(MTI) – Prioritásként kell kezelni az egészségügyet a gazdasági válság idején is, mert háttérbe szorításának társadalmi és pénzügyi szempontból is súlyos következményei lehetnek – mondta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója szerdán Brüsszelben.

Jakab Zsuzsanna az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) nemzetközi civil szervezet, valamint az EU-s intézményrendszerhez tartozó Gazdasági és Szociális Bizottság tanácskozásán óvott attól, hogy az egyes országok takarékossági politikájának áldozatul essen az egészségügy.
Hangoztatta, a válság nyomán növekszik az egészségvédelem iránti igény. továbbá eA krízis kétszeresére növelte a megbetegedések kockázatát,továbbá  emelte az öngyilkosságok, az alkoholizmus, a mentális betegségek veszélyét. Hozzátette, aktív munkaer?-piaci politikával és elviselhet? nagyságrend?, célzott szociális kiadásokkal ezek a hatások megszüntethet?k.

Megjegyezte, hogy a szociális kiadások csökkentése és a halálozási okok között is szoros összefüggés van. Azt is figyelembe kell venni, hogy a válság a leginkább rászorulók, a szegények csoportját különösen sújtja az egészségügyi szükségletek finanszírozásának szempontjából.
Elismerte az egykori magyar egészségügyi államtitkár, hogy a kiadások szintjének megtartása nem könny? feladat. Jelezte, ebb?l a szempontból azok az országok vannak könnyebb helyzetben, amelyek a fellendülés id?szakában valamilyen módon félretettek egészségügyi célokra, mint például Észtország. Másik lehet?ségnek nevezte a pénzügyi piacokról származó finanszírozást azon országok számára, amelyek tartani tudják hiánycéljaikat, harmadiknak pedig azt, hogy a kormányok helyezzék még magasabbra az ágazatot prioritásaik között. Utóbbi szempontból a jó példák között említette Magyarországot is.

Jakab Zsuzsanna rámutatott arra, hogy az egészségügy a gazdasági növekedés egyik motorja is, hiszen teljes gazdasági hatása átlagosan a bruttó hazai termék 10 százalékára tehet?, továbbá a munkaer? 6 százalékát foglalkoztató ágazatról van szó.
A várható életkor egyszázalékos javulása a Gazdasági Együttm?ködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításai szerint 6 százalékos GDP-növekedést eredményezhet. A szív- és érrendszeri betegségek 10 százalékos csökkenése pedig egy százalékos bevételnövekedést hozhat.
Szükségesnek tartotta a WHO illetékese a szolgáltatások hatékonyságának növelését is. „Több állami pénz mellett érvelünk egészségügyi célokra, de több egészség mellett is ugyanazért a pénzért” – mondta.
Sürgette azt is, hogy a gazdasági válságot a kormányok használják ki a magukra régóta várató reformok meghozatalára, és gondoljanak arra, hogy a jöv?ben a fellendülés idején tegyenek félre erre a célra.
Jakab Zsuzsanna jelezte, hogy a világszervezetnél befejezés el?tt áll a jöv? európai egészségpolitikájában iránymutatónak szánt Egészség 2020 program kidolgozása.
Ennek f? elemeként az integrált, a legfontosabb tényez?ket egyszerre figyelembe vev? megközelítést említette, és ezt ajánlotta követend?nek a kormányok számára is.
Tájékoztatása szerint a program középpontjában a lakosság egészségének további javítása, az egyenl?tlenségek csökkentése, valamint a fenntartható, emberközpontú egészségügyi rendszerek m?ködésének biztosítása áll, beleértve az egészségvédelmi és kommunikációs állami kapacitások szélesítését is. Leszögezte: olyan stratégiára, politikai irányvonalra van szükség, amely minden helyzetben könny?vé teszi a lakosság számára az egészségügyi szempontból kedvez?bb választást.