Washington – Nincs egyetlen optimális emberi étrend egy új kutatás szerint, amely mai vadászó-gy?jtöget? közösségek étkezését vizsgálta, akik teljesen eltér? táplálékaik ellenére kit?n? emésztésnek örvendtek.
A táplálkozási szakért?k régóta vitatkoznak azon, hogy létezik-e az emberi evolúció során kialakult optimális étrend – írta a The New York Times online kiadása.
Az Obesity Revierws cím? szaklapban megjelent tanulmány készít?i több száz az ?si társadalmakhoz hasonlóan él?, mai vadászó-gy?jtöget? csoport ételeit, szokásait, testmozgásának mennyiségét kutatta.
Azt találták, hogy minden csoport tagjainak kit?n? az emésztése, noha igen változatosak az étrendek, amelyeket követnek.
Vannak csoportok, ahol a kalóriák akár 80 százaléka is szénhidrátokból származik, mások f?ként hússal laknak jól. Közös vonásokat is találtak: szinte mindegyik népcsoport étrendje növényeken, húson és halon alapul, vagyis olyan anyagokon, amelyek tele vannak tápanyaggal.
Általában sokkal több rostot fogyasztanak, mint az átlagos amerikai. Szénhidrát-bevitelük legnagyobb része zöldségekb?l vagy keményít?tartalmú, alacsony glikémiás index? növényekb?l származik, ami azt jelenti, hogy nincsenek hirtelen vércukor-ingadozásaik.
A cukorfogyasztás sem ritka náluk: a vadászó-gy?jtöget? népek azonban leginkább méz formájában jutnak hozzá.
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy nincs “egyetlen helyes” humán étrend, hanem igen sokféle táplálék-összetétel mellett is teljesen egészséges lehet az ember.
A vadászó-gy?jtöget? csoportok másik közös vonása a rengeteg testmozgás: sokuk napi 5-10 kilométert is gyalogol. Ennek ellenére energiafelhasználásuk nem nagyobb, mint egy átlagos amerikai iroda dolgozóié.
Ez arra utal, hogy a hivatalos ajánlásoknak a mozgást az egészséges emésztésért kellene propagálniuk.
Közegészségügyi szempontból a vadászó-gy?jtöget? népcsoportok legfelt?n?bb vonása, hogy a krónikus betegségek – szív- és érrendszeri betegségek, rák, magas vérnyomás – viszonylag ritkán fordulnak el? náluk.
Az elhízottak aránya alacsony. Még id?s korukban is kiemelked? a szívük és légz?szerveik egészsége, 2-es típusú diabétesz és emésztési betegségek szinte nem fordulnak el? a csoportjaikban.
Ennek ellenére nem könny? az életük. A fert?z? betegségek miatt nagy a csecsem?halandóság, a balesetek, a gyomor-bélrendszeri betegségek és a heveny fert?zések is gyakoriak.
Ám akik megérik a feln?tt kort, azok az ipari társadalmakban megszokott degeneratív betegségeket elkerülve öregszenek meg: általában halálukig egészségesek és aktívak. Ez arra utal, hogy az életmódjukban van valami, ami az egészséges öregedést segíti el?.
Lehetséges, hogy genetikai vagy életmódjukkal nem kapcsolatos más tényez?k óvják meg ?ket a krónikus betegségekt?l. Kutatások azonban azt mutatták ki, hogy amikor vadászó-gy?jtöget? közösségekben született emberek nagyvárosokba költöznek és átveszik a nyugati életformát, ugyanolyan magas lesz köztük az elhízottak és krónikus betegek száma, mint a körülöttük él?ké.
Herman Pontzer, a Duke Egyetem evolúciós antropológusa és kutatócsoportja a világ minden táján él? vadászó-gy?jtöget? és más kis népcsoportok adatait tanulmányozta.
Megvizsgálták a kövületek és a régészeti leletek adatait, hogy megtudják, mit ettek az ember ?sei.
Új adatokat a tanzániai hadzák vadászó-gy?jtöget? népcsoportjáról szereztek. A hadzák ?seik életmódját követik több tízezer éve. Amit esznek, az egyesek szerint “a leg?sibb étrend”. Pontzer éveken át a helyszínen tanulmányozta életüket.
(MTI)