A buzérfélék (Rubiaceae ) családjába tartozó árnyas erd?kben, f?ként bükkösökben nagy számban el?forduló ével? növény. Népies neve erd?mesterf?, májusf?.
Gyökértörzse kúszó, vékony, szára átlag arasznyi magas, lágy, négyél?. Levelei 6-9-esével örvökben állnak vagyis a szárat különböz? magasságokban körbe fogják. Májusban jelennek meg az apó, illatos, fehér virágai csúcsálló bogas virágzatban. Jellegzetes aromáját kumarin tartalmának köszönheti, amely friss állapotban kevéssé érezhet? de a növény hervadásakor és száradáskor különösen intenzív illatot áraszt amely a szárított szénára, vaníliára, vagy dohányra hasonlít. Emiatt az er?s illat miatt rovar?zésre, ruha illatosításra is használták eleink, vagy a téli hónapokra a matracba töltötték a nyugodt alvás érdekében.
Az árnyékos vagy félárnyékos helyeket kedveli, a humuszban gazdag talajt és a kell? nedvességet. Dekoratív megjelenése miatt kiválóan alkalmas fák és cserjék alatti talajtakarásra. Különösen szépen mutat árnyékt?r? páfrányok és füvek társaságában. Helykitölt? növénynek is ültethetjük mert párás környezetben gyorsan terjed. Gyökerében olyan anyagok találhatók, melyek távol tartják a gyomokat. Nagyon jól t?ri a légszennyezést, emiatt városokban is elterjedt. ( Az itt gy?jtött növények természetesen nem alkalmasak gyógyteának)
A növény föld feletti részét kell virágzáskor gy?jteni. Hatóanyagai: melitozoid, aszperulozid és egyéb iridoid-glikozidok, kumarin.
Felhasználás:föld feletti részeit a népi gyógyászatban neurotikus állapotok (idegesség, álmatlanság, fokozott ingerlékenység) és görcsök, valamint emésztési zavarok (renyhe emésztés, felfúvódás, böfögés) tüneti kezelésére alkalmazzák. Szárított hajtásait teakeverékekben és dohánytermékekeben ízjavítóként is alkalmazzák. Az orvostudomány vénás megbetegedéseknél használja kivonatait, a kumarin gyulladáscsökkent?, keringésjavító hatásai miatt. Klasszikus ízesít?je számos alkoholos italnak, például a német nyelvterületen népszer? „májusi bor”-nak nevezett bólénak, és aki nem tudná az erd?mester fagyi alapanyaga.
Teáját ne használjuk véralvadásgátló gyógyszerek szedése mellett, keringési problémák és terhesség esetén.
Májusi bólé vagy erd?mester bólé
A recept nem valami bonyolult. Egy nagy csokor, kissé megfonnyasztott szagos mügét áztassunk be két üveg könny? fehérborba. Egy citromot héjastul karikázzunk föl és azt is áztassuk mellé. Ízlésünk szerint cukrozzuk meg, és kevergessük, hogy feloldódjon. Néhány óra múlva sz?rjük le és h?tsük be. A társaság érkezése után töltsünk hozzá egy üveg pezsg?t és már tölthetjük is a poharakba ezt az tavasziasan illatos, halványzöldre színez?dött italt.
Májusi bólé más módon
Két csokor szagos mügét hagyjunk állni két órán keresztül 100 ml konyakkal, vagy más borpárlattal, 1 csomag vaníliás cukorral és 50 g cukorral összekevert 1 l fehérborban.
Ezután szedjük ki a szagos mügét és öntsünk a bóléhoz még 2 l beh?tött fehér bort és 1 üveg pezsg?t. Ügyeljünk arra, hogy a müge szárai álljanak ki a bóléból. Kedvünk szerint tehetünk még hozzá borsmenta és vérf?levelet vagy más f?szernövényt. A bormennyiségnél fele arányban rozét is használhatunk.
Alkoholmentes bólét is készíthetünk. A szagos mügét gyümölcslébe tegyük, és pezsg? helyett szénsavas ásványvizet adjunk hozzá.
A receptek forrása: jókaja.hu,szépzöld .hu