1. A kerti bazsalikom (Ocimum basilicum L.) rendszertanilag az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az ajakosok(Lamiaceae) családjába tartozik. Rokona a mentának, a majorannának, a rozmaringnak és a levendulának is. A bazsalikom fajtáinak száma nem egységesen elfogadott, harminc és százhatvan között változik. Közéjük sorolható a törpe, a thai, a citrom- és a bordólevelű bazsalikom
vagy az indiai szent növény.
2. Egyéves, lágy szárú növény. 40-60 cm magasra nő, szára tövétől elágazó, levelei tojásdadok, zöldek és fényes felületűek, virágai fehérek vagy világos rózsaszínűek. A bazsalikom meleg- és fénykedvelő. Nedves, tápanyaggal jól ellátott talajt, s napos, védett helyet igényel. A magvetés március közepén (vagy nyáron is) kezdődhet. A csírázási idő a hőmérséklettől függően egy-két hét. Ha a fűszernövény nem marad szobahőmérsékleten, akkor a tavaszi fagyveszély elmúltával ültethető ki. A lakásban cserépben, balkonládában és kőedényben is nevelhető.
3. Neve a görög baszileusz, vagyis király szóból származik, mert ahogy Parkinson említi, „az illata olyannyira kiváló, hogy királyi palotába való, esetleg mert valamilyen uralkodóknak készített kenőcsben vagy gyógyszerben használták”. A görögök és a rómaiak kezdetben az ellenségeskedés és őrültség jelképének tartották, majd a középkorban a szerelem egyik szimbóluma lett.
4. A növény drogja a szárított, morzsolt és tisztított levele és virága, valamint az ebből kivont illóolaj. Fő hatóanyaga az illóolaja (levelekben 1%), amelynek eugenol összetevőjét fogászati fájdalomcsillapítóként és fertőtlenítőként alkalmazzák. Ennek az illata markáns és fűszeres.
5. 100 g friss bazsalikom (kb. kétszáz levél) 23 kilokalóriát, 3 g fehérjét, 2,6 g szénhidrátot és 1,6 g élelmi rostot tartalmaz. A nyers fűszernövény 92%-a víz. A színéért felelős béta-karotinból, luteinből és zeaxantinból nagyobb menynyiséget tartalmaz. Vitaminok közül B- (kivéve B12), C- és K-vitamin meg folát, míg ásványi anyagok közül kálium, kalcium, magnézium, vas és mangán található benne. Továbbá flavonoidokat, fenolsavakat, valamint a magjában elég sok (20-24%) olajat is tartalmaz, amelynek 57-62%-
a telítetlen zsírsavakból áll. Két evőkanál apróra vágott, friss bazsalikom 5,3 g-nak felel meg.
6. A kerti bazsalikom élettani hatásaiért elsősorban a fenoloid és a terpenoid vegyületek felelősek. Metanolos kivonata fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő, az urzolsav antivirális, míg illóolaja antibakteriális és fungicid hatású. Állatkísérletekben májvédő, koleszterin- és vércukorszintet csökkentő, valamint gyomorfekély elleni hatását figyelték meg.
7. A népgyógyászatban gyomor- és bélpanaszok gyógyítására használták. Napjainkban megfázás elleni, köhögéscsillapító, étvágyjavító, vizelet- és szélhajtó, valamint tejelválasztást serkentő teakeverékekben találhatjuk meg. Szeszes kivonatát szájvízbe és toroköblögető folyadékba cseppenthetjük. A növény rovarirtó hatású is.
8. Az EU országaiban a leggyakrabban termesztett fűszernövény. Annyira népszerű, hogy a friss fűszernövények teljes fogyasztásának 60-75%-át teszi ki. Kedveltségének területi eloszlását tekintve nemcsak Olaszországban és Spanyolországban, hanem az Egyesült Királyságban (a nagyszámú indiai lakosság miatt) is hódít. A petrezselyem után az egyik leggyakrabban szárított növény.
9. Íze édeskés és borsos. A friss növénynek erőteljesebb az íze és az aromája, mint a szárítottnak. Fő felhasználási formái: friss, fagyasztott és szárított, de alkalmazzák illóolaj kinyerése céljából is. Tökéletesen illik a pesto („pesto alla genovese”), a paradicsomos és a tojásos ételek, a pácok, a mártások, az öntetek, a szendvicsek, a levesek, a főzelékek, a hústöltelék, a saláta és a fűszervajak elkészítéséhez, ízesítéséhez. Ugyanakkor a bazsalikom olyan desszertekhez is illik, mint a szorbet, a fagylalt és a panna cotta. Ecetes uborka eltevéséhez is alkalmazható. A bazsalikomot hagyományosan a mediterrán konyhában találjuk meg leggyakrabban, ahol paradicsomalapú tésztaszószokban, pizzákban és bologneseben használják. Az élelmiszeripar halkonzervek, üdítőitalok, valamint aromás szörpök ízesítésére is használja. Kivonatát és illóolaját továbbá édességek, sütőipari termékek, húskészítmények és likőrök (pl.:
Chartreuse likőr) készítése során is alkalmazzák. Illóolaja az illatszeriparban parfümök, szappanok, samponok és fogászati termékek összetevőjeként szerepel. A bazsalikom levelét és virágát is fel lehet használni.
10.A kerti bazsalikom közeli rokonát szent növényként tisztelik Ázsia több országában. Szent bazsalikomból készült teákkal és készítményekkel egyre gyakrabban találkozhatunk a hazai drogériákban „Tulsi” néven. Ez az ájurvédikus orvoslás egyik alapvető gyógyszerének számít. A hinduk hétköznapi hitvilágában szinte mindenhol megjelenik és tisztelet övezi, mivel Krisna és Visnu szent növénye, a hosszú élet és a spiritualitás jelképe. Indiában élő hit szerint, ha viharok idején bazsalikomgyökeret tartunk a kezünkben, az megóv a villámlástól való félelemtől. A hindu házakban a levegő fertőtlenítésére, frissítésére és a családi béke megóvására használták
Bartha Kinga (Új Diéta 2020/2)