TUDTA-E?
• A sárgarépában található pektin besz?kíti a béta-karotin felszívódását. Ha a sárgarépát nyersen
fogyasztjuk, szinte alig hasznosítunk béta-karotin tartalmából
• Az Egyesült Államokban 1998 óta kötelez? a lisztek folsavval való dúsítása, melynek célja a vel?cs?
záródási rendellenességek el?fordulásának csökkentése és ezt a módszert jelenleg a Föld
mintegy 60 országában alkalmazzák.
• A nagy mennyiség? folsav felvétel elfedheti a B12 – vitaminhiány tüneteit.
• Az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság
Táplálkozástudományi Bizottságának (ESPGHAN) legújabb ajánlása szerint a csecsem?
étrendjének része lehet a vassal dúsított étel, élelmiszer
„Rejtett éhezés”
Az éhezés látványos formája, amikor valaki hosszabb-rövidebb ideig nem vesz magához ennivalót. A koplalásra van, aki önszántából veszi rá magát, pl. böjtöl, de el?fordulhat, hogy súlyos betegség miatt kell pár napig lemondania a táplálkozásról. Földünk egyes területein, sajnálatosan, még napjainkban is kialakulhat éhínség, amikor valójában nincs mit enni. Ugyanakkor az is megeshet, hogy bár látszólag rendesen étkezünk, valamilyen tápanyagból mégis hiányt szenvedünk és valójában – rejtetten – éhezünk. Ilyenkor a szervezet általában egyes mikrotápanyagokhoz, azaz vitaminokhoz vagy ásványi anyagokhoz nem jut hozzá kell? mennyiségben. A lakosság bizonyos csoportjai, például a kisgyermekek, a serdül?k, a várandós és szoptató n?k, az id?sek, megnövekedett tápanyagszükségletük vagy csökkent hasznosításuk miatt különösen veszélyeztetettek a hiánybetegségek kialakulására.
Világviszonylatban kb. 2 milliárd embert súlyt krónikus mikrotápanyaghiány, leggyakrabban a vas, a folát, a jód, az A-vitamin és a cink felvétele kevesebb a kelleténél.
A hazai lakosság körében szemlél?dve jelent?s különbség tapasztalható a n?k és a férfiak vitaminbevitele között. A 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) adatai alapján a C-, B1-, B6-, B12-vitaminok, niacin tekintetében mindkét nem átlagosan az ajánlásoknak megfelel? adagot fogyasztja, azonban a férfiak E-vitamin bevitele csökken? tendenciát mutat, míg a D-vitamin és a biotin bevitele egyaránt kritikusan alacsony. Emellett pantoténsavból és folátból sem érjük el a szükséges mennyiséget. Az ásványi anyagok tekintetében sem sokkal jobb a helyzet, mégis érdekes, hogy a férfiak bevitele minden ásványi anyagból felülmúlja a n?k bevitelét. A nátriumból, foszforból jóval többet, míg káliumból, kalciumból, mangánból és krómból kevesebbet veszünk fel a szükségesnél. Magnéziumhiánnyal egyik nemben sem kell számolni, viszont a gyengébbik nem vas-, réz- és a cink raktárai feltöltésre szorulnának. Az OTÁP, mint országos reprezentatív vizsgálat, képet ad többek közt a hazai feln?tt lakosság táplálkozási szokásairól is a tápanyagbevitel mellett. Az adatokból kit?nik, hogy egy-egy vitamin vagy ásványi anyag hiányához a helytelen táplálkozás, életmód is nagymértékben hozzájárulhat. A rossz táplálkozási szokások, az egyoldalú étkezés, a nem kielégít? zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a mozgáshiány mind rizikótényez?k az elégtelen bevitel, s?t a hiánybetegségek kialakulását illet?en. Az eredmények sajnos nem szolgálnak követend? mintául, pedig a feln?ttek, a szül?k példaként állnak a gyermekek el?tt. S ha már az ? táplálkozásuk is javításra szorulna, akkor mit várhatunk a gyermekekt?l? Vajon az ? táplálkozásuk mennyire tükörképe a helytelen étkezési mintáknak?
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ), a Nestlé Hungária Kft. és a Numil Kft. együttm?ködéssel 2015-ben egy kutatáson belül elindította a 0-3 éves csecsem?k, kisdedek és a szoptatós anyák táplálkozásának felmérését. A vizsgálatból kiderült, hogy a gyermek els? születésnapja a „vízválasztó” az anyák egészségtudatos nevelésében. A gyermek egyéves koráig több figyelmet fordítanak a táplálkozására, míg a „babakosztról” való áttérés után a kisded étkezésében fokozatosan megjelennek a feln?tt étkezés jellemz? hibái. A 0-3 éves gyermekek édesanyái különösen figyelnek a kicsik rostbevitelére, s?t már-már többet is adnak a szükségesnél, ami nem jó gyakorlat, hiszen a túlzott rostbevitel gátolhatja egyes mikrotápanyagok (pl. vas, cink) felszívódását. Az
MDOSZ és a Nestlé Hungária Kft. szintén közösen vizsgálta a 4-10 éves gyermekek táplálkozását 2014-ben. Az óvodások és kisiskolások rostbevitele kevesebb az ajánlottnál, ugyanakkor a zöldség- és gyümölcsfogyasztásuk sem éri el a javasolt mennyiséget. Gabonafélék közül jellemz?en nem a teljes érték? gabonából készült élelmiszereket választják, holott az utóbbiak vitamin és ásványi anyag tartalma némiképp nagyobb a finomított, fehér lisztb?l készült termékekhez képest. A 4-10 éves korosztály kalciumbevitele sem megfelel?, pedig a szükséges mennyiség felvétele nagyon fontos lenne az intenzív csontnövekedés id?szakában (8). A kalcium felszívódását, hasznosulását segít? D-vitamin bevitele is hiányos. Összességében a 4-10 éveseknél is elmondható, hogy táplálkozásukban ugyanazok a hibák mutatkoznak, mint a feln?tteknél.
Nyilvánvaló, hogy ezek a trendek nem jó irányba mutatnak. Még tudatosabbnak kellene lenni, még többet kellene hozzátenni, egyrészt a tudásunkhoz, étrendünk helyes összeállításához, másrészt –kiegészítésként – az élelmiszereinkhez. S hogy hogyan? Dúsítással!
Folytatás>>