Kesudió

?shazája Brazília, a kesufa körte alakú “gyümölcsét” kesualmának nevezik. Ez voltaképpen a termés megvastagodott kocsánya, a valódi csonthéjas termés ennek a csúcsán fejl?dik, ami maga a kesudió. Kit?n? K-vitamin-, réz-, magnézium-, foszfor-, mangán- és vasforrás. Emellett kiemelked? a fehérjetartalma, illetve antioxidáns hatóanyagokat is tartalmaz.A konyhában a kesu a dobva-rázva ételek – a technológiai lényege, hogy egy kiolajozott serpeny?ben vagy vokban nagy lángon pár perc alatt átpirítjuk az alapanyagokat – egyik komponense lehet, hiszen tápanyagtartalmánál fogva növeli az ételek fehérje- illetve antioxidáns tartalmát.

Makadámdió

A makadámdiót a diók királyának is nevezik, bár még számos közismert neve van ennek a gömböly?, ízletes magnak. Bozótdiónak, marocchi diónak is becézik, ugyanakkor nevét 1857- ben, dr. John Macadam, skót nemzetiség? vegyészr?l kapta. Ausztráliából származik, így az ország a f? nemzetközi export?r, bár a 1880-as években elkerült Hawaii-ra, ahol sok amerikai foglalkozik a termesztésével mind a mai napig. Kit?n? B1-vitamin-, szelén-, magnézium-, mangán-, illetve rostforrásnak tekinthetjük, továbbá nagy arányban tartalmaz egyszeresen telítetlen zsírsavakat, melyek a szív- és érrendszeri betegségek prevenciójában és kezelésében fontosak lehetnek. Egy 2008-ban megjelent tanulmány szerint  a makadámdió csökkenti a vérkoleszterin szintet. A kísérletben napi 42,5 g magot adtak mind férfiaknak mind n?knek öt héten keresztül, majd újra lemérték a koleszterinszintet. Az eredmények azt mutatták, a makadámdiót be kellene vonni a szívet véd? diétába. Felhasználását tekintve jó kiegészít?je lehet gyümölcssalátáknak, íze jól harmonizál a mangóval, papayával, kókusszal. Emiatt értékes tápanyagokban gazdag gyümölcssaláta készíthet? bel?le. Tehetjük süteményekbe is a felaprított makadámdiót, például az olasz eredet? cantuccini még finomabb lehet általa.

Mandula

A mandula ?shazája – bár a Földközi-tenger térségében terjedt el – a Közel-Kelet. A kívül csonthéjas termés belül tápanyagokban értékes magot takar. Az energiát adó tápanyagok közül fehérje- (27-28%) és zsiradéktartalma (50-52 %) magas. Szénhidráttartalmát alapvet?en rostok adják. Kiemelked? B2-vitamin-, kalcium-, mangán-, magnézium-, foszfor-, cink- és vasforrás. Antioxidánsok közül E-vitamin található meg benne nagyobb mennyiségben. Hogy miért egészséges a fogyasztása? Egy 2008-ban megjelent tanulmány (8) arról számolt be, hogy a mandula szignifikáns módon csökkenti a vérben lev?, s az inzulinkiválasztást jelz? egyik vegyületet, következésképpen a mandula fogyasztása és a koszorúér szívbetegség kockázatának csökkentése között összefüggést véltek felfedezni. Ugyanez a kutatócsoport egy másik folyóiratban (9) publikált egy cikket, melyben arról számolt be, hogy a mandula antioxidánsai csökkentik az oxidatív stressz vérmarkereit. Felhasználás lehet?ségei változatosak. Olajat illetve mandulavajat is készítenek bel?le, nem utolsó sorban a marcipán alapanyaga. Mandulából lisztet és darát is el?állítanak, amely a lisztérzékenyek étrendjébe remekül beleilleszthet? alternatívaként, a sütemények készítéséhez felhasználható. A mandula fogyasztható akár magában, gyümölcs-, zöldsalátákba keverve, sütemények töltelékeként.

Mogyoró

Míg az erdeinkben a vad fajták fordulnak el?, addig a házi kis kertekben nemesített változatokkal találkozhatunk. Két leginkább elterjedtebb faja a közönséges mogyoró, mely kerekebb formájú, illetve a csöves mogyoró, mely megnyúltabb alakkal rendelkezik. Ugyanakkor tápanyagtartalmukban a kétféle mogyoró megegyezik, illetve f?zésnél is helyettesíthet?k egymással. Összetételük hasonlít a dióhoz, viszont közel 63% zsiradéktartalommal rendelkeznek, f?ként olajsavat tartalmaznak. Emiatt könnyebben avasodnak, rövidebb ideig tárolhatóak. A mogyoró antioxidáns tartalma nagy, mangán-, réz- és magnéziumforrás. Összetev?i között szerepel egy béta-szitoszterol nev? vegyület, mely segít csökkenteni a vér koleszterin szintjét. Nyersen és pörkölve is fogyasztható, sózott vagy natúr formában. Ugyanakkor tészták, töltelékek ízesítésére, sütemények díszesítésére is használják. Az édesipar is gyakran alkalmazza csokoládék dúsítására és desszertek el?állításához. Mogyoróból olajat is el?állítanak, a kellemes aromájú folyadék kit?n?en illik salátákhoz, és a sütemények ízvilágát is különlegesebbé teszi.

Napraforgómag

A napraforgó sokatmondó névvel rendelkezik. Egyrészt a növény azon képességére utal, miszerint virágaival a Nap járását követi. Másrészt fészekvirágzata a Napra emlékeztet, a közép-amerikai származású növény az ott él? bennszülöttek számára a Nap istenségét szimbolizálta. Magát a napraforgómagot – közismertebb nevén szotyolát – többféle módon hasznosíthatjuk a konyhában. Értékes kiegészít?je lehet zöld salátáknak és köreteknek egyaránt. Növelhetjük vele a péksütemények, levesek rosttartalmát, illetve nem utolsó sorban gyümölcssaláták pikáns ízesít?je is lehet. Táplálkozás-élettani jelent?sége sokrét?. Számos egészséget támogató növényi hatóanyagot és esszenciális tápanyagot tartalmaz. Kiváló B6- B5-, E-vitamin-, szelén-, mangán- és vasforrás.

Paradió (Brazildió)

Dél-Amerikában növ? hatalmas, akár 45 méter magasságot is elér? ?serdei fa termése. Holland felfedez?k vitték els?ként a Németalföldre 1633-ban, majd a kereskedelem nagy részét is kézben tartva ?k ismertették meg Európával. A mag 12-15 év alatt fordul term?re, terméséréskor azonban a fa alatt tartózkodni nem egy életbiztosítás, hiszen a termés súlya 1,5-2 kg is lehet. Összetételét tekintve b?velkedik fehérjékben. Zsiradéktartalma az olajos magvak között is kiemelked?, összesen 66%. Esszenciális nyomelemek közül szeléntartalma jelent?s. Ausztrál tudósok 2008-ban közölt cikkében  taglalják, hogy 1 db brazildió fogyasztása naponta hozzájárul a szelén koncentrációjának emelkedéséhez a vérben. A szelén koenzimként, vagyis segít? molekulaként részt vesz egy antioxidáns hatású enzim m?ködésében, hozzájárulva a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez. Felhasználása igazán sokrét?. Gazdagíthatjuk vele köreteink fehérje- és rosttartalmát, illetve hagyományosan desszertek készítéséhez is alkalmazhatjuk

Pisztácia

Mind a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában ?shonos alacsony növés? fa termése. Kellemes ízéért és szép, díszít? színe miatt népszer?. A pisztácia az ételek nagyon széles köréhez illik, mivel kisméret?, könny? az ételekhez adagolni. Tehetjük egészben salátákhoz vagy felaprítva, töltelékként desszertbe. Így szószok, sütemények, édességek és jégkrémek ízesít?je is lehet. Nemcsak ropogóssá varázsolja az ételeket, hanem növeli a tápanyag- és antioxidánstartalmukat is. Magas rost- és fehérje-tartalommal rendelkezik, ezenkívül B6-vitamin-, réz-, mangán- és foszforforrás is egyben