Nem tudok mindennel egyet érteni ami az interneten megjelenik „egészség” címszó alatt. A legtöbbjét azonban szó nélkül hagyom, nem lévén se időm se energiám a cáfolatra. Szerencsére vannak néhányan akiknek  van idejük erre. Az ő műveikből szoktam szemezgetni amikor már nagyon betelik a pohár. És az sem nagyon „zavar” , ha ezt a hivatalos szervek teszik meg helyettem akiknek ez lenne a feladata, mégis olykor évekig képtelenek kiadni egy állásfoglalást. Mindezt az ezüstkolloid kapcsán  írom le, mely vegyes érzelmeket váltott ki az olvasók között.

Úgy érzem én nem estem át a „ló másik oldalára” mikor közzé tettem a cikket. Ugyanis az az oldal az én oldalam, amely józan megfontoláson alapul.

Nem tudom mi az oka, hogy némely oldalak rettenetes mennyiségű hülyeséggel látják el az olvasókat, többnyire hatalmas sikerrel. Talán a tanulatlanság, vagy a butaság, vagy inkább a tudatos félre vezetés?  Valamint az egészségfelmérések sokasága is zavar, amelyeken semmit nem érő dolgokat próbálnak ránk sózni, tudományosnak tűnő szövegek kíséretében.

Nos néhány dolgot akkor most nem fogok szó nélkül hagyni, vagy inkább ismét előveszem a cikkeket, amelyek már amúgy is megtalálhatóak a honlapunkon.

Az első mind közül, amit nem is tudok hova sorolni. Értelmetlen butítás, kirívó hazugsággal fűszerezve egy olyan oldalról amely nagy népszerűségnek örvend egészségtudatos olvasók körében. Amikor először olvastam, nem hittem a szememnek, hogy valaki ekkora hülyeséget le mer írni! Tessék:

Mit tegyünk az egészséges csontokért?

A lerakódásokat nyilván el akarjuk kerülni. Azt is, hogy csontjaink törékennyé váljanak, és veszítsenek rugalmasságukból.  Testünknek nagyobb esélye van a bevitt kalciumot megfelelő módon hasznosítani, ha az növényi eredetű. Hogy néhányat megemlítsünk ilyen például az igazi növényt evő tehenek teje –bármilyen abszurd is ezt kihangsúlyozni, sajnos ma már releváns-, a zöld, leveles zöldségek, a citrus gyümölcsök magjai, a karob, a búzafű, stb. Louis Kevran, a Nóbel díjra jelölt francia tudós  éveket töltött a szilícium és kálcium összefüggésének kutatásával. Felfedezte, hogy a szilícium és magnézium a szervezetben könnyen hasznosítható kálciummá alakul.

Forrás:tudnodkell. info

Amikor  a kiemelt mondatnál tartottam elakadt a lélegzetem ! Ha ilyen könnyen alakulnak át az emberi szervezetben az anyagok egymásba talán megpróbálkozom az aranycsinálással!! Eszek ezt azt – lehetőleg olyat aminek a protonszáma közel van az aranyéhoz – aztán várom az EREDMÉNYT! Hátha átalakul az istenadta bennem arannyá!

Mi itt a probléma?

-Az említett fizikus tényleg élt csak már a neve is rosszul volt leírva: Corentin Louis Kervran (1901-1983). A sugárfertőzések elismert szakértőjeként dolgozott a francia kormány megbízásában.  Életműve abban látszott kiteljesedni hogy a biológiai transzmutáció létét próbálta bebizonyítani, vagyis hogy az élő szervezetben egyik anyag a másikká alakulhat. Lenyűgöző megállapításait természetesen saját kísérleteivel támasztotta alá mint például a tojáshéj szilárdságának rejtélye ahol feltételezése szerint a tojáshéj kálciuma a csirkék étrendjében levő káliumból alakul át. ( A kálium a periódusos rendszerben egy protonnyira van a kálciumtól ,ennek később még jelentősége lesz jegyezzék meg.) Kutatásait nem hogy Nobel-díjra való felterjesztéssel jutalmazták volna de a tudomány sose ismerte el azokat mivel nem voltak bizonyíthatóak. Viszont tényleg kapott egy díjat amelyet úgy hívnak Ig Nobel díj amelyet az igazi Nobel-díj amerikai paródiájaként nyújtanak át minden évben 10 díjazottnak egy tudományos magazin szervezésében, amely inkább humorosnak mint tudományosnak mondható kutatásokkal foglalkozik : Annals of Improbable Research  . Az Ig Nobel-díj elnevezés egy szójátékon alapul nagyon nem lehet lefordítani de jelentése egyértelműen pejorativ. Erre a Nobel-díjra hivatkozni amikor az egészségünk érdekében valamerre terelni akarnak bennünket enyhén szólva is átverés!

Mindenki valószínűleg nincs tisztában azzal mennyire nem lehetséges egyik anyagnak a másikká alakulnia normál körülmények között. Csak egy nagyon rövid értelmezés következik. Egy adott anyag tulajdonságait ( és egyben a periódusos rendszerben elfoglalt helyét) az atommagban levő protonjainak száma adja meg.  A protonszám megváltozása kell ahhoz hogy valamiből valami más legyen.Ez a változás mindig radioaktív sugárzással jár együtt, akár pozitív, akár negatív irányba nézzük, és természetes módon csak olyan anyagoknál fordul elő mint pl. a rádium, a radon, a cézium. Esetünkben a magnézium és a szilícium “több protonnyi” távolságra vannak a kálciumtól tehát az atommagba több protonnak kellene betelepülni mindkét esetben ahhoz hogy kálcium legyen belőlük. Az atomfizikusok a fenti csirkés kutatásokat  ahol csupán egy proton beépülésnek kell teljesülnie– napi több grammos átalakulást figyelembe véve  –olyan nukleáris magfúziós energia felszabadulással kapcsolták össze  amely a csirkét valóságos atombombává teszi.

Összefoglalva ne várjuk hogy az elfogyasztott bármilyen más anyag a szervezetünkben kálciummá alakul át. És azt hogy  miért kell egy ilyen blődlit beépíteni egy káciumról szóló cikkbe  máig sem értem.

Hogy lehet ezek után ennek az oldalnak egyetlen cikkét is komolyan venni!