Héjba zárt bölcsesség

A közönséges mogyoró, latin nevén Corylus avellana gyorsan fejlődő, terebélyes cserje, amely akár 6 méter magasra is megnőhet. Európa-, Ázsia- és Észak-Amerika-szerte megtalálható. Különösen kitartó és igénytelen növény, amely nemcsak az árnyékban, hanem a felettébb szennyezett környezetben is jól érzi magát. Figyelemre méltó a szívóssága és a regenerálódó képessége, még akkor is, ha a törzsét a földhöz egészen közel vágják le.

A mogyoró minden viszontagság ellenére mindig újból és újból növekedni kezd, és még erősebbé, terebélyesebbé, gazdagabb lombúvá válik. A jelenség egyszerű magyarázata a növény gazdag, sűrű ágú és állhatatos törzsrendszerében rejlik. Ebből nyilvánvaló, hogy a mogyorócserjétől nem olyan könnyű megszabadulni a kertben, mert vele szemben nem hatásos sem a balta, sem a csákány, és ahol megtetszett neki, ott akár hosszú évekig is elél. Ám személy szerint egyáltalán nem javaslom, hogy megszabaduljon tőle…

Az egyik legszentebb növény

A kelta hagyományban ugyanis a 7 vezető fás növény egyike, az egyik legszentebb növény, és aki megpróbálná tönkretenni, arra halálos ítélet várna. A hagyomány szerint a szent forrásokkal, kutakkal és a túlvilági birodalomba vezető, titkos bejáratokkal áll kapcsolatban, ám ami a legfontosabb: a mogyoró a koncentrált bölcsesség, az édes tudás, valamint a művészetek és tudományok ismeretének kelta szimbóluma. A kelták azon botanikai tény miatt tarthatták a bölcsesség közvetítőjének, hogy 9 évenként hoz gyümölcsöt. Márpedig a kilences szám az akkori és a mai numerológiában egyaránt az isteni bölcsesség, a teljesség és a tökéletesség száma.

Mogyoróvesszővel még ma is lehet talajvíz, források vagy csatornahálózatok után kutatni. Bár a növény nem kedveli a túl nedves talajt, valamilyen okból vonzódik a vízhez, a víz pedig a bölcsesség megtestesítője a kínai hagyományban. Így aztán biztosan lennie kell valamilyen kapcsolatnak a mogyoró és a bölcsesség között. Hermész és Odin isteneket mindenesetre mogyoróbottal ábrázolták, és ugyanilyen bottal láthatók az ábrázolásokon a druidák is. A mogyoróbot a bölcsesség és a hatalom jelképe, a mogyoróvesszővel pedig nemcsak vizet lehet találni, hanem bármilyen előrejelzésre, jóslásra is használható. A varázspálcák szintén mogyoróvesszőből készülnek…

Mágikus képességek?

Az emberek tudatában sokáig fennmaradt a mogyoró mágikus képességeiről szóló hit, erről tanúskodik egy XVII. századi inkvizíciós feljegyzés is, amelyben a következő áll: “A sátán mogyoróvesszőt adott a boszorkánynak, és azt parancsolta, hogy csapjon rá vele a patak vizére. Abban a pillanatban felhőszakadás kezdődött.”

A mogyoró fás részei viszonylag puhák, de jól hajlíthatók. Elsősorban fafaragó vagy kosárkészítő műhelyekben hasznosítják, de készülhet belőle horgászbot is. A növényből kipréselt olajat a kozmetikai ipar és a festőipar is felhasználja.

Maga a mogyoró ásványi anyagokban rendkívül gazdag: kálium, foszfor, magnézium, réz, fehérjék, cukrok és telítetlen zsírsavak egyaránt megtalálhatók benne. Az összezúzott és mézzel, valamint borssal összekevert mogyoró kiváló szer nátha és köhögés ellen.

Elmaradhatatlan szereplője a mogyoró a mezőgazdasági év lezárását ünneplő vigadalmaknak, és a hagyomány szerint minden rituális kalács sütéséhez szükség van rá.

Kalácsrecept

Az egyik kalács receptjét Önöknek is bemutatom:
18 dkg őrölt mogyoró
1/2 csésze méz
30 g liszt
1 kanál reszelt citromhéj
1 kanál citromlé
1 habosra vert tojás

Minden összetevőt keverjünk össze, majd 180 °C hőmérsékleten kb. 9 percig süssük. Ne hosszabban és ne rövidebben, mert a 9-es szám garantálja, hogy a mogyoró minden bölcsessége belénk száll.

Tereza Viktorova