A rubintpiros gránátalma már sok ezer éve ismert és kedvelt élelmiszer, amint azt a különböző századokból származó feljegyzésekből tudjuk. Sokmagvú gyümölcs lévén a történelemben mindenkor a szerelem, termékenység és bőség jelképeként tartották számon. Ma a tudomány aktívan kutatja a gránátalma egészségmegőrző tulajdonságát, amit már számos betegség megelőzésében és kezelésében megerősítettek.

Az emberiség egyik legrégebbi gyümölcsét, a gránátalmát más néven paradicsomi vagy édeni almának is nevezik. A gránátalmafélék (Puni­ca­ceae) családjába tartozik. Rendszertani neve, a Punica granatum, amely Karthágó ősi városának a nevéből ered, a híres pun almára és a termésében levő magokon található gránátszerű fényes húsra utalnak. Az anya növény 2-5 méter magasra is megnövő fa, amely napjainkban elsősorban a szubtrópusi területű Közel-Keleten és Ázsia középső és déli részein van jelen, de akár hazánk melegebb vidékein szabadban is nevelhető.

Elsőrendű antioxidáns hatás

A gránátalma nagy mennyiségben tartalmaz polifenolokat, C-vitamint, flavonoidokat, gyümölcscukrot és az ellagsavnak nevezett természetes anyag leggazdagabb forrása. Első­rendű sejtvédő antioxidáns, amely kiváló egészségvédő és betegségmegelőző hatással bír. A kutatók figyelme akkor terelődött a gránátalma kiváló antioxidáns hatására, amikor a haifai Technion Institute of Technology-ban Michael Aviram professzor vezette kutatócsoport kimutatta annak hatékonyságát az ateroszklerózis kezelésében. Koráb­ban Aviram professzor volt az, aki elsőként igazolta a vörösbornak a koleszteroloxidációra való jótékony hatását. A kutatások bizonyították, hogy a gránátalma megközelítőleg háromszoros antioxidáns képességgel bír a vörösborhoz, a zöld teához, az áfonya- és a narancsléhez viszonyítva, amelyeket az eddigi ismereteink a legerősebb antioxidáns hatásúaknak tartottak. Vizsgálataikban azt is igazolták, hogy a gránátalma fogyasztása 20%-kal csökkentette az LDL-koleszterin szintjét, illetve 40%-kal csökkentette a koleszterin oxidációját, miközben nőtt a hasznos HDL-koleszterin mennyisége a vérben.

A már kialakult szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő páciensek körében a szívinfarktus többi rizikófaktora is jelentős javulást mutatott a kontrollcsoporthoz képest. Így a gránátalma-kivonat fogyasztása már két hét alatt jelentős mértékben csökkentette a szisztolés vérnyomást hipertóniás páciensek körében. Rend­kívül figyelemre méltó eredmény, hogy a gránátalma az érfalakra már lerakódott plakkok méretét is képes volt csökkenteni! A vizsgálatok során 19, 65-75 év közötti, a nyaki artéria súlyos, 70-90%-os szűkületében szenvedő betegnek adtak naponta 50 ml koncentrált gránátalmalét. Egy év után képalkotó vizsgálattal ellenőrizték a nyaki erek állapotát, és azt találták, hogy a szűkület 35%-kal csökkent, miközben a placebocsoport tagjainak állapota tovább romlott. E mellett csökkenti az embólia és a szívinfarktus veszélyét jelentő vérrögképzési hajlamot is, ami mind hozzájárul a gránátalma szív- érrendszeri betegségek terén tapasztalt jótékony hatásához.

Forrás: Gyógyszerész Továbbképzés, 2010; 4 (6): 189.