Miért van szükségünk folátra?

A folát a B vitaminok családjába tartozik s minden nap kell fogyasztani. A legfőbb élelmiszerek folsavval történő dúsítása jelenleg is vita tárgya, mely arra ösztönözte a kutatókat, hogy újabb stratégiákat vizsgáljanak ki az európaiak folát-állapotának javítása érdekében.

Miért van szükségünk folátra?

A folát az élet alapvető építőköveinek, a DNS-nek, valamint RNS-nek a szintéziséhez, helyrehozásához, működéséhez szükséges. Ebből adódóan a folát elengedhetetlen az új sejtek képzéséhez, valamint fenntartásához, különösen fontos szerepet töltve be a gyors növekedés –mint gyermekkor vagy terhesség – időszakában. A felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt szükségük van folátra a normális vörösvérsejtek előállításához és a vérszegénység[1] megelőzéséhez. A marginális foláthiány az emelkedett homocisztein aminosav vérben lévő szintjének emelkedésével is kapcsolatba hozható, ami a szívbetegségek, illetve sztrók[2] kockázati tényezőjének számít. Mivel a folát segíti megelőzni a DNS-ben okozott károkat, néhány bizonyíték alátámasztja egyes rákfajták, elsősorban a vastagbélrák[3], megelőzésében játszott szerepét.

A folát élelmiszerforrásai

A felnőttek ajánlott napi folátfogyasztás 200 mikrogramm. Ennek élelmi forrásai többek között: a narancslé, sötétzöld leveles zöldségek, a földimogyoró, babfélék, hüvelyesek, valamint a belsőségek. A marginális foláthiány elkerülésére jó, ha minimum öt adag gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk el egy nap. (ld. www.5aday.com)

Folsavtartalmú étrend-kiegészítők

A folsav, a folátnak egy egyszerű, könnyen felszívódó, mesterségesen előállított formája. A korai 1990-es években erőteljes bizonyíték támasztotta alá, hogy a fogantatás időszakában folsavtartalmú étrend-kiegészítőt szedő nőknél mintegy felére csökkent annak a kockázata, hogy velőcsőrendellenességekben, mint például spina bifidában[4] szenvedő gyermeket hozzanak világra. Népegészségügyi kampányokat indítottak el Európa-szerte annak érdekében, hogy a fogantatás időszakában lévő nőket folátgazdag ételek, valamint folsavkiegészítők (400 mikrogramm/nap) szedésére ösztönözzék. Ezek a kampányok azonban csökkent sikerrel jártak, nem utolsó sorban azért, mivel a nők már csak akkor kezdtek el változtatni étrendjükön, miután tisztában lettek terhességükkel, a fogantatás után pár héttel. Ekkorra már túl késő a változtatás.

Az élelmiszerek dúsítása

Egy alternatív megoldást jelenthet az alapélelmiszerek, mint liszt folsavval való dúsítása. Így minden várandós nő elegendő mennyiségű folsavhoz jutna, ahogyan mindazok, akik veszélyeztetettek a szívérrendszeri betegségekre. Ez a stratégia azonban nem került elsajátításra Európában, főként abból a meggondolásból, hogy a nagy dózisú folsav nem feltétlenül lenne jótékony az egész társadalomra nézve. Különösképp azért, mert a folsav elfedheti a B12 hiánnyal társuló vérszegénység tüneteit, melyek idegrendszeri elváltozásokhoz, majd maradandó idegrongálódáshoz vezethetnek. A folsavkiegészítők továbbá a rák egyes kezelésfajtáit[5] is gátolhatják.

Az élelmiszerek foláttartalmának növelése

Így a tudósok más utat keresnek a folátbevitel növelésére. Az EU által alapított Folate FuncHealth csapat[6] egyik fő érdeklődési területe az, hogy miként növelje a természetes folát ételből történő bevitelét. Íme néhány felfedezéseik[7] közül:

  • Az erjesztett termékek, mint kenyér, sör vagy bor foláttartalma folátgazdag élesztőgomba törzsekkel növelhető.
  • Más erjesztőmikróbák, mint a tejsav baktériumok, szintén szintetizálnak folátot. A helyesen megválasztott starter kultúra mintegy 20-szoros növekedést eredményezhet a fermentált tejtermékek, mint sajtok vagy joghurtok foláttartalmában.
  • A feldolgozott élelmiszerek, mint levesek, gyümölcslevek esetében a foláttartalom javítható folátgazdag gyümölcs-, valamint zöldségfajták, illetve enyhébb feldolgozási eljárás alkalmazásával, mely kisebb folátveszteséget eredményez.
  • A folátok a gabonamagvak külső részében koncentrálódnak, így olyan őrlési technika alkalmazásával, mely megőrzi a folátgazdag frakciót, jelentősen emelhető a liszt foláttartalma.

Még mindig nem elegendő

Úgy vélik, hogy fejlett élelmiszer-feldolgozási technikával, valamint folátot növelő hozzávalók választásával, jelenlegi folátbevitelünket akár meg is duplázhatjuk, de ez még mindig nem elég! Dr Paul Finglas az Egyesült Királyság Élelmiszerkutatási Intézetének tagja, valamint a FoodFuncHealth[8] projekt koordinátora szerint „Nehéz egy kiegyensúlyozott étrend során annyi természetes foláthoz jutni, hogy az elegendő legyen olyan krónikus betegségek, mint a rák vagy a szívbetegségek legyőzésére. Kis mértékű dúsítás vagy célzott kiegészítés lenne szükséges.”

Irodalomjegyzék

  1. UK Food Standards Agency atwww.eatwell.gov.uk/healthydiet/nutritionessentials/vitaminsandminerals
  2. Strain JJ. Dowey L. et al (2004) B-vitamins, homocysteine metabolism and CVD. Proceedings of the Nutrition Society. 63; 597-603
  3. Duthie SJ. Narayanan S.  et al (2004) Folate, DNA stability and colo-rectal neoplasia. Proceedings of the Nutrition Society. 63; 571-578
  4. MRC Vitamin Study Research Group (1991) Prevention of neural tube defects; results of the Medical Research Council Vitamin Study. The Lancet 338; 131-137
  5. Peters GJ, Hooijberg JH, et al (2005) Folates and anti-folates in the treatment of cancer; role of folic acid supplementation on efficacy of folate and non-folate drugs. Trends in Food Science and Technology 16;289-297
  6. FolateFuncHealth and EU funded pan EU project. For details visitwww.ifr.ac.uk/Folate
  7. Jägerstad M. Piironen V. et al (2005) Increasing natural food folates through bioprocessing and biotechnology. Trends in Food Science and Technology 16: 298-306
  8. Finglas PM de Meer K. et al (2005) Research goals for folate and related B-vitamins in Europe. European Journal of Nutrition in press

Forrás:EUFIC.ORG