Vörösbor
A vörösbor közkedvelt alkoholos italunk, amelyr?l a vörös sz?l? héjából származó rezvetratrol tartalma miatt könnyen azt gondolhatnánk a kutatási eredményeket lapozgatva, hogy egy valódi életelixírrel van dolgunk. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszer? és csak nagyon óvatos kijelentések tehet?k a borfogyasztás terén, hiszen nem feledkezhetünk meg a nem csekély alkoholtartalomról sem. Mint minden alkoholtartalmú ital, a vörösbor is csak mértékkel javasolható. Érdekességként megemlítend?, hogy a rezveratrolnak, bár számos eredmény utal az antioxidáns tulajdonságaira, egyre többet említik (ugyan kísérleti körülmények között) a pro-oxidáns, vagyis oxidációt el?idéz?, emiatt a DNS-t károsító hatásait.
Számos vizsgálat tanúsítja, hogy a polifenolok bizonyos fokú oltalmat nyújtanak az érelmeszesedés, következésképpen a szívkoszorúér-betegség ellen. A vörösbor és a bor katechintartalma ugyanis nemcsak a ver?érbeli simaizomsejteknek az ér üregét sz?kít? osztódását gátolja, hanem az érbelhártya m?ködési zavara és a vérlemezkék összetapadásának akadályozása révén a vérrögképz?dés ellen is jótékonyan hat. Mindez csökkenti a szívinfarktus bekövetkezésének kockázatát. Máris érthet?bbé válik a zöldségben, gyümölcsben gazdag mediterrán diéta el?nye.
Nota bene: A kulturált alkoholfogyasztás égisze alatt a jó min?ség? vörösborból (amelyben hazánk sem sz?kölködik) naponta és alkalmanként legfeljebb 1-2 dl javasolható. A legújabb ajánlások már a férfiak és n?k között sem tesznek különbséget és mindkét nem számára egységesen hetente legfeljebb 14 egység alkohol fogyasztását tartják kívánatosnak. Egy egység 10 ml (8 gramm) tiszta alkoholt, azaz 75 ml, 13% alkoholtartalmú vörösbort jelent.
Tea
Ha már a borral érdemes csínyján bánni, akad azért egy másik ital, amelynek fogyasztása kockázatok nélkül fogyasztható, mégpedig a tea. A benne lev? katechineknek több mint a felét az epigallokatechingallát nev? vegyület (EGCG) teszi ki, amely hússzor er?sebb hatású antioxidáns, mint a C-vitamin.
Egyre több vizsgálat mutatja, hogy a teában megtalálható polifenolok fert?zésellenes anyagok is. Például a tea katechinjei nemcsak a gyomor-bél rendszeri fekélybetegségért okolható Helicobacter pylori, hanem a Mycobacterium tuberculosis, a Bacillus cereus, az Escherichia coli O157 és a Legionella pneumophila szaporodását is gátolják . Ezen kívül gomba- (Candida albicans) és vírusellenes (HIV, herpes simplex, légúti szincíciumvírus, parainfluenzavírus, adenovírus) hatásukról is beszámoltak. Mindezen eredmények természetesen nem teszik feleslegessé a klinikailag igazolt gyógyszeres terápiákat, még b?séges teafogyasztás esetén sem.
Jó hír a teafogyasztóknak, hogy a naponta több mint 5 csésze tea esetében kisebb összkoleszterinszint és szisztolés vérnyomásérték tapasztalható, mint azoknál, akik ennél kevesebb teát isznak.
A tanulság, hogy a tea része lehet a mindennapi étrendünknek, a fekete és a zöld egyaránt, bár koffeintartalmát (különösen a koffeinre érzékenyek számára) és az egyéb egészségi hatásokat tekintve a zöldteát célszer? el?nyben részesíteni.
Kávé
Sokan a kávéivást még mindig a káros szenvedélyek közé sorolják, holott már jó ideje közismert, hogy élénkít?, szaporább pulzust okozó hatása mellett számos egyéb olyan tulajdonsággal is rendelkezik, amelyek koránt sem az ördögt?l valók. Mind a koffeintartalmú, mind a koffeinmentes kávéban és a már említett (fekete- és zöld)teában található polifenolok kedvez? hatást gyakorolnak az egészségünkre, többek között a szellemi frissesség meg?rzésére, ezáltal közrem?ködnek a demencia megel?zésében. Egyes vizsgálatok alapján a rendszeres kávéfogyasztás kedvez? hatású a már kialakult Alzheimer-kór esetében is.
A kávé f? fenolos összetev?je, a klorogénsav maga is antioxidáns hatású a laboratóriumi kísérletek alapján. Valamelyest kevesebb található bel?le a koffeinmentes kávéban, amely a koffein ‚kivonását‘ követ?en is még számos fitokemikáliát tartalmaz. Néhány laborkísérlet szerint az instant kávé antioxidáns potenciálja alatta marad a f?zött kávéénak, ugyanakkor további kutatások szükségesek ennek alátámasztására.
A kávésav antioxidáns hatásúnak t?nik, és gátolja a daganatok kifejl?désének számos lépcs?jét, segítve a sejtnövekedés szabályozását, csökkentve a gyulladást és növelve a daganatos sejtek önpusztítását. Relatív nagy és jól kontrollált vizsgálatok szerint megbízható eredmények támasztják alá, hogy napi hat csészéig bezáróan a kávéivás (ami nem kevés mennyiség) nem növeli a legtöbb fajta daganat kockázatát. A jelenlegi ismereteink inkább azt látják igazolni, hogy a kávéfogyasztás bizonyos daganattípusok esetében (endometriális és májdaganat) enyhe kockázatcsökkentést is okoz, habár az egyéni variációk száma sem elhanyagolható.
Nem kell tehát félni a kávétól, de a mértékletesség természetes fontos, hiszen az egyéni reakciók eltérhetnek a nagy átlagtól, különösen a koffein vérnyomásra, pulzusra kifejtett hatásait tekintve.
Kakaó, csokoládé
A csokoládét különleges, sokakat rabul ejt? íze mellett a benne található kakaó – vérkeringést javító – flavanoltartalma is értékessé teszi. Az utóbbi években számos kutatás foglalkozott a kakaó-, csokoládéfogyasztás kedvez? szerepével a kognitív funkciók javításában, meg?rzésében, a demencia kialakulásának megel?zésében, a már kialakult hanyatlás lassításában. A kakaó fogyasztása a flavanol révén emellett javítja az erek bels? sejtrétegének funkcióját a nitrogén-oxid szintézisének növelésével. Különösen kedvez?, hogy ezt nemcsak egészséges egyének esetében, hanem érelmeszesedésben szenved?knél is tapasztalták. Az eredmények kecsegtet?k, bár még nem tartunk ott, hogy a háziorvos receptre írja fel az ‘istenek eledelét’.
A csokoládé rendszeres fogyasztása (heti 2-3 alkalommal 30-30 g, vagy nap szinten 1-2 kocka) mind a kognitív képességek meg?rzésének, mind a szellemi hanyatlás megel?zésének eszköze lehet. Vizsgaid?szakban, stresszes munka esetén egyfajta legális „doppingnak“ is tekinthet?, ha figyelünk a mértékletességre. Hiszen még a legjobb min?ség? csokoládé is tartalmaz valamennyi hozzáadott cukrot és természetes eredet? zsiradékot (kakaóvaj formájában), amit az étrendbe beépítve, nem pedig nassként javasolt fogyasztani. Ugyan ma már a cukor is helyettesíthet? különféle édesít?szerekkel, mégsem érdemes túlzásokba esnie a cukorbetegeknek sem, s?t…
Mi a helyzet az étrend-kiegészít?kkel?
Az antioxidánsok széles kör? betegségmegel?z? hatásait tekintve egyértelm?nek t?nne, hogy ha természetes formában fogyasztva ilyen hatásosak, mennyivel jobb lenne, ha kapszulázott formában, koncentráltan juthatnánk hozzá ezekhez a hatóanyagokhoz. Azonban, ahogy a táplálkozástudomány területén sok minden, ez sem teljesen egyértelm?. Számos cáfolata ismert már ennek a feltevésnek is.
Úgy t?nik, hogy az antioxidáns hatású vitaminok és ásványi anyagok nagy dózisban, étrend-kiegészít?k formájában nem csökkentik jelent?sebben a szív-ér rendszeri betegségek és a rák kockázatát. A polifenolok antioxidáns tulajdonságát els?sorban laboratóriumban (in vitro), azaz az emberi szervezeten kívül tanulmányozták. Azt sem egyszer? bizonyítani, hogy a polifenolok az emberi szervezeten belül is antioxidáns szerepet játszanak-e, mivel emésztésük során átalakulásokon mennek keresztül.
A kapszula vagy tabletta formájában fogyasztott antioxidánsok nem feltétlenül csökkentik a különböz? betegségek kialakulását, például egy széleskör? tanulmánynál a béta-karotin szedése a dohányzók körében egyenesen növelte (10%-kal) a tüd?rák kockázatát. Ugyan a nemdohányzók esetében a kockázat nem volt kimutatható, a béta-karotin biztonságossága étrend-kiegészít? formájában az esetükben mégsem igazolható. A nagy dózisú E- és A-vitaminpótlás veszélyessége sem kizárt.
Összegzésül
További vizsgálatok, kutatási eredmények szükségesek annak megállapítására, hogy a különböz? lakosságcsoportok részére pontosan meghatározott ajánlásokat fogalmazhassunk meg. Amennyiben szükséges, a lakosság egésze számára a nem nagy dózisú kiegészítés (például multivitamin-, ásványianyag-kiegészít? formájában) javasolható csak, a külön-külön történ?, különösen a megadózisok szedése nem támogatott, s?t kifejezetten kerülend?. (10)
Egyre több információval rendelkezünk a táplálékainkban található és az étrend-kiegészít?ként szedhet? antioxidánsok szerteágazó egészségi hatásaira vonatkozóan, azonban számos eredménnyel kapcsolatban további vizsgálatokra van szükség. A pontos mennyiségek és gyakoriságok meghatározásáig figyeljünk a vegyes, változatos, kiegyensúlyozott étrendre, de különösképpen fogyasszunk minél több szín? és fajta zöldséget és gyümölcsöt!