A cikk nem a daganatos betegségek kezelésére alkalmas diétáról, hanem a daganatos betegségek megelőzésére szolgáló egészséges táplálkozásról szól!
A túlzott vörös hús (marha-, birka-, sertéshús) mennyiséggel jellemezhető táplálkozás valószínűleg növeli a vastag- és végbélrák kockázatát és
feltehetően fokozza a hasnyálmirigy-, mell-, dülmirigy- és vesedaganat kockázatát.
A jelentős tojásfogyasztás feltehetően növeli a végbél-vastagbél daganat kockázatát.
A különféle vegetáriánus táplálkozási formák valószínűleg a szájüreg, orr-garat, gyomor, hasnyálmirigy, vastag- és végbél, mell, petefészek és hólyag daganat kockázatának csökkenésével járnak.
A fehér húsok (csirke, kacsa, pulyka) és a hal fogyasztásával kapcsolatosan daganatos betegség kockázatnövekedése nem volt bizonyítható, inkább kockázatcsökkentő hatás valószínűsíthető.
A vörös hús-fogyasztás kockázatnövelő hatására nincs elfogadható magyarázat, feltehetően összefügg a nagyobb összes zsír- és telített zsírtartalommal, valamint az elkészítéssel.
A grillezés, nyárson sütés valószínűleg növeli a gyomor-,
a grillezés, nyárson sütés és a zsiradékban sütés valószínűleg fokozza a vastagbél- és végbélrák kockázatát. A grill és nyárson sütés hatására a kiolvadó zsír rácsöppen a közvetlen lángra, parázsra, sütőlapra és rákkeltő illóanyagok keletkezhetnek belőle, amelyek visszaszállnak a húsra.
A pácolás és füstölés feltehetően növeli a végbél- és vastagbéldaganat kialakulásának veszélyét, a pácoláshoz használt nitrit/nitrát vegyületekből rákkeltő anyag (nitrozamin) keletkezhet a szervezetben. A helytelen, nem szabályosan végzett füstöléssel szintén kerülhetnek káros anyagok az élelmiszerre. Nincs arra adat, hogy a rákkeltő anyagok keletkezésével járó ételkészítés és tartósítás Magyarországon milyen mértékben befolyásolhatja a daganatos betegségek kockázatát. Egyes adatok szerint a dohányzással százszor több nitrozamin kerül a szervezetbe, mint a táplálkozással.
A háztartások egy főre jutó átlagos húsvásárlása 1999-ben 162 g/nap volt, az ebből számított egy főre jutó napi vörös hús mennyiség 104 g körül lehetett, azaz valamivel több, mint 10 dkg. Érdemes megemlíteni, hogy a háztartásstatisztikában tíz jövedelmi kategória szerint is feldolgozták az egy főre jutó élelmiszere-mennyiségeket, ebből kiderül, hogy 2000-ben a legkisebb jövedelműek esetében 71 a legnagyobb jövedelműek esetében 131 g volt az egy főre jutó napi vörös hús mennyiség. A szakemberek, szakmai bizottságok által ajánlott vörös húsfogyasztás legfeljebb 80 g/nap, eszerint Magyarországon a vörös húsok átlagos fogyasztása nagyobb, és a rendszeresen túlzott mennyiséget fogyasztók számára ez kockázati tényező lehet.
Magyarországon az átlagos tojásvásárlás 256 db/fő/év, vagyis háromnegyed tojás naponta, ráadásul a vásárolt mennyiség folyamatosan csökken a kilencvenes évek elejétől, ez a mennyiség nem jelent kockázatot.

Ajánlás: a vörös hús fogyasztása ne haladja meg a 80 g-ot naponta. A vörös húsok helyett válasszunk fehér húsokat (csirke, kacsa, pulyka) és a halak közül. Kerüljük azokat az ételkészítési, tartósítási eljárásokat, amelyek révén a húsokkal rákkeltő anyagok kerülnek a szervezetbe.

Folyt. köv.

Forrás: Dr. Rodler Imre, Dr. Zajkás Gábor, Dr. Greiner Erika, Szórád Ildikó, Domonkos Andrea,

Kapcsolódó cikkek:

Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megelőzése 1. rész

Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megelőzése 2. rész

Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megelőzése 3. rész