Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megelőzése 4. rész

A cikk nem a daganatos betegségek kezelésére alkalmas diétáról, hanem a daganatos betegségek megel?zésére szolgáló egészséges táplálkozásról szól!
A túlzott vörös hús (marha-, birka-, sertéshús) mennyiséggel jellemezhet? táplálkozás valószín?leg növeli a vastag- és végbélrák kockázatát és
feltehet?en fokozza a hasnyálmirigy-, mell-, dülmirigy- és vesedaganat kockázatát.
A jelent?s tojásfogyasztás feltehet?en növeli a végbél-vastagbél daganat kockázatát.
A különféle vegetáriánus táplálkozási formák valószín?leg a szájüreg, orr-garat, gyomor, hasnyálmirigy, vastag- és végbél, mell, petefészek és hólyag daganat kockázatának csökkenésével járnak.
A fehér húsok (csirke, kacsa, pulyka) és a hal fogyasztásával kapcsolatosan daganatos betegség kockázatnövekedése nem volt bizonyítható, inkább kockázatcsökkent? hatás valószín?síthet?.
A vörös hús-fogyasztás kockázatnövel? hatására nincs elfogadható magyarázat, feltehet?en összefügg a nagyobb összes zsír- és telített zsírtartalommal, valamint az elkészítéssel.
A grillezés, nyárson sütés valószín?leg növeli a gyomor-,
a grillezés, nyárson sütés és a zsiradékban sütés valószín?leg fokozza a vastagbél- és végbélrák kockázatát. A grill és nyárson sütés hatására a kiolvadó zsír rácsöppen a közvetlen lángra, parázsra, süt?lapra és rákkelt? illóanyagok keletkezhetnek bel?le, amelyek visszaszállnak a húsra.
A pácolás és füstölés feltehet?en növeli a végbél- és vastagbéldaganat kialakulásának veszélyét, a pácoláshoz használt nitrit/nitrát vegyületekb?l rákkelt? anyag (nitrozamin) keletkezhet a szervezetben. A helytelen, nem szabályosan végzett füstöléssel szintén kerülhetnek káros anyagok az élelmiszerre. Nincs arra adat, hogy a rákkelt? anyagok keletkezésével járó ételkészítés és tartósítás Magyarországon milyen mértékben befolyásolhatja a daganatos betegségek kockázatát. Egyes adatok szerint a dohányzással százszor több nitrozamin kerül a szervezetbe, mint a táplálkozással.
A háztartások egy f?re jutó átlagos húsvásárlása 1999-ben 162 g/nap volt, az ebb?l számított egy f?re jutó napi vörös hús mennyiség 104 g körül lehetett, azaz valamivel több, mint 10 dkg. Érdemes megemlíteni, hogy a háztartásstatisztikában tíz jövedelmi kategória szerint is feldolgozták az egy f?re jutó élelmiszere-mennyiségeket, ebb?l kiderül, hogy 2000-ben a legkisebb jövedelm?ek esetében 71 a legnagyobb jövedelm?ek esetében 131 g volt az egy f?re jutó napi vörös hús mennyiség. A szakemberek, szakmai bizottságok által ajánlott vörös húsfogyasztás legfeljebb 80 g/nap, eszerint Magyarországon a vörös húsok átlagos fogyasztása nagyobb, és a rendszeresen túlzott mennyiséget fogyasztók számára ez kockázati tényez? lehet.
Magyarországon az átlagos tojásvásárlás 256 db/f?/év, vagyis háromnegyed tojás naponta, ráadásul a vásárolt mennyiség folyamatosan csökken a kilencvenes évek elejét?l, ez a mennyiség nem jelent kockázatot.

Ajánlás: a vörös hús fogyasztása ne haladja meg a 80 g-ot naponta. A vörös húsok helyett válasszunk fehér húsokat (csirke, kacsa, pulyka) és a halak közül. Kerüljük azokat az ételkészítési, tartósítási eljárásokat, amelyek révén a húsokkal rákkelt? anyagok kerülnek a szervezetbe.

Folyt. köv.

Forrás: Dr. Rodler Imre, Dr. Zajkás Gábor, Dr. Greiner Erika, Szórád Ildikó, Domonkos Andrea,

Kapcsolódó cikkek:

Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megel?zése 1. rész

Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megel?zése 2. rész

Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megel?zése 3. rész