Innovációs módszerrel kezeli egy lengyel ortopédus az elülső keresztszalag sérüléseit

Varsó, – Innovációs módszerrel kezeli Robert Smigielski lengyel ortopéd szakorvos az elülső keresztszalag sérüléseit, mert kutatásaiban kimutatta, hogy az ízület felépítése lapos, ami nem egyezik az eddigi elméletekkel – írta hétfőn a Gazeta Wyborcza című napilap internetes kiadása.

    Smigielski az elülső keresztszalag szakorvosait összefogó elitklub (ACL Study Group – ACL) egyesült államokbeli találkozóján mutatta be kutatásainak eredményét. A klub egyetlen közép-európai tagjaként meglehetősen nagy feltűnést keltett felfedezésével, mely megváltoztathatja a kezelési és rehabilitációs eljárásokat.
A varsói ortopédus kimutatta, hogy a szakkönyvekben kerek keresztmetszetű struktúraként bemutatott ízület valójában lapos és más helyen illeszkedik. Felfedezését a varsói és a barcelonai orvosi akadémia elismert anatómusai is igazolták, de az ACL szakértői közül sokan nem értettek egyet a felismeréssel.
Az elülső keresztszalag sérülése az egyik leggyakoribb a sportolók körében. Évente csaknem 4 millióan esnek áldozatául. A hagyományos beavatkozások után az ízület terhelésének függvényében legfeljebb 25 éven belül a térdek 80 százalékát endoprotézissel kellett pótolni, mert kikoptak.
A lengyel ortopédus szerint a műtét utáni elváltozásokat a sérült térdízületek mechanikájának hiányos ismerete okozta, ezért több éve az új megközelítésnek megfelelően műtötte betegeit. Azt tapasztalta, hogy páciensei “jobban járnak”, mint a hagyományos kezelés után, de véleménye szerint esetükben “nem az átmeneti hatás, hanem az ízületi kopás és az endoprotézis beültetésének végleges elkerülése mellett az aktív életmód folytatása a cél”.
Az új műtétekhez más orvosi eszközökre van szükség, de az orvos szerint már több cég jelentkezett, amely vállalná a műszerek előállítását. A szakértő hangsúlyozta, hogy a XX. század eleji német anatómiakönyvek szintén lapos elülső keresztszalagról írtak, de idővel ezt az elméletet elvetették. “Valamikor az emberek kíváncsiabbak voltak, manapság először az eszközt szerkesztik meg, majd ahhoz igazítják a műtételméletet” – mondta a lapnak.

(MTI,Bata Alexandra)