A kálmosgyökeret (Acorus calamus L.) már több ezer éve ismerik és használják az egész világon. ?sid?k óta a szerelem és a vágy szimbólumaként jelenik meg a versekben is. Már az ókori egyiptomiak, az ókori arabok is hatékony vágyserkent?nek tartották. Az észak-amerikai prériken serkent?szerként és hallucinogénként szívták a “békepipákban”, míg a világ másik oldalán a párizsi költ?k inspirálás céljából keverték borba, illetve abszintba.
Az orvosi kálmosgyökeret a kontyvirágfélék rendjébe, ezen belül a kálmosfélék családjába sorolták. Fejl?déstörténetét tekintve az egyik legrégebbi magvas növény a Földön. A kálmos gyöktörzse a talajban gyakran 1,5 méternél is hosszabban, vízszintesen kúszik a lápok, mocsarak, állóvizek, folyópartok, ártéri területek ével? növényeként. A megközelít?leg 2 cm vastagságú, húsos, szivacsos állományú, lapítottan hengeres, kúszó gyökértörzsb?l négyoldalú növényszár növekszik, amelyb?l vékony, szálas, telten zöld szín?, kard alakú, enyhén hullámos szél? levelek n?nek ki.
Illatos világjáró
Jellegzetes külsejének és illatának köszönhet?en népies elnevezése lehet édes zászló, édes f?, édes nád, vagy édes-, esetleg mirtuszgyökér, bécsi sás, büdös sás. A levél hónaljából a nyár elején kb. 10 cm hosszú, csavarmenetbe rendez?d?, sárgászöld virágú torzsák n?nek ki. Az orvosi kálmosgyökér ivartalanul, a gyökértörzse segítségével szaporodik. Más kálmos fajok azonban, mint pl. az Acorus americanus – amely azonban nálunk nem él meg – hosszú, vörös, magokkal teli bogyókat teremnek.
A kálmosgyökér ?shazája Délkelet-Ázsia, Kína és India, ahol a hagyományos gyógyászati rendszerek kedvelt és nagyra becsült növénye volt. Innen terjedt el az egész világon, beleértve Ausztráliát, valamint az Indiai- és a Csendes-óceán szigetvilágát is. Európába a tatárok közvetítésével juthatott el, a XVI. században már ismert volt a bécsi botanikus kertekben. Halastavak és kisebb tavak, mocsarak és vizes árkok árnyékos, iszapos partjain, 900 m-es tengerszint feletti magasságig mindenhol megtalálhatjuk. Az utóbbi évtizedben azonban az egyre terjed? talajjavítás (melioráció) és az aszályos id?járás következtében élettere lesz?kült. Magyarországon védett növény.
A gyógyászatban az er?s illatú, keser? íz? gyökértörzse használatos. ?sszel vagy kora tavasszal szokás begy?jteni, amikor már elég er?s és megfelel? mennyiség? hatóanyagot tartalmaz. A gyökértörzsét fel kell darabolni, majd 35 °C-on szárítani. (Nyers gyökeret ne használjunk!).
Kb. 5% keser?anyagot, cserz?anyagot, nyákanyagokat, poliszacharidokat, kolint, illóolajokat és béta-azaront tartalmaz. Ez utóbbi hatóanyag bizonyítottan csökkenti a zsírok lerakódását a sejtekben, ám a szakirodalom szerint karcinogén hatása is van. A nálunk honos kálmosgyökérben szerencsére nincs béta-azaron, egyéb kálmos fajták használata azonban, ezen okok miatt, néhány országban tilos.
A jó emésztés záloga
A kálmosgyökér a világ egyik legrégebbi gyógynövénye, a kínai és az indiai orvoslás egyik alapszere. A kínaiak ismereteit átvették az ájurvédikus gyógyítók, t?lük pedig az egyiptomiak, az arabok, a görögök és a rómaiak, és a kálmos az Újvilágban is a leggyakrabban használt gyógynövények sorába tartozott. A Chippewa folyó mentén él? indiánok betegségek elleni védelemként rágcsálták, szippantották és szívták.
A modern kor gyógynövény-kalauzai antioxidáns és antimikrobiális tulajdonságú növényként említik, jótékony hatásai els?sorban az emésztés terén mutatkoznak meg. A kálmosgyökér támogatja és optimalizálja az anyagcserét: segítséget nyújt étvágytalanság, hasmenés, felfújódás és görcsök esetén, enyhén vizelethajtó és húgyúti gyulladások kezelésére is alkalmas. Emiatt a kálmosgyökeret tartalmazó, emésztést segít? lik?r igen népszer? volt.
Napjainkban f?zet, tinktúra vagy por formájában lehetséges a bels? használata. A kálmosgyökér az idegrendszerre nyugtatóan hat, mérsékli a depressziót. Feltételezések szerint védi az agyat az agyvérzést?l. Ezért segíthet az id?skorúaknak, a betegségb?l, m?tétb?l, kemoterápiából lábadozóknak.
A különböz? kultúrákban él? emberek rájöttek, hogy a növény gyökerének rágcsálása eufóriás állapotot eredményez, s?t nagyobb mennyiségben hallucinációkat okoz. Ezért valószín?leg a már említett béta-azaron hatóanyag felel?s, amelynek a kémiai szerkezete hasonlít a meszkalinhoz, a világ egyik legrégebben ismert hallucinogénjéhez.
Emiatt a kálmosgyökérrel óvatosan kell bánni, lehet?ség szerint más gyógynövényekkel kombinálva használjuk. A kálmosgyökér kúrát 1-2 hét után javasolt megszakítani. Használatának ett?l eltekintve nincs ellenjavallata.
Küls?leg, fürd?adalékként ekcéma, sebgyógyulás és reuma esetén segítenek a növény antiszeptikus tulajdonságai.
Nem csak a gyógyszertárban
A kálmosgyökér nem csak a patikában keresett. Leveleit széles körben használták tet?fedésre, hiszen olcsó, jó min?ség?, ráadásul illatos is volt. A kálmosgyökeret a keleti kultúrákban f?szernövényként is számon tartják. Édességek és kompótok adalékanyagaként az íze a gyömbér, a fahéj és a szerecsendió keverékére hasonlít. Emellett parfümöket, fogkrémeket, rágógumikat és lik?röket illatosítanak vele.
Vladimír Vonásek
Szakmailag ellen?rizte és kiegészítette: Németh Imréné Éva