Szelén-csak táplálkozzunk változatosan!

A testben a szelén számos létfontosságú szelenoproteinnek nevezett fehérje felépítésében vesz részt. Ezidáig huszonöt szelenoproteint azonosítottak, ebbe beletartozik a  peroxidáz, amely fontos gyulladásellenes tulajdonsággal rendelkezik és a szabad gyökök káros hatásaitól védi a sejtmembránokat,  a dejodináz, amely az aktív pajzsmirigyhormon képződésében vesz részt és  azok a fehérjék, amelyek a DNS másolásában és helyreállításában játszanak szerepet.

Szelénforrások
selenfoodA szelén a talajban és kőzetekben található, felhalmozódik a növényekben, és ezúton kerül be a táplálékláncba. A szelén a legtöbb élelmiszerben jelen van, nagyon jó forrásai a diófélék (különösen a brazil diók), a halak és tenger gyümölcsei, a belsőségek (vese, máj) és a húsok. A gabonafélék, zöldségek, és más növényi eredetű élelmiszer tartalmaz szelént, de a mennyisége a termőtalaj minőségétől függ. Európa talaja viszonylag szegény szelénben összehasonlítva olyan területekkel, mint például Amerika, Kanada és Kína.
Alacsonyabb bevitel
A szelénbevitel Észak-Európában általában az utóbbi évtizedekben esett le számottevően. Az 1970-es években a napi bevitel 60-70 µg körüli volt, miközben a mai becsült bevitel csak 30 µg nőknél és 40 µg férfiaknál1, amely körülbelül a fele a jelenleg ajánlott mennyiségben2. Azt gondolják, hogy ennek az oka feltehetően a nagyobb bizalom a hazai termesztés iránt a Kanadából és Amerikából importált búzával szemben, amely 50-szer több szelént tartalmaz, mint az európai búza. Érdekes módon Finnország az 1980-as években a trágyába kevert szelént és a szelénszintek ennek megfelelően nőttek (lásd a táblázatot).
Gyengített védelmek
Habár a szelénbevitel az alacsonyabb érték felé mutat, a hiányosság jelei nem figyelhetőek meg Európában. Ugyanakkor az optimális szint alatti szelénbevitel csökkentheti a szelenoproteinek termelését, amely viszont befolyásolhatja a DNS-helyreállítást, károsíthatja az immun- és a gyulladásellenes válaszokat, és csökkentheti az olyan betegségek, mint a rák és a szívbetegség elleni védelmet.
Szelén és a rák
A szelén szerepét a rák kialakulásában nemrégiben alaposan áttanulmányozták 3. Habár léteznek kézenfekvő mechanizmusok, amelyek révén a szelenoproteinek csökkenthetnék a rák kialakulásának valószínűségét (például a DNS-károsító szabad gyökök felszámolása révén), arra a következtésre jutottak, hogy nem elégséges a bizonyítéka annak, hogy a szeléntartalmú élelmiszerek megvédenének a rák bármely formájának kockázata ellen, a prosztatarákot kivéve. A szelenoproteinek csökkenthetik a prosztatarák rizikóját, mivel részt vesznek a tesztoszteron termelésében, amely fontos szabályozója mind a szabályos, mind a rendellenes prosztatanövekedésnek.
 
Szívbetegség
Tizenhárom, a szelén szerepét a szívbetegségekben megfigyelő vizsgálat metaanalízise mérsékelten fordított arányosságot talált a szelénnel való ellátottság jelzői és a szívbetegség között. Habár a jó szelénellátottságú lakosságcsoportok körében végzett vizsgálatok nem találtak bizonyítékot a szív- és érrendszeri védelemre és a kiegészítőkkel folyó vizsgálatok sem kellően meggyőzőek 4.
Biztonságos határ
Európában a felnőttek szelénbevitelének felső biztonságos határát 300 µg/nap-ban állapították meg, majd az 1-3 éves gyeremekek számára fokozatosan csökkentették 60 µg/nap-ra. 2 Ha ezt a szintet túllépi valaki, akkor enyhe esetekben, bőrkárosodást és haj-, körömhullást okozhat, minthogy a hosszútávú nagy adagok (900 µg/nap felett) idegrendszeri elváltozásokat eredményezhetnek, többek között zsibbadást, görcsöket, akár bénulást is. Az élelmiszerforrásokból származó túlzott szelénbevitel nagyon ritka, de Svédországban gyerekek esetében jelentettek olyan mérgezéses eseteket, amelyekben véletlenül túladagolták a szeléntablettákat 5.
Legjobb a mérsékelt bevitel
Habár Európában csökkentek a szelénbevitelek, még mindig elégségesek, hogy megelőzzék bármilyen nyilvánvaló jelét a hiánynak és hasonlóak a Föld többi más területeihez (lásd a táblázatot) 1. A szelenoproteinek szintje úgy tűnik, normál étrendi bevitellel viszonylag egyszerűen éri el a legfelső értékét és nem emelkedik tovább a szelén pótlásával. 3 Ez összhangban van a legújabb antioxidánspótlással kapcsolatos vizsgálattal, amely nem tulajdonított egyértelmű előnyöket a szelén kiegészítő, nem élelmiszereredetű forrásból történő fogyasztásának. 6 Egy változatos étrend fogyasztásával a legtöbb ember elegendő mennyiségű szelénhez jut hozzá az élelmiszereiből.
Földrajzi különbségek a felnőttek szelénbevitelében (µg/day)1
Régió vagy ország  Szelénbevitel
(Közép ± standard hiba vagy tartomány)
 Új-Zéland, alacsony szelénbevitelű terület  11 ± 3
 Kína, betegségmentes terület  13 ± 3
 Kína, szeléntartalmú terület  1338
 Dél-Svédország  40 ± 4
 Finnország, mielőtt a trágyába szelént  kevertek  26
 Finnország, miután a trágyába szelént  kevertek  56
 Szlovákia  27 ± 8
 Egyesült Királyság, 1974  60
 Egyesült Királyság, 1995  33
 Olaszország  41
 Németország  38 – 48
 Franciaország  47
 Egyesült Államok  80 ± 37
 Kanada  98 – 224
 Venezuela  80 – 500
 Végül még néhány szelénforrás :mustármag, árpa, tofu,tojás, barna rizs, napraforgómag, szezámmag,lenmag, káposzta ,spenót,fokhagyma brokkoli mángold. (whfoods.com)
Forrás: eufic.org