Egyéb elnevezései: dődike, égi virág, gabonavirág, kék búzavirág, sukollat, vadpézsma, imolya, kék konkoly,
Mint a gabona gyomnövénye, megművelt területeken fordul elő, különösen a búza- és rozsvetésekben. Dél-Európai származású növény, ma már csaknem az egész földkerekségen elterjedt.
Egyéb elnevezései: borsos menta, angol menta, mithen menta,
A drogot adó levelek rövid nyelűek, lemezük lándzsa vagy nyújtott ellipszis alakú, fűrészes szélű, a levél csúcsa hegyes, válla lekerekített, erezete szárnyas, felszíne sötétzöld, fonáka világosabb zöld. Gyakran a levélerezet, vagy a levél egy része antociántól ibolyás színű. A drog mentolos szagú, íze először égető, majd hűsítő. A virágzáskor gyűjtött gyógynövény kellemetlen szagú a mentofurantartalom megnövekedése miatt.
Egyéb elnevezései: apró fenyő, borostyántüske, borosán, borovicska, fenyőtüske, borsikafenyő, borsfenyő, fenyőmag, gyalogfenyő, törpeboróka, töviskés fenyő, borókafenyő, gúzsfenyő, pattanófenyő, komkék.
Cirkumpoláris faj, tehát az északi féltekén az Óvilágban és Észak-Amerikában is közönséges; az északi féltékén valószínűleg ez a legelterjedtebb ciprusféle. Elterjedési területe észak és dél felé is túlnyúlik az északi flórabirodalom határain.
Egyéb elnevezései: Lángvörös kasvirág, piros kasvirág, bíbor kúpvirág,
Észak-Amerikában őshonos, ott az egyik legnépszerűbb gyógynövény, kiváltképp a Nagy síkság indiánjai használták; a hódítók tőlük vették át. A száraz erdőket, füves pusztákat kedveli. A közép-nyugati prérin, például Texasban máig vadon nő. Európában a mérsékelt égöv alatt a 18. század óta termesztik dísz- és gyógynövényként.
Egyéb elnevezései: bazsalikusfű, buszujok, királyfű, német bors. A bazsalikom az ajakosvirágúak családjába tartozó, Ázsia, Amerika, Afrika melegebb vidékein honos, sokfelé termesztett, kellemes, jellemző illatú, egyéves fűszernövény. Szára fél méternél is magasabb, négyoldalú, bokrosan elágazó. Levelei…
Egyéb elnevezései: áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs, áldott haloványka, pápafű,
Mediterrán vidékeken máig vadon élő, egyéves növény. Tenyészideje rövid: ha március-áprilisban vetjük, június-júliusban már virágzik is. A fél méter magas növény ötélű szárat hajt. A szár alul érdes és mirigyszőrök borítják. Hosszú, szeldelt levelei lándzsa alakúak és tüskések. Virágai sárgák. Kaszattermése szappangyártásra alkalmas zsírosolajat is tartalmaz.
Egyéb elnevezései: Charantea, Keserű dinnye, Keserű uborka, Karela, Dél-kelet Ázsiában őshonos, gyenge növekedésű, kis termetű, egyéves kúszónövény. Fiatal korban jellegzetes, sokak által kellemetlennek tartott illata van. Kabaktermése vagy az uborkához hasonlóan megnyúlt (8-16 cm), vagy…
Egyéb elnevezései: albertlevél, szagos levél, illatfa, bürbérfa. A babér kisebb termetű cserje, a Földközi-tenger térségének keleti részeiből származik. Sokfelé termesztik, elterjedésének, csak a fagy szab határt. Szedésénél a leveleket kora reggel kézi munkával szedik, és…