Több ezer étel létezik, amelyeknek a fő vagy alapvető összetevője a paradicsom. A színének, ízének, és sokoldalúságának köszönhetően a paradicsom szinte minden háztartásban megtalálható és sikeréhez hosszú utat tett meg az ősi azték civilizációtól napjaink konyhájáig.
A legtöbb mai, jól ismert és ízletes étel nyomai megtalálhatók az ősi időkben is, ha kicseréljük a növényeket az Ó és az Új Világ között. Az Andok-alján a paradicsom őshonos, és Mexikóban az aztékok termesztették. Az azték szó ‘tomatl’ egyszerűen ‘szilva gyümölcsöt’ jelentett és a spanyol felfedezők ‘tomate’-nek hívták. A paradicsom, a kukoricával, burgonyával, chili paprikával és az édes burgonyával együtt a 16. század derekán kerültek Spanyolországba Kolumbusz hajó útjainak során.
A paradicsom először valószínűleg Sevillába érkezett, ami akkor a nemzetközi kereskedelem központja volt, Olaszországgal együtt. 1544-ben egy olasz gyógynövény-kereskedő Mattiolo a paradicsom sárga gyümölcsére tesz utalásokat, mint ‘mala aurea’, azaz aranyalma néven, később 1554-ben már a piros változatot emlegeti. 1554-ben egy dán gyógynövény-kereskedő, Dodoens egy részletesebb leírást ad és a gyümölcsöt azzal a hírnévvel ruházta fel, mint nemi vágyakat serkentő étel. Ez magyarázza, hogy franciául ‘pomme d’amour’-nak, olaszul pedig ‘pomodoro’-nak hívták, ami angolul ‘a szerelem almájaként’ hangzott.
A gyógynövényből népszerű főzési alapanyaggá válását az 1700-as években kezdte meg. Az elsőként megjelent recept 1692-ben látott napvilágot: ‘paradicsom szósz, spanyol módra’.
Manapság a paradicsomot zöldségnek tekintjük, annak főzési felhasználása miatt, de valójában gyümölcsféle és a Solanacea családjába tartozik. Közeli rokonságban áll a krumplival, a paprikával és a padlizsánnal. Európában a paradicsom az egyik legkedveltebb alapanyag, ami a sokoldalú felhasználásának köszönhető és annak, hogy jól megy a sajthoz, tojáshoz, húsokhoz és fűszerek széles skálájához.
A paradicsom tápláló. Magas C-vitamin és folsav tartalma van. Továbbá étrendünkben fontos forrása a vörös pigmenteknek, amit likopinnak hívunk. A likopinnak ismert az antioxidáns hatása és feltehetően antikarcinogén is. A magasabb likopin tartalmú vérplazma csökkentheti a rákos megbetegedések kialakulását, különösen a prosztata rákét. Szervezetünkbe történő bejutása nagyban függ attól, hogy milyen formában fogyasztjuk a terméket. A vérplazma likopin felvétele jóval hatékonyabb, ha hőkezelt paradicsom termékeket fogyasztunk, a nyers paradicsommal szemben. Ugyanígy a likopin bioaktivitása, vagy biológiai hasznosulása nagyobb, ha hőkezelt paradicsomléből jutunk hozzá, mint a nyers paradicsomléből.
Forrás: EUFIC.ORG