Boróka (Juniperus communis)

Egyéb elnevezései: Közönséges boróka, gyalogfenyő, borovicskafenyő,

A ciprusfélék családjába tartozó 2-4 mmagas, örökzöld, kétlaki cserje vagy fa. A Duna-Tisza köze homokbuckás területein számottevő erdőket alkot, ezen kívül még említést érdemlő területei a Bükk, a Mátra és az Abaúj- Tornai hegyek vidékei. A boróka levelei ár alakúak, igen szúrósak, 1-2 cmhosszúak, az ágakon hármas örvökben állnak. Virágai kicsik, a porzósak barkaszerűek, a termősek gömbölydedek, április- májusban nyílnak. Termései tobozbogyók, amelyek két évig fejlődnek, és a második évben augusztus- szeptemberben érnek meg. Éretlenül zöldek, 4-5 mmátmérőjűek, kemények. Éretten az ujjak között könnye összeroppanthatóak, 5-10 mmátmérőjűek, barnás feketék, kékes-hamvas bevonatuk alatt fényesek, héjuk vékony, bőrnemű, belsejük lágy, szivacsos, kevés nedvű, három magvú. Szaguk enyhe, terpentinre emlékeztető, ízük édeskés, aromás, kesernyés.

Hatóanyag: Illóolaj, Juniperin, Juniperol, Pinén, Flavonoid, Cseranyag, Invert cukor,

Alkalmazás:

belsőleg:

– magas vérnyomásra,

– lázcsillapításra, (izzasztó hatású)

– vesekőre,

– epehajtásra,

– gyomorgörcsökre,

– vizelethajtásra,

külsőleg: (főkén alkoholos kivonatát)

– izomfájdalomra,

– ízületi fájdalomra

Mellékhatása: Vesegyulladás és májelégtelenség esetén a használata nem javasolt, mert erősen veseizgató hatású.

Teájának elkészítése és adagolása:  Fél kávéskanálnyi bogyót széttörünk,  2 dlvízzel leforrázzuk,  15 percig állni hagyjuk, szűrjük. Fogyasztása naponta háromszor javasolt.

Alkoholos kivonat készítése: Egy maréknyi érett borókabogyót leöntünk fél liter szesszel, két hétig állni hagyjuk, majd leszűrjük, és az elkészült tinktúrát cseppenként alkalmazzuk.