Védőoltások –Tévhitek és a tények

Id?r?l id?re a bulvármédiában, titokzatos kör e-mailekben, közösségi oldalakon, számos csalóka írást lehet olvasni a véd?oltások veszélyeivel kapcsolatban. Egyes írások „csupán” betegségekr?l szólnak, amiket a véd?oltások okoznak, de találkozunk a legvadabb összeesküvés-elméletekkel is, miszerint nyomkövet?ket ültetnek az emberekbe az oltásokkal. Mások polgári engedetlenségi mozgalmat hirdetnek a kötelez? oltások gyakorlatával szemben.

Az alábbiakban összegy?jtöttünk néhány tévhitet és az azokra cáfolatul szolgáló tényeket a véd?oltásokkal kapcsolatban.

1. Az oltások betegséget idéznek el?.

Nem igaz. Nem lehet nagyobb kockázata a megel?zésnek, mint magának a betegségnek. Nem okozhatunk nagyobb kárt azzal, hogy megpróbáljuk elkerülni a betegséget, ahelyett, hogy átvészelnénk azt. A véd?oltás után esetleg megjelen? oltási reakciók lényegesen enyhébbek, mint maga a betegség. Nem a véd?oltás okozta reakciótól kell félnünk, hanem a betegségt?l, amit az immunizációval elkerülhetünk.

2. Az oltások hatástalanok a betegségekkel szemben.

Nem igaz. A véd?oltások bevezetésével többek között olyan súlyos betegségek t?ntek el a Földr?l, mint a fekete himl?. Más betegségek, mint a járványos gyermekbénulás, a kanyaró, vagy a torokgyík a magas átoltottsággal rendelkez? országokban, mint pl. Magyarország, alig, legtöbbször csak behurcoltan fordulnak el?. Ahol viszont több az oltatlan, fogékony szervezet, újra járványosan terjednek.

3. A beoltott ember terjesztheti a betegséget, még akkor is, ha ? nem beteg.

Nem igaz. Az oltóanyagok nagy része elölt kórokozót, vagy annak csak bizonyos részét tartalmazza, amely nem képes a szervezetben szaporodni, ezért nem is tudja üríteni az oltott. Az él?, de laboratóriumban kitenyésztett és legyengített törzset tartalmazó oltóanyagok esetében az oltóágens szaporodik ugyan a beoltott szervezetében (ezért az ilyen oltóanyagra adott immunválasz tartósabb), de a legyengített baktérium vagy vírus nem képes betegséget okozni az oltottban sem, és környezetében sem.

4. A véd?oltások gyengítik, megterhelik az immunrendszert.

Egy csecsem? immunrendszere közel 100.000 kórokozó ellen képes ellenanyagot termelni, ennek töredékét használjuk ki a véd?oltás adásával.

5. A beoltott gyerek „megfert?zött” gyerek.

Igaz, de nem aktív kórokozóval ”fert?z?dik meg” a gyerek, az ily módon létrejöv? védettség viszont megvédi a valódi kórokozó okozta fert?zést?l, és a betegségt?l. Lásd a 3. pontban leírtakat.

6. A véd?oltással megel?zhet? fert?z? betegségek szinte teljesen visszaszorultak a fejlett országokban, felesleges az oltás ellenük.

Azért szorultak vissza, mert jó az átoltottság, kevés a fogékony ember. Ha az átoltottság egy bizonyos szint alá csökken, járványok alakulhatnak ki, melyre számos példát lehet említeni, pl. Ukrajnában, Franciaországban, Németországban, Romániában, Bulgáriában a kanyaró.

7. Az oltásoknak számtalan szöv?dménye lehet.

Igaz, vannak ún. oltási reakciók, ezek általában átmenetiek és nem is hasonlíthatók annak a betegségnek a lefolyásához, ami ellen a véd?oltás véd bennünket. A köztudatban általában keveredik az oltási reakció, és az oltási szöv?dmény fogalma. Az oltási reakciókat el?fordulási gyakoriságuk szerint csoportokba soroljuk. Nagyon gyakori egy reakció, ha 10 oltottból több mint 1 oltottban; gyakori, ha 10 oltottból, kevesebb, mint 1 oltottban jelenik meg. Ezek olyan enyhe oltási reakciók, melyek gyakorlatilag az oltás természetes velejárói. Lehet helyi, vagy egész szervezetet érint? reakció, pl. fájdalom, duzzanat, b?rpír az oltás helyén, esetleg h?emelkedés, láz, fejfájás, rossz közérzet. A megjelenésük függ az oltóanyag típusától, az oltott állapotától. Az ilyen várható reakciókat az oltóanyag tájékoztatója is tartalmazza. Általában néhány napon belül maguktól is elmúlnak, és otthon is jól kezelhet?k pl. borogatással. A nem gyakori (100 oltottból kevesebb, mint 1), ritka (1000 oltottból kevesebb, mint 1) és nagyon ritka (10 000 oltottból kevesebb, mint 1) oltási reakciók szintén feltüntetésre kerülnek az oltóanyag tájékoztatójában, és kétségtelenül lehetnek súlyosak is. Ezek oka lehet az oltással összefügg?, de az oltástól független, az oltást követ?en jelentkez? tünet is, a szervezetben már meglév? és az oltás által kiváltott tünet, a szervezet aktuális állapota (pl. túlérzékenysége). A súlyos oltási reakció, vagy szokatlan esemény (szöv?dmény), melyet hivatalosan: oltást követ? nemkívánatos eseménynek neveznek, olyan szokatlan reakció, tünet megjelenése, mely általában nem, vagy csak ritkán fordul el? a véd?oltás beadása után. Ezért ha valamilyen szokatlan, vagy súlyos tünetet, vagy bármilyen olyan reakciót észlel, mely miatt aggódik, az oltás után kérjük, forduljon orvosához! Az orvos, ha oltást követ? nemkívánatos eseményt észlel, bejelenti és intézetünk minden esetet kivizsgálást végez, hogy eldönthessük, valóban a véd?oltással összefügg? eseményr?l van-e szó és a további olthatóságról is döntés születik. A tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy a véd?oltások okozta el?nyök messze felülmúlják az általuk okozott reakciók kockázatát.

8. „Nekem” nincs szükségem véd?oltásra.

A kötelez? oltások nevében is benne van, hogy mindenkire nézve kötelez?ek. A közösségi átoltottság, a járványok megel?zése miatt szükséges, hogy mindenki véd?oltásban részesüljön. Az életkorhoz kötött kötelez? véd?oltások olyan betegségek ellen védenek, melyek ellen a természetes immunrendszer nem véd, irántuk a fogékonyság általános, vagyis véd?oltás nélkül csaknem mindenki már gyermekkorban átesne e fert?zések többségén, és a fert?zés természetes lezajlásának a veszélyessége indokolja a megel?zés szükségességét. Az ajánlott oltásoknál egyéni megfontolás alapján kérhetjük az oltást. Az ajánlott oltás nem az oltás komolytalanságára, vagy „nem fontos” jellegére utal, hanem arra, hogy a betegség járványügyi helyzete nem indokolja egy teljes korosztályban az oltások elvégzését járványmegel?zés miatt, de bizonyos egyéneknek egyéni védelmük érdekében ajánlott. Az, hogy kinek éppen milyen oltás ajánlott, függ az életkortól, egészségi állapottól, járványügyi helyzett?l, élethelyzett?l stb. Ezek közül néhány megmarad az ajánlott véd?oltás kategóriában, néhány közülük kötelez?vé válik, pl. 2014 nyarától a Pneumococcus elleni oltás a csecsem?knek. El?fordul olyan is, hogy korábban kötelez? oltás kikerül a kötelez? oltások listájáról, pl. a fekete himl? elleni oltás.

9. Majd akkor oltatom a gyermekem, ha picit nagyobb, er?sebb lesz (3-4 éves), addig úgysem megy közösségbe.

Ha elmaradnak csecsem?korban az oltások a gyermek a legveszélyeztetettebb korban marad védtelen a kórokozóktól. A kialakult betegség szöv?dményei ekkor a legsúlyosabbak.

10. A véd?oltások közrejátszanak az autizmus kialakulásában.

Az autizmus részben orvosi rejtély. A kialakulásáról keveset tudunk, tucatjával gyártották évek alatt a tudományos – és kevésbé tudományos – teóriákat, de máig nem sikerült biztosat kideríteni. Több tanulmány igazolta, hogy specialisták már a 12 hónapos és korábban készült otthoni videók alapján is meglehet?s bizonyossággal ki tudják válogatni az autistákat és nem-autistákat, ez er?s érv amellett, hogy az autizmus már csecsem?korban is jelen van, csak a laikus szül? számára nyilvánvaló jelek híján nem felismerhet?. Az autizmus oka jelenleg ismeretlen; a változatos megjelenési formái miatt kérdéses, hogy egyáltalán lehetséges-e egyetlen adott okot találni. Ami biztosnak látszik, hogy er?s genetikai háttere van. Ha el is fogadjuk, hogy környezeti tényez?knek is van szerepük, akkor is kérdés, hogy ezek születés utáni, vagy méhen belüli tényez?k. Mert bizony ez utóbbi is környezeti tényez?, annak ellenére, hogy a szó hagyományos értelmében inkább az anyára ható tényez?nek tekintjük ?ket. Az évek során megszámlálhatatlan sok ilyen tényez?t hoztak kapcsolatba az autizmussal, a folsav-hiánytól az anyai pajzsmirigy-betegségen át bizonyos gyógyszerek szedéséig; van, ami kevésbé, van, ami nagyon is komolyan vehet?. Ez viszont azt jelenti, hogy az autistáknál, legalábbis az esetek egy részében, a betegség már a méhen belül eld?l: már a születés pillanatában fennáll a rendellenesség (csak id? kell, amíg észlelhet?vé válik). Egyetlen tudományos bizonyíték sincs a véd?oltások és az autizmus összefüggésének bizonyítására. Sajnos a véd?oltás ellenes mozgalmak éppen azért jelölnek meg olyan betegséget az oltások következményeiként, melyek okát pontosan nem ismerjük, mert ezzel könnyen téveszmékbe tudják sodorni a bizonytalan szül?ket.

11. Az MMR-véd?oltás (a mumpsz, kanyaró, rózsahiml? elleni kombinált véd?oltás rövidítése) összefüggésbe hozható az oltott gyermekekben kés?bb kialakuló autizmussal.

Magyarországon az MMR-t szinte pillanatszer?en vezették be: 1990-ben még senki nem volt MMR-rel oltva az akkor megfelel? életkorba lép?k közül, 1992-ben pedig szinte mindenki. Tehát, ha az MMR-nek van autizmust okozó hatása, akkor mit várunk? Természetesen azt, hogy az esetszám 1992-ben vagy valamilyen késleltetéssel utána megugrik, majd legkés?bb 2-3 évvel kés?bb – ennyi id?s életkorra már kiderül, hogy ki autista – egy magasabb szinten stabilizálódik. Mit mondanak a véd?oltás-ellenesek? Nem azt mondják, hogy „valamikor 20 éve megn?tt a megszületettek között az autisták aránya”, hanem azt, hogy az újszülöttek közül kés?bb autistává válók aránya „töretlenül”, „ijeszt? mértékben”, „folyamatosan” stb. n? a gyermekek körében – csak azt nem veszik közben észre, hogy mindez nem meger?síti, hanem épp ellenkez?leg, pont hogy kizárja az MMR szerepét! Hiszen 1995-96-ra szinte minden megszületett gyermek oltva volt MMR-rel és elérték azt az életkort, amikorra kiderül az autizmus, és azóta is az MMR átoltottság az országban 98 % feletti, úgyhogy bármilyen ezt követ?, vagy folyamatos növekedés az autizmus el?fordulásában az MMR szerepének cáfolata. A látszólagos növekedés valódi oka inkább az, hogy az autizmusról többet tudunk, mint el?tte, a különböz? változatos formáit megismertük, és egyre több esetet tudunk az autizmus definícióba besorolni. Egyre több a felvilágosító kampány, sz?r?vizsgálat a betegséggel kapcsolatban, és az eddig más betegségnek tartott állapotokat is az autizmus alá sorolnak be. Az irodalomban fellelhet? valamennyi, módszertanilag meg nem kérd?jelezett cikk, melyek együtt két kontinens számos országának több mint egymillió gyermekét követték, egységesen azt az eredményt hozták, hogy az MMR oltás és az autizmus fellépése között semmilyen kapcsolat nincs. Az autista gyermekek aránya az MMR-rel oltott és nem oltott gyermekek között azonos.

12. Az oltások higanyt tartalmaznak.

Olyan, hogy „higanytartalmú oltás” nem létezik. Nincs egyetlen oltás sem, ami higanyt tartalmazna, soha nem is volt ilyen, és minden bizonnyal soha nem is lesz. A higany ugyanis egy víznél 14-szer s?r?bb, ezüstszín? folyékony fém.

13. Az MMR oltás tartósító anyaga a tiomerzál okoz betegséget (ismét a rejtélyes autizmus)

Mi a tiomerzál? Egy baktérium- és gombaellenes szer, aminek megvan az az el?nye, hogy úgy tud befert?z?dést?l mentesen tartani gyógyszerkészítményeket, hogy közben magát a hatóanyagot nem károsítja. Els?sorban immunbiológiai készítmények, szemcseppek és orrspay-ek tartósítására használták; a véd?oltások esetében nagyjából az 1930-as évek óta. Ez egy olyan molekula, aminek az egyik atomja a higany. Nem, ett?l nem lesz higany, mint ahogy a cukor sem szén, pedig abban is (mint molekulában) rengeteg szén van (mint atom), továbbá ennek megfelel?en olyat sem mondunk, hogy „széntartalmú ízesít?szerrel készítettem a teámat”. 1999-t?l kezd?d?en el?ször az Egyesült Államokban, kés?bb más országokban – így Magyarországon is – teljesen kivonták a tiomerzált a kötelez? gyermekkori véd?oltásokból! (Az el?vigyázatosság elve szellemében! A szül?i aggodalmak megnyugtatásának – mert ez is nagyon fontos szempont, nem csak a nyers tudományos eredmények számítanak! – ez a legjobb módszere.)

14. Az oltások formaldehidet tartalmaznak.

Elméleti szempontból „igen”, de minden gyakorlati szempontból „nem”. Bizonyos oltásoknál, az el?állítás egyik lépése, hogy a vakcinát kés?bb alkotó ágenst formaldehiddel inaktiválják. (Pl. a torokgyík, tetanusz és szamárköhögés toxint, illetve a járványos gyermekbénulás vírusát a DTaP-IPV-Hib oltás esetén.) Tehát természetesen senki nem rak semmilyen céllal direkt formaldehidet az oltásba, de nem lehet tökéletesen kizárni, hogy valamennyi visszamarad az oltásban. Ez olyan kevés, hogy pontosan meg sem lehet mondani, hogy mennyi, mert az analitikai kimutathatóság határán van – az említett DTaP-IPV-Hib oltásnál csak annyi mondható biztosan, hogy nem több mint 0,1 mg. Az összehasonlítás kedvéért: a tejben kilogrammonként 0,3-3,3 mg formaldehid van, az almában 1,7-22,3, a körtében 6,0-38,7, a kenyérben (elkészítést?l függ?en) 1,7-10,2, a sárgarépában 0,3-10, a hagymában 13,3-26,3, a nyers húsban 0,7-5,7, a füstölt sonkában 224-267. Egyszer?bben megfogalmazva: egyetlen szem almában (10 mg/kg-mal és 100 g-os almával számolva) annyi formaldehid van, mint 10 (!) DTaP-IPV-Hib véd?oltásban. 100 ml anyatejben annyi, mint 3 véd?oltásban. A véd?oltásban lév? formaldehid nem csak a természetes el?forduláshoz képest elenyész?, de a szervezetben termelt mennyiséghez képest is, mivel maga a szervezet is termel formaldehidet (bizonyos fehérjék és nukleinsavak szintézisében köztitermék).

15. Az oltások alumíniumot tartalmaznak.

Kezdjük tehát a szokásos kiindulópontnál: van alumínium a véd?oltásokban? A válasz az, hogy igen, egyes – nem él? ágenst tartalmazó – véd?oltásokban van, mégpedig ún. immunológiai adjuvánsként. Az immunológiai adjuváns olyan anyag, amit azért tesznek a véd?oltásba, hogy az immunválasz létrejöttét el?segítse (adjuvare -latin ige = segíteni), ilyen módon téve biztonságosabbá és hatásosabbá az oltást. Él? ágenst tartalmazó oltásoknál azért nincs ilyenre szükség, mert ott az oltóágens hosszabb ideig tartózkodik a szervezetben, korlátozottan szaporodik is, így kell?en stimulálja önmagában is az immunrendszert. Az emberi alkalmazásra szánt vakcinák legelterjedtebb, és a magyar oltási-naptár kötelez? gyermekkori oltásainak egyetlen használt immunológiai adjuvánsát az alumínium bizonyos vízoldhatatlan szervetlen sói, els?sorban az alumínium-foszfát, AlPO4 és az alumínium-hidroxid, Al(OH)3 jelentik Kevesen gondolnák, de az alumínium sók véd?oltásokban történ? használata majdnem 90 éves (!) múltra tekint vissza (el?ször Glenny írta le 1926-ban). Ezen id? alatt kit?n? biztonsági eredményeket értek el, használatuk kapcsán komolyabb mellékhatások els?sorban csak helyi reakciók formájában léptek fel (b?rpir). Az allergiás jelleg? reakció sajnos soha nem zárható ki (bármit is viszünk be a szervezetbe, bármekkora mennyiségben), de a valószín?sége igen csekély, így ezt a kockázatot b?ven meghaladja a véd?oltások el?nye. Ugyanis, a formaldehidhez hasonlóan, alumínium is kerül belénk természetes úton is. Az alumínium a földkéreg harmadik leggyakoribb eleme, tartalmazza a víz, a tápanyagaink (beleértve az anyatejet is), s?t, még a leveg? is. Figyelembe véve a hazai véd?oltási rendet és az oltóanyagokat egy csecsem? életkorhoz kötött kötelez? oltásokból adódó alumínium-terhelése elenyész? a természetes terheléshez mérve. A véd?oltásokból származó alumínium-terhelés még a létez? legszigorúbb- folyamatos bevitelre megállapított limitet sem lépi át.

16. Némely vakcinában (pl. az MMR-ben) abortált emberi magzatok szövetei találhatóak.

Az abszolút vitathatatlan, hogy a „humán sejtek” szókapcsolat szerepel az oltóanyag tájékoztatójában… csak úgy folytatódik, hogy „humán sejteken el?állított”. Nem is az összetev?k között szerepel, hanem az egyik összetev? lábjegyzetében. A vakcina gyártása során – de kizárólag a vírus szaporításához, nem a vakcinában – használnak fel emberi eredet? sejteket, mert a vírust nem lehet másképp szaporítani. Még az ominózus sejtek – amik tehát nincsenek is a véd?oltásokban – sem emberi magzatból származnak, hanem egy laboratóriumból, ahol mesterségesen hozzák létre ?ket. Nem részei emberi szervezetnek, soha nem is voltak azok. Értelemszer?en ez a tápközeg, a teljes sejt már nem kerül bele a vakcinába, úgyhogy ennek annyi értelme van, mintha valaki azt állítaná, hogy a kenyérevés azért veszélyes, mert a kenyérben föld van. (Hiszen a kenyér alapanyaga földben kerül el?állításra!) Ami pedig az abortusz és az MMR oltás összefüggését illeti, a valóság az, hogy az oltás éppen hogy abortuszokat el?z meg, mert bevezetése óta nagymértékben lecsökkent a várandósság idején rózsahiml?vel fert?z?dött n?k spontán vetélésének, és az újszülötteket sújtó ún. veleszületett rózsahiml? szindróma.

17. Az oltások antibiotikumot tartalmaznak.

Igaz. A gyermekkori kötelez? véd?oltásként használható vakcinákban polymyxin B (ami egy antibiotikum, a táptalaj befert?z?dése elleni védelemre használják) maradhat vissza 4–10 pg (pg, pikogramm: 0,000000000001 gramm) mennyiségben. Viszont az Otosporin fülcsepp (aminek ez az egyik hatóanyaga) egyetlen milliliterjében 10 000 NE, azaz kb. 1,2 mg (milligramm, 0,001 gramm) polymyxin B van. Tehát az Otosporin egyetlen cseppjében, 20 csepp/ml-rel számolva annyi polymyxin B van, mint 6 millió (azaz hatmillió…) véd?oltásban összesen. (Az Otosporin szokásos adagja napi 3-4-szer 3 csepp…)

18. Az oltás anafilaxiás – allergiás reakciót válthat ki.

Igaz. El?fordulhat, hogy egyes extrém érzékeny személyeknél valóban allergiás (pontosabban szólva inkább anafilaxiás) reakciót okozzon még a nyomnyi mennyiség is valamelyik anyagból. Ez az oltások egyik valós kockázata. Viszont nézzük meg, hogy ez a kockázat milyen gyakori. Hazai feljegyzések szerint az 1976 óta beadott 48 millió influenza elleni oltásra 11 anafilaxia jutott (mindenféle eredetet tekintve összesen!), az összes beadott MMR-oltásra (7 millió oltás) pedig 4. Sajnos ezt lehetetlen kizárni, anafilaxiás ugyanis szinte bármire lehet az ember, teljesen el?reláthatatlan módon is – akár egy bögre kamilla-teára is. Azoknál, akik ilyen extrém fokú szenzitivitást mutatnak, valószín?nek látszik, hogy el?bb vagy utóbb, de mindenképp belefutnak ebbe a problémába. Ha már kialakul az er?s allergiás reakció, akkor pedig sokkal jobban jár az egyén, ha egy véd?oltás után, orvos jelenlétében, biztonságos rendel?ben, az ellátáshoz szükséges eszközökhöz közel derül ki a baj, és nem egy receptre felírt gyógyszert?l otthon. (Az oltást követ? anafilaxiás magyar esetek közül egyik sem volt halálos kimenet?.)

egészség.hu