok rendszeres ápolását magasabb szintű elkötelezettséget követelt, stimuláló hatással volt a betegekre mert megkövetelte a más emberekkel való rendszeres kommunikációt,és kizökkentette a betegeket beszűkült életterükből amely csupán szükségleteik kielégítéséből állt.
Testi fogyatékosoknál a lovas terápia javította a betegek egyensúlyérzetét, erejét és rugalmasságát.
Az AAT nem korlátozódik csupán kutyákkal, macskákkal és lovakkal való együttműködésre. Az palettán igazán meglepő fajokat fedezhetünk fel: sünök,nyulak, szkunszk, kígyókés még egy pók is. Ez utóbbi név szerint Fluffy egy tarantula aki autista gyerekek terapeutája.
Az AAT terápiát nagyobbrészt önkéntesek végzik . Pozitív hatásait nagyon nehéz kimutatni, számszerűsíteni, az előnyök sokszor csak a kiválasztott állat és személy egyéni kapcsolatában mutatkoznak meg. De varázslat ami történik és ezt leginkább csak azok látják akik részt vesznek a tevékenységben.
Az állatokkal történő kezelésnek nincs mellékhatása viszont számos előnye van- mondja Dr. Edward Creagan onkológus, Mayo Klinika Rochester. Nem mindig tudom megmagyarázni magamnak de már évek óta látom ahogy az állatok úgy működnek mint egy hatékony gyógyszer. Tényleg segítenek az embereknek.
Forrás: Medical News Today