Számos kultúra fontos helyet szentel a koffeintartalmú ételeknek és italoknak. A koffein egyike a legjobban tanulmányozott élelmiszer összetev?knek, ám a tudományos kutatás nem merített ki mindent, amit tudnunk kellene róla. Ebben a cikkben tárgyalásra kerülnek ennek a mindennapi anyagnak rövid távú élettani hatásai. Szintén megvizsgáljuk, vajon a koffein hatással van-e az olyan betegségek kockázatára, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rák, továbbá behatását az olyan speciális csoportoknál, mint a koffeinfügg?k.

A koffein egy xantin alkaloid, ami olyan különféle növényekben (ill. részeikben) található meg, mint a kávé- és kakaóbabok, tealevelek, guarana bogyók és a kóla dió, továbbá adják üdít?italokhoz és vényköteles, valamint recept nélkül kapható gyógyszerekhez is. Természetes rovaröl?szer, megvédi a növényeket attól, hogy a rovarok felfalják ?ket. A pörkölt ?rölt kávé átlagos koffeintartalma 85 mg/150ml (1 csésze), az instant kávéé 60 mg, a koffeinmentes kávéé 3 mg, a tealeveleké ill. a filteres teáé 30 mg, az instant teáé 20mg, és 4 mg a kakaóé vagy forró csokoládéé. Egy pohár (200 ml) üdít?ital 20-60 mg közötti koffeint tartalmaz.

Európában a feln?ttek naponta átlag 200 mg-ot fogyasztanak (100-400 mg között), f?ként kávé és tea formájában, ám üdít?italokból is, beleértve az „energiaitalokat”. Mindamellett, az adag nagyban függ a kulturális szokásoktól. Az Észak-Európai országok ismertek nagymérték? kávéfogyasztásukról: Dániában, Finnországban, Norvégiában vagy Svédországban az átlagos napi koffeinbevitel elérheti a 400 mg-ot. A gyermekek, serdül?k és a kávétól tartózkodók f?ként tea és üdít?italok formájában fogyasztanak koffeint.

Koffein-anyagcsere

A koffein az elfogyasztást követ? 30-45 percben eléri a vérkeringést (bejut a véráramba). Majd, ezt követ?en a test vízterein keresztül szétoszlik, és kés?bb lebomlik, és a vizelettel választódik ki. A koffein átlagos felezési ideje a testben 4 óra (a becslések 2-10 óra között változnak). A terhesség lelassítja a koffein lebomlási sebességét, és általában a terhes n?kben a koffein hosszabban szinten marad.

A koffein éberségfokozó és figyelemfenntartó képessége jól dokumentált, továbbá els?dleges hatásmechanizmusa, mint a központi idegrendszer serkent?, adenozin antagonista hatásának köszönhet?. Az adenozin a testben el?forduló természetes vegyület, ami hírviv? szerepet játszik az agyi aktivitás szabályozásában és az ébrenléti, valamint alvási állapot változtatásában (fáradtságjelz?). A koffein blokkolja az idegszövet, beleértve az agy, adenozinspecifikus receptorait, így tartva fenn az éber állapotot. Ily módon a koffein képes fokozni a szellemi és fizikai er?feszítést a kifáradás el?tt. Az adenozinreceptorok gátlása szintén felel?s lehet a vérerek összehúzódásáért, ami enyhíti a migrén nyomását és a fejfájást, és megmagyarázza, hogy miért alkotórésze számos fájdalomcsillapító gyógyszernek.

Koffeinérzékenység

Az emberek koffeinérzékenysége nagyon különböz?. A tudósok mostanában fedeztek fel egy „lassú anyagcsere gént”: az ezzel a génnel rendelkez? személyek sokkal lassabban bontják le a koffeint. Egy újabb kelet? epidemiológiai vizsgálat kimutatta, hogy az ilyen emberek körében a kávéfogyasztás összefüggésben volt a nem halálos kimenetel? szívroham nagyobb kockázatával, ami azt sugallja, hogy a koffein szerepet játszhat ezzel kapcsolatban is. Ezt még jöv?beni tanulmányoknak kell igazolniuk.

A terhes n?knek, a betegeknek, vagy a koffein-érzékenyeknek vigyázniuk kellene, és visszafogni a bevitelt. A hozzáférhet? epidemiológiai adatok nagy része arra utal, hogy nincs probléma, ha a napi bevitel 300 mg alatt van. Nyitott kérdés maradt az ennél nagyobb mérték? rendszeres bevitel hatása a terhességre és az utódokra. Ebb?l a szempontból és a terhesség alatti lassult koffein-metabolizmus miatt, a terhesség folyamán javasolt a koffeinbevitel csökkentése – származzon az bármiféle forrásból. Azon gyermekek számára, akik normális esetben nem fogyasztanak sok teát vagy kávét, az „energiaitalok”, kóla vagy más üdít?k kifejezhet?k egy beviteli egyenértékkel 5.3 mg/ testtömeg kilogramm/nap (pl. egyenérték? 160 mg koffeinnel egy 10 éves gyermek számára). Ez olyan átmeneti viselkedészavarokat eredményezhet, mint a fokozott éberség, ingerlékenység, idegesség vagy szorongás.

A koffein akut hatásai

100-600 mg koffeinadag gyorsabb és tisztább gondolkodást, valamint jobb általános test koordinációt produkál. A negatív oldalon a koffein nyugtalanságot és a finom motoros kontroll elvesztését eredményezheti. 2000 mg-nál nagyobb mennyiség álmatlanságot, remegést és gyors légzést okozhat. Ezek a tünetek néha kisebb mennyiségeknél is láthatók. Azonban rendszeres fogyasztással tolerancia fejl?dik ki e hatások legtöbbjével szemben – a koffein serkent? tulajdonságai kevésbé hatnak a rendszeres kávéfogyasztókra, mint az alkalmi ivókra.

A koffeinnek számos egyéb akut hatása van. Serkenti a kortizol és az adrenalin felszabadulását, ami vérnyomás-emelkedést és gyorsult szívverést okoz. Rendelkezik vízhajtó hatással is, ellazítja a hörg?ket, növeli a gyomorsavtermelést és gyorsítja az anyagcserét.

Koffein és egészség

A legtöbb koffeinnel és egészséggel kapcsolatos tanulmány valójában a kávén alapul. Ez gyakran nagyon megnehezíti megkülönböztetni a koffein önmagában való hatását a kávéital egészének hatásától.

A koffein mérsékelt napi bevitele (maximum 300 mg), vagy 3 csésze kávé megfelel?je rendszerint nem ad okot aggodalomra, feltéve, ha más életmódi szokások (táplálkozás, alkoholfogyasztás, dohányzás, testmozgás) egészségesek.

Szív-érrendszeri megbetegedés

A kardiovaszkuláris betegségek kutatóit évtizedek óta érdekelte a koffein tekintettel arra, hogy kapcsolatba hozható a vérzsír-szintek változásaival, a vérnyomással, a ritmuszavarral és a szívfunkciók egyéb romlásával. Habár a mérsékelt koffeinfogyasztás rendszerint nincs kapcsolatban a szívmegbetegedés megnövekedett kockázatával, tünet hiányában nehéz kizárni bármilyen kapcsolatot a nagymérték? fogyasztással. A magas koffeinfogyasztás általában kapcsolatban áll a nagymérték? kávéivással, ami gyakran összekapcsolódik más, a betegség kifejl?désének esélyét befolyásoló tényez?kkel, ezek közé tartozik például a: dohányzás, mozgásszegény életmód, telített zsírok fogyasztása vagy az alkoholfügg?ség.

Vérnyomás

Bár a koffeinfogyasztásról évtizedeken keresztül azt hitték, hogy emeli a vérnyomást, a legújabb klinikai és laboratóriumi vizsgálatoknak nem sikerült bizonyítani, hogy a szokásos mennyiség fogyasztásának ilyen hatása van. Az ellentmondó eredmények ellenére a megnövekedett vérnyomás válaszként sokkal gyakrabban jelentkezett olyan embereknél, akik nem fogyasztottak koffeint, fiatalabb alanyoknál, és akut bevitelt követ?en. Véglegesen dönt? tudományos adatok hiányában, mérsékelt fogyasztás tanácsolható a magas vérnyomásban szenved?knek 3.

Vérkoleszterin

F?ként skandináv tanulmányok utalnak arra, hogy a kávé növelheti az összes és az LDL koleszterin (rossz koleszterin) szintet, melyek a szívbetegségek ismert kockázati tényez?i. Ez a hatás úgy t?nik a forrázott, sz?retlen kávéra korlátozódik és nincs kapcsolatban a koffeinnel (a sz?rt, gépi-csepegtetett vagy az instant kávé nem emeli a vér koleszterinszintjét). Ezt a hatást úgy látszik a kávé diterpéneknek nevezett alkotórészei okozzák, melyek a kávébabok bizonyos fajtáiban vannak jelen nagyobb mennyiségben, ám sz?réssel eltávolíthatók.

Koronária-betegség

A hosszú távú szokásos kávéfogyasztás és a koronária-szív betegség (CHD) között fennálló bizonyított kapcsolat nem jelenti a kockázat növekedését a mérsékelt kávéfogyasztástól. 2006-ban került publikálásra egy nagy követéses vizsgálat , ami több mint 120000 amerikait követett 14-20 éven keresztül, s nem sikerült bizonyítékot szolgáltatnia arról, hogy a kávé- vagy az összes koffeinfogyasztás növelné a CHD kockázatát, még komoly fogyasztók (6 vagy több csésze/nap) esetében sem. Mindazonáltal két friss tanulmány jelezte, hogy a kávéfogyasztás bizonyos személyekben – alkalmi kávéivóknál (1 vagy kevesebb csésze/nap), 3 vagy több CHD rizikófaktorral bíró személyeknél, és azoknál, akiknek lassú a koffein-anyagcseréjük- tényez?je lehet a nem halálos kimenetel? miokardiális infarktusnak. Számos tanulmány kimutatta, hogy a mérsékelt kávéfogyasztóknál kisebb a koronária-szív betegség kockázata, ami valószín?leg a kávéban található antioxidánsoknak köszönhet?.

Nincs bizonyított kapcsolat a koffein és az aritmia/ritmuszavar (egy olyan állapot, amelyben a szív rendszertelenül, gyakran túl gyorsan ver) között.

Rák

Nincs bizonyíték arra, hogy a koffeinbevitel az egyik rizikófaktor az emberi rák kialakulásában, és ezt a nézetet támogatja a Rákkutatási Világalap is, azt állítva egy széleskör? vizsgálatban, hogy „ A legtöbb bizonyíték azt sugallja, hogy a kávé és/vagy tea rendszeres fogyasztásának nincs kimutatható kapcsolata a bármilyenrák kockázatával. Ha bármilyen kapcsolata van is, néhány újkelet? tanulmány arra utal, hogy a kávéivás véd? hatású lehet bizonyos rákok, mint a kolorektális és májrákok kifejl?désével szemben, ám ezt még vizsgálják.

Más lehetséges kedvez? egészségi hatások

A kávé véd? hatású lehet a 2 típusú cukorbetegséggel, a Parkinson-kórral, és a májbetegségekkel (cirrózis és hepatocelluláris karcinóma) szemben. Növekv? számú bizonyíték állítja, hogy a kávéfogyasztás véd? hatású lehet a 2 típusú cukorbetegség kialakulása ellen. Mint a kutatás számos területén, ennek a nyilvánvaló véd?hatásnak a pontos mechanizmusa sincs még tisztázva. Úgy t?nik, valószín?leg a koffeinen kívül a kávéban -mind a koffeintartalmú mind a koffeinmentes termékekben- található más anyagok lehetnek felel?sek a hatásért. Növekv? számú friss bizonyíték van arra is, hogy a kávéfogyasztás segíthet fenntartani a kognitív funkciókat az öregedésben.

Ezek a hosszú távú el?nyök a kávé antioxidáns hatású koffeinjéhez és flavonoidjaihoz kapcsolódhatnak.

Forrsá:eufic.org