A cikk nem a daganatos betegségek kezelésére alkalmas diétáról, hanem a daganatos betegségek megelőzésére szolgáló egészséges táplálkozásról szól!

A túlzott zsiradékbevitel feltehetően növeli a tüdő-, vastagbél-, végbél-, mell- és dülmirigy-daganat, a túlzott állati zsír-bevitel feltehetően növeli a tüdő, mell, vastagbél, végbél, méh és dülmirigy daganatos megbetegedésének kockázatát.
A túlzott koleszterin-bevitel feltehetően növeli a tüdő- és a hasnyálmirigyrák kialakulásának veszélyét.
Európában a magyar zsiradékvásárlás volt a legnagyobb 1995-ben, ebben az időben a hazai táplálkozásban a zsírenergia arány 38 % volt az ajánlott 30 energia % helyett, és a telített zsírok energiaaránya 14 % volt férfiak és 15 % nők esetében az ajánlott 10 energia % helyett. Magyarországon a férfiak átlagos zsiradékbevitele csaknem kétszer, a nőké mintegy másfélszer nagyobb volt, a férfiak átlagos koleszterin-bevitele csaknem kétszer, a nőké mintegy 30 %-kal nagyobb volt az ajánlottnál a kilencvenes évek első felében.
A daganatos kockázatnövelő túlzott zsiradék-, telített zsír- és koleszterin-bevitel veszélye jelen van a hazai táplálkozásban.
Ajánlás: csökkentsük az ételkészítéshez és kenyérkenéshez használt zsiradék, elsősorban az állati eredetű zsírok mennyiségét, és kerüljük a zsiradékban gazdag élelmiszerek fogyasztását. Ételkészítéshez, kenyérkenéshez használjunk növényi eredetű zsiradékot, étolajat, margarint. Kerüljük a nyílt láng fölötti sütést és az étel megégetését. Kerüljük a koleszterinben gazdag állati termékek (belsőségek, szárazkolbászok, hurkafélék, májas felvágottak, tepertő szalonna, császárhús stb.) rendszeres fogyasztását.

A túlzott sóbevitel valószínűleg fokozza a gyomorrák kialakulásának veszélyét, és a sózott hal bizonyítottan növeli az orr-garatrák, és valószínűleg a gyomorrák kockázatát.Magyarországon a férfiak csaknem négyszer, a nők mintegy két-és- félszer több sót fogyasztanak az ajánlott napi 6 g-nál. A túlzott sóbevitel kockázatnövelő veszélye jelen van a magyarországi táplálkozásban.
Ennek az igen nagy sóbevitelnek a kétharmada az élelmiszerekből származik, az egyharmada pedig az ételek ízesítéséből, sózási szokásainkból.
Ajánlás: a sózás és a sóban gazdag élelmiszerek kerülése (sós rudak, sós mogyoró, sós sütemények, zsiradékban sült krumpli, csipszek, sózott szalonna, sonka, legtöbb húskészítmény, a sajtok többsége, a savanyú káposzta, kovászos uborka). Kevesebb sót kell használni az ételek ízesítéséhez, és felesleges megsózni a zöldpaprikát, paradicsomot, uborkát, retket. Az élelmiszeripar feladata, hogy a szokásos élelmiszerek kisebb sótartalmú változatainak gyártására sor kerüljön a minél közelebbi jövőben.

Folyt. köv.

Forrás: Dr. Rodler Imre, Dr. Zajkás Gábor, Dr. Greiner Erika, Szórád Ildikó, Domonkos Andrea,

Kapcsolódó cikkek:

Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megelőzése 1. rész

Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megelőzése 2. rész

Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megelőzése 3. rész

Egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megelőzése 4. rész