KOLOSTORI GYÓGYNÖVÉNYKERTEK, HORTUS SANITATISOK A középkorban a szerzetesek tudatosan gyűjtötték a gyógynövényeket, a kolostorokban külön gyógynövénykertet, hortus sanitatist (‘a gyógyítás kertje’) hoztak létre, melyekben elsősorban az ószövetségi szent növényeket, füveket ültették. Ezek közül a legfontosabbak…
A közönséges boróka t?level?, örökzöld cserje vagy kis fácska, innen is kapta népies elnevezéseit: aprófeny?, borostyántüske, borókafeny?, feny?tüske, stb. Gömbölyded, éretten kékesfekete szín?, hamvas termései 2-3 év alatt érnek be, ezért egy fán egyszerre vannak…
A közönséges boróka (Juniperus communis) a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld fácska, amely boldogan éldegél Földünk északi féltekéjén, Szibériától egészen Észak-Amerikáig. Rendkívül szívós növény, viszonylag kegyetlen körülmények között is megél.
Csak kevesen mernek az útjába állni, mert tűlevelei felettébb kemények és szúrósak; emiatt nem csak az emberek, hanem az állatok is kerülik a vele való érintkezést. Talán csak a madarak barátkoznak vele: a növény sűrű ágai közé építik fészküket, és ősszel lecsipegetik a zúzmarás terméseket.
A borókaolajat a ciprusfélék családjába tartozó fás szárú, t?level?,örökzöld bokor (Juniperus communis)érett álbogyóiból vízg?zdesztillációval nyerik ki.A növény Európában,Észak-Afrikában,Észak-Ázsiában,és Észak-Amerikában is megtalálható.F? hatóanyagai a pinének,mircén, terpinén, limonén.Terpinén ,és pinén tartalmának köszönheti felületi vérb?séget okozó,és izomlazító hatását….
Egyéb elnevezései: apró fenyő, borostyántüske, borosán, borovicska, fenyőtüske, borsikafenyő, borsfenyő, fenyőmag, gyalogfenyő, törpeboróka, töviskés fenyő, borókafenyő, gúzsfenyő, pattanófenyő, komkék.
Cirkumpoláris faj, tehát az északi féltekén az Óvilágban és Észak-Amerikában is közönséges; az északi féltékén valószínűleg ez a legelterjedtebb ciprusféle. Elterjedési területe észak és dél felé is túlnyúlik az északi flórabirodalom határain.