Kiszagolják a kutyák a tüdőrákot – Majdnem száz százalékos biztonsággal dolgoznak

Kruppa Géza, az MTI tudósítója írja:
    (MTI-Press) – A tüd?rák korai szakaszának kimutatására képeznek ki kutyákat egy gyömr?i családi házban. „Ha a módszer nálunk is elfogadottá válik, úgy évente akár több száz életet is meg lehetne menteni ezzel a kifinomult szimatra hagyatkozó diagnosztikai eljárással” – állítja Szemes Zsuzsanna, a külföldön már kipróbált gyakorlat egyik eltökélt hazai kezdeményez?je. Az eredeti szakmája szerint külkeresked? asszony gyerekkori barátn?jével, Scherr Gabriella agrármérnökkel közösen évekkel ezel?tt jegyeztette be a Kutyákkal a Rák Ellen az Életért alapítványt, és fogott hozzá a napi rendszeres elfoglaltságot, nagy türelmet és állatszeretetet igényl? betanításhoz.
   Az MTI-Pressnek elmondta, hogy munkájuk eredményeként jelenleg három, a legintelligensebb fajtaként számon tartott border collie juhászkutya, név szerint Panda, Qinny és Flacky áll ugrásra készen, hogy bevessék ?ket az orvosok szolgálatára.
– Mint köztudott, a kutyák orra képes több ezer szagot is megkülönböztetni. Ezért is jó segít?je a vámosoknak a b?röndbe rejtett drogok kiszimatolásában, a rend?röknek a nyomkövetésben, a katasztrófáknál pedig a romok között rekedt túlél?k felkutatásában – utal rá Szemes Zsuzsanna. – Ebeinknél lényegében a munkakutyákéhoz hasonló kiképzést alkalmazunk. Ehhez tüd?rákos betegek leheletének szagmintáit vesszük alapul. E mintákat a kutyáink orra el?tt elhúzva arra késztetjük az okos állatokat, hogy jelezzék, amit észlelnek. Jutalmuk egy falat virsli. Évek óta naponta akár órákon át százszor is megismételjük a gyakorlatot, hogy a feltételes reflexek által beléjük rögzített reakciót ébren tartva meg?rizzük tudásuk, ne hagyjuk megkopni azt. A tapasztalat szerint kutyáink a kontroll szagmintákból 99 százalékos biztonsággal kisz?rik a betegekét.

Elektronikus orr

A mintákat a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendel?intézet biztosítja.
Póczi Magdolna tüd?gyógyász, az intézmény igazgatója szívesen együttm?ködik a kiképz?kkel, mert ígéretesnek tartja kutyák bevetését a diagnosztikánál. Véleménye szerint annál is inkább szükség lenne erre, mert a tüd?rák korai felismerésénél az orvostudomány még sötétben tapogatózik. A tüd?röntgen ugyanis csupán a tbc felismerésére alkalmas, a rákos elváltozás kezdetét legfeljebb CT vizsgálattal lehet észlelni, ami viszont nagyon drága, és kevés az ilyen berendezés a tömeges sz?réshez.
– Ezért is kísérleteznek orvosi m?szerek kifejleszt?i sokfelé a világban például az úgynevezett elektronikus orral, amely a szag alapján diagnosztizálja a kezdeti rákot – magyarázza. – A betegség kialakulásakor ugyanis a szervezet immunrendszere összezavarodik, a vér kémiai összetétele is változik, aminek következtében a verejték vagy a kilélegzett leveg? is másként szaglik. A kórház betegei készségesen hozzájárulnak ahhoz, hogy lélegzetüket egy speciális textilanyagba fújva mintát adjanak, amelyen aztán az alapítvány kutyái gyakorlatot szerezhetnek a diagnosztikában.
Az orvos szerint a kutyák segítsége gyorsabban is elterjedhetne a gyakorlatban, ám az újjal szemben itt is ellenállás tapasztalható, sok az ellenérdekeltség.
– A kollégák egy része szakmai tekintélyét óvja az ebek igénybevételét?l, belemerevedtek egy eddig ismert rendszerbe. Tisztázandó etikai kérdéseket is felvet a kutyák beléptetése az orvosi diagnosztikába – szögezi le a szakember.

Nagy a baj

Horváth Ildikó orvosprofesszor, az egészségügyi tárca f?osztályvezet?je, az Európai Tüd?gyógyász Társaság elnökségi tagja évek óta szorgalmazza a kutyák különleges szaglóképességének felhasználását az orvoslásban.
Az MTI-Pressnek meger?sítette, hogy nagy a baj, a tüd?rák nemzetközi összehasonlításban ugyanis Magyarországon szedi a legtöbb áldozatát.
Évente hozzávet?en tízezren halnak meg ebben a betegségben, sokuknál az id?ben felismert kór életment? lehetne. Ráadásul a tüd?rák miatti halálozás férfiaknál és n?knél egyaránt els? helyre került a daganatos betegségben elhunytak között. N?k körében az elmúlt években folyamatosan növekszik e betegség gyakorisága. Az okok között els? helyen a dohányzás áll, de az életmód, a környezeti tényez?k, a genetikai adottságok is közrejátszanak a szomorú kép kialakulásához.
– Az egészségügyi ellátórendszer az európai átlaghoz viszonyítva jónak mondható, de szükség lenne megoldani a betegség korai felismerését – húzta alá a f?osztályvezet?. – Az Egyesült Államokban és Németországban már el?rehaladott klinikai vizsgálatok folynak, hogyan támaszkodjanak a kutyák szimatára a különböz? rákos betegségek kisz?résénél.
Ahhoz, hogy a betanított kutyák nálunk is az orvosok segítségére lehessenek, hivatalosan igazolt, megbízható méréseken alapuló engedélyeztetési eljáráson kell megméretniük magukat az alapítványt m?ködtet? elszánt kutyakiképz?knek. Ez viszont költséges, nagy türelmet, szívósságot követel? hosszas procedúra, amelyhez pályázat útján célszer? anyagi forrásokat el?teremteni vagy az egészségügyben elkötelezett szponzorokat felsorakoztatni az ügy mögé.