Leopold Györgyi írja:
    (MTI-Press) – Háromféle ember van: akinek már fájt a gerince, akinek fáj, és akinek fájni fog. Bár elcsépelt közhelyként hangzik a megállapítás, sok igazságtartalma van Varga Péter Pál szerint is, aki az Országos Gerincgyógyászati Központ f?igazgatójaként és gyakorló gerincsebészként naponta szembesül a mondás valóságával. „A gerincbetegség népbetegség – mondja -, és nem csak nálunk, hanem szerte a világon.”
Mint hangsúlyozza, ez egyrészt a gerinc feladatából és természetéb?l adódik, illetve nem rendeltetésszer? használatából. A gerinc ugyanis eredetileg a négy lábon járásra „teremt?dött”, a két lábra állt ember valójában kezdett?l kódolva van a gerinc meghibásodására.
 – Azért talán mégsem ennyire sötét a kép, és van mód a gerincbetegségek és -bántalmak kivédésére?
– Bár Magyarországon a lakosság 80 százaléka szenved életében egyszer vagy többször különféle gerincbántalmaktól, mégis azt kell mondani, hogy van lehet?ség ezek megel?zésére. Ezt azonban tudatosan és korán kell elkezdeni. Semmiképpen nem akkor tanácsos a prevenció lehet?ségein gondolkozni, mikor már kimutatható a kóros elváltozás, és jelentkezik is kisebb-nagyobb fájdalom formájában. Meg kell tanulni helyesen bánni a testünkkel, jól járni, ülni, feküdni, sporttal, tornával, egészséges mozgással ?rizni a gerinc épségét, a csontok, ízületek rugalmasságát. A legtöbb gerincbetegség a helytelen életmód következménye, tehát túlzott fizikai terhelés, mozgásszegénység, elhízás és egészségtelen táplálkozás is kiválthatja, de örökölt kockázati tényez?k szintúgy el?fordulnak, és olykor még pszichikai okok is állhatnak a háttérben. Az életkor el?rehaladtával a különféle, degeneratív, kopásos, csontritkulásos kórképek szinte senkit nem kímélnek, a szervezet elhasználódik. Már 40 éves kortól elkezd?dik az a folyamat, amely vissza ugyan nem fordítható, de megfelel? életmóddal, terápiával lassítható, elviselhet?vé tehet?.
– Ugyanakkor vannak kivédhetetlen, de gyógyítható gerincbetegségek is?
– Természetesen vannak. Lehetnek öröklöttek, baleset, sérülés által keletkezettek, fejl?dési rendellenességek, különféle daganatos kórképek. A gerincbetegségek rendkívül sokfélék. Vannak már fiatal korban megmutatkozó szerzett vagy veleszületett bajok, mint például a gerincferdülés, a serdül?kori helytelen testtartás, a gyulladásos gerincbántalmak, a kopásos esetek, porckorong elváltozások, ez utóbbiak közül talán legfájdalmasabb a porckorong sérv. Sajnos újabban egyre több gerincdaganatot diagnosztizálunk: intézetünk m?téti anyagának közel 10 százaléka daganatos megbetegedés. A legnagyobb gond, hogy ezek többnyire áttétek, tehát nem prímér, hanem másodlagos daganatok. Az els?, eml?ben, gyomorban vagy bélben keletkez? daganat esetleg nem is okoz tüneteket, de a gerincben kialakult daganatra a nagy fájdalom mindenképpen figyelmezteti a beteget. Sajnos az összes daganatos áttétnek 80 százaléka a gerincben fordul el?.
  – A gerincgyógyászat mindenképpen a nagy kihívások korszakát éli, és az Országos Gerincgyógyászati Központ elismertsége ebben a témakörben rendkívül figyelemre méltó, nemcsak hazai viszonylatban, hanem világszerte.
– Több mint másfél évtizede dolgozunk ezért az elismertségért egy nagy csapatban, amelyben száznál több orvoskolléga és mintegy 400 kiegészít?, társszakterületen tevékenyked? munkatárs adja legjobb tudását. A gerincgyógyászat az utóbbi id?ben hatalmas fejl?désen ment keresztül, azt mondhatjuk, hogy önálló tudományág lett. Az országon belül a miénk az egyetlen átfogó gerincgyógyászati ellátóhely, ahol komplex gerincgyógyászat folyik. Szinte valamennyi orvosszakmával együttm?ködve dolgozunk több szakma közös találkozási területén, egymásra épül?, multidiszciplináris tudásanyag birtokában végezzük gyógyító tevékenységünket. A diagnózis megállapításától a terápián át a rehabilitációig részt vesznek olyan orvosi területek képvisel?i is, mint a genetika, a radiológia, az intenzív terápia, az ideggyógyászat, a pszichológia. A gerincbetegségek esetében a pontos diagnózis meghatározása rendkívül lényeges, lehet úgy is fogalmazni, hogy sorsdönt?. Mi olyan diagnosztikai egységben gondolkozunk és m?ködünk, amely a modern gerincgyógyászat teljes spektrumát átfogja.
– Milyen lehet?ségei vannak a terápiát illet?en a mai, modern gerincgyógyászatnak?
– A terápiás skála igen széles, mondhatnám, azt is, hogy végtelen. A továbblépés alapja mindig a gyors, pontos diagnózis. Rosszul dönt az a beteg, aki félelemb?l vagy információhiány miatt inkább együtt él fájdalmával, nem keresi fel a szakorvost, belenyugodva, hogy a fájdalom állapot, amellyel együtt kell élni. Nem így van. A fájdalom soha nem természetes állapot, és nem is kell t?rni, mert id?vel az életmin?ség rovására megy. A fájdalom okának megkeresése, csillapítása orvosi feladat, s?t orvosi kötelesség.
– Sokan azért t?rnek, mert a m?tétt?l riadnak vissza.
– Soha nem állunk az ajtóban szikével a kezünkben, hogy lecsapjunk a gyanútlan betegre. Bár ez így eltúlzottnak t?nik, sarkítottnak, sok beteg valóban így képzeli el az orvosi beavatkozást. A valóság azonban teljesen más. Ha a gyógyszerek és egyéb lehet?ségek, a fizioterápia, gyógytorna, masszázs, gyógyfürd?, elektromos és egyéb kezelések, tehát a konzervatív eljárások nem hoznak eredményt, akkor jöhet szóba m?tét, amelyet mindenesetben körültekint? kivizsgálás és a beteggel történ? egyeztetés el?z meg. Egy m?tét sikeréhez a beteg motiváltsága elengedhetetlen, és véleménye, személyes döntése nélkülözhetetlen.

A f?igazgató ismertetése szerint vannak olyan gyulladásos és daganatos betegségek, amikor a m?tét elmaradása egyértelm? állapotromlást jelent, esetleg életveszélyt. Hangsúlyozza azt is, hogy a gerinc betegségeinek m?téti úton történ? gyógyítása a mai technikai feltételek, lehet?ségek, a ma rendelkezésre álló tudásanyag mellett már nem csupán sebésztechnikai beavatkozást jelent: ma bármely daganat eltávolítható és bármely deformitás korrigálható.

– A valódi kérdés: milyen el?nyökkel jár a beavatkozás – magyarázza. – Nagykockázatú és költséges m?tétekr?l van szó, melyeknek csak akkor van létjogosultságuk és értelmük, ha garantáltan jobb életesélyt és életmin?séget nyújtanak a betegnek. A mai m?téti technika egyébként kétirányú: az egyik minimális beavatkozással és terheléssel jár, a másik pedig kiterjesztett, agresszív sebészi eljárás. A kutatások több irányban folynak itthon, de a nemzetközi kutatási munkában is részt veszünk, és a folyamatos innováció még sok meglepetést tartogat. A kutatások egyik célja új anyagok el?állítása, a m?tétek során felhasznált implantátumok tökéletesítése, mesterséges csont- és porcszövetek el?állítása, új bioaktív anyagok beépítése, és a genetika egyénre szabott terápiás lehet?ségeinek tanulmányozása a jöv? érdekében.

Az elmúlt több mint másfél évtizedben tehát egy modern szemlélet?, sikeres gyakorlatot folytató, a nemzetközi trendeket nem követ?, hanem diktáló intézetté fejl?dött az Országos Gerincgyógyászati Intézet, ahol modern technika és tudás koncentrálódott, kiegészülve azzal a plusszal, amit „emberi tényez?nek” neveznek.

(MTI)