Mozognék, de fáj! Információk a porckopásról

Az ízületi porckopás, orvosi nyelven artrózis, a leggyakoribb és legrégibb ízületi betegség. Már a dinoszauruszok csontjain is láthatók artrózis jelei.

Magyarországon pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Becslések szerint az emberek 15%-a szenved artrózisban, vagyis Magyarországon 1,5 millió embernek van artrózis okozta panasza. A röntgennel kimutatható artrózis előfordulása ennek több mint kétszerese. 60 év felett az emberek 80%-ánál lehet kimutatni erre utaló jeleket röntgenfelvételen, és 60%-uknál enyhébb-súlyosabb tünetek is mutatkoznak. A társadalom öregedésével az artrózis népegészségügyi jelentőségének további növekedésére számíthatunk

Az egészséges ízület

A normális ízület precíziós szerkezet. Ha működésébe hiba csúszik, az már az ízület nem megfelelő működéséhez vezet. Az ízületet általában két ízületi csontvég alkotja, melyek közül a domború az ízületi fej, a homorú az ízületi vápa.

Az ízületi csontvégeket porc borítja. A porc rendkívül rugalmas szövet, mely viszonylag kevés porcsejtből, s a sejtek közti rostokból és alapállományból áll. Az ízületi porc rendkívül rugalmas lökhárító, mely a hirtelen jelentkező hatalmas erőbehatások (pl. ugrás, esés) hatására összenyomódik, majd nyugalomban visszaugrik eredeti vastagságára.

A növekedés befejeztével a porc nem kap vérellátást, táplálását az ízületi folyadék biztosítja. Ezt az ízületi csontvégeket összetartó ízületi tok ízület felé eső részén található ízületi belhártya termeli. Az ízületi folyadék az ízületi porcfelszínek közt helyezkedik el, folyadéktartalma alkalmazkodik az ízület terheléséhez, s a terhelés során is biztosítja az ízfelszínek szinte súrlódásmentes mozgását. Az ízületi folyadék rendkívül kismennyiségű, a legnagyobb ízületünkben, a térdízületben sincs normális esetben 0,5–1,0 ml-nél több. Az ízületet külső és belső szalagok erősíthetik, valamint félhold alakú porcképződmények is alkothatják. Ilyenek a térdízületben lévő meniszkuszok (porcgyűrű), melyek gyakran sérülhetnek. Sok ízületet, így például a térdet izmok is stabilizálják. Ez azért fontos, mert ha az izom nincs tréningben, alul van terhelve, az ízület instabillá, sérülékennyé válik.

Az ízületi porcban sem erek, sem idegek nincsenek, ezért a porc nem fáj. Fájhat azonban a porc alatti csont, az ízületi belhártya, az ízületi tok, a szalagok, s az ízületi csontvégeken tapadó inak tapadási helyei a csonthártyán. Fontos tény, hogy az ízületi porc rendkívül korlátozottan tud regenerálódni. Kis- és nem túl mély porcsérülések – ha nem is teljes értékű porccal – de kitelítődhetnek, a nagyobbak és mélyebbek azonban nem. Ezért igen fontos, hogy az ízületi sérülések pontos, szakszerű ellátása megtörténjék akkor is, ha nem járnak töréssel.

A porckopásban, más néven artrózisban szenvedő betegek esetében az ízületeken található, az azokat borító porc vékonnyá válik, széttöredezik, végül fokozatosan felszívódik.

A porckopás okai

A porckopás kiváltó oka pontosan nem ismert. Feltételezések szerint több tényező együttes hatása segíti elő a megjelenését: genetikai tényezők, fokozott terhelés és az ízületek sorozatos, panaszt esetleg nem is okozó sérülései (nehéz munka, versenyszerű sport, öregedés, izomgyengeség, célszerűtlen reflexek).

Nem ritka az ízületek túlmozgékonysága (hypermobilitása). Ilyenkor a könyök, térd 180 fokon túl nyújtható, túlnyújthatók az ujjak is. Az ilyen gyerekek balettre, szertornára, művészi tornára igen alkalmasak, mert hajlékonyak, de ezek a sportok túlterhelik ízületeiket. Előfordul, hogy az ízületi porc nem megfelelő minőségű. Ritka, veleszületett anyagcsere betegségek kevéssé ellenálló porcot eredményezhetnek, de az élet során kialakuló anyagcsere betegségek, így a cukorbetegség, pajzsmirigy csökkent működése, elhízás, porckárosító gyógyszerek, pl. a szteroid és nem-szteroid gyulladáscsökkentők is károsíthatják az ízületi porcot. Vizsgálatok azt mutatják, hogy a D-vitamin és ösztrogén vagyis női hormonhiány is károsítja a porcot.

A normális ízület túlterhelése is artrózishoz vezethet. Így ismeretesek foglalkozási artrózisok: földművesek, szabadfogású birkózók csípő-, bányászok, futballisták térd-, szövőnők, judozók körömperc-, préslég-szerszámmal dolgozók könyök-artrózisa.

Normális ízület túlterhelésének leggyakoribb oka azonban az elhízás és a mozgásszegény életmód. A térdartrózis előfordulásának járványszerű megugrásában az elhízás a döntő tényező. 5 kg súlyfelesleg a térdízületi artrózis kockázatát 50%-kal növeli. Az elhízás nemcsak az ízület túlterhelése révén hat. A zsírszövetben olyan gyulladáskeltő és egyéb anyagok termelődnek, melyek a porcot károsítják. Így kövéreken nemcsak a térd, de a kézartrózis is lényegesen gyakoribb.

A porckopás kialakulása

Az életkor előrehaladtával a porckopás előfordulása megsokszorozódik a porcbontó enzimek fokozott működése következtében. A kezdeti fázisban a porc víztartalma csökken, a kollagénrostok megrövidülnek. Ennek mindössze az lehet a jele, hogy a porcfelszín kissé egyenetlenné válik. Ezután a porc felrostozódik, feltöredezik, kis lyukak, egyenetlenségek keletkeznek a felszínén, előrehaladott stádiumban a porc teljes állománya megfogyatkozik, majd eltűnik.

A porckopás tünetei

Fájdalom

Az artrózis okozta fájdalomra jellemző, hogy terhelésre, mozgásra jelentkezik, nyugalomban szűnik. Gyulladásos stádiumában azonban nyugalomban is van fájdalma a betegnek. Jellemző az artrózisra az ún. „indítási” vagy „megindítási” fájdalom. Ez azt jelenti, hogy hosszabb fekvés vagy ülés után a beteg nehezen kel fel, indul el, s az első néhány lépés nagyon fájdalmas. Ezt követően azonban az artrózisos ízület bejáródik, a beteg könnyebben, kevesebb fájdalommal jár. Hosszabb járás után azonban a mozgás ismét fájdalmassá válik. A fájdalom azonban nem csak tünet, hanem az artrózist rontó tényező. A fájdalom, még az enyhe fájdalom is reflexesen azonnal és jelentősen csökkenti az ízületet stabilizáló izmok erejét, így térdízület esetén a nagyfejű combizom erejét. Az ízület így instabillá válik, sérülékenyebb, az ízület elemei fokozottan sérülnek, ez további fájdalmat gerjeszt és ördögi kör alakul ki.

Deformitás

Az artrózisos ízület deformitása lehet a betegség első tünete. Ilyen a középkorú nők térdének elformátlanodása, és a Heberden csomók, melyek az ujjak körömpercének peremén nőnek. Ezek a deformitások kemény, csontos tapintatúak, kezdetben azonban röntgenfelvételen nem láthatók. Először ugyanis porcos felrakódások alakulnak ki az ízületek peremén, melyek később elcsontosodnak. Ezek a csontkinövések az artrózis első jelei a röntgenfelvételen. Jelentkezhet az ízület vagy az ízület környéki nyáktömlők duzzanata. Ez azonban nem csontos tapintatú, hanem puha, rugalmas duzzanat. A duzzanat legtöbbször az ízületi folyadék felszaporodásának következménye, amit gyulladás okoz. Gyulladást okozhat az artrózisos ízület túlterhelése, sérülése, lehűlése vagy fölmelegedése is, illetve nem ritkán mészkristályok felszabadulása a porcból.

Az ízület funkciózavara

Ez legtöbbször már az előrehaladott artrózis tünete, bár egyszerűen fájdalom is okozhat funkciózavart, pl. sántítást. Funkciózavart okozhat a deformitás, az ízület duzzanata, levált porcdarab becsípődése az ízületi porcfelszínek közé. A fájdalom következtében az ízület igyekszik a legkevésbé fájdalmas helyzetet fokozni, illetve reflexesen is kialakulhat az izmok tartós, görcsös állapota, mely az ízületi tok, a környező kötőszövet illetve izmok zsugorodásához vezet.

Az artrózis diagnózisa

A diagnózis felállítása a jellemző fájdalom, deformitás, funkciózavar következtében nem nehéz. Röntgenfelvétel általában a diagnózis megerősítéséhez, más kórképek kizárásához is szükséges.

A porckopás kezelése

A kezelésben elsődleges szerepet kap a fizioterápia és a gyógytorna.

Fizioterápia

A legtöbb eredményt a szakember által betanított gyógytorna rendszeres otthoni végzésétől várhatunk. A gyógytorna igen fontos feladata az ízületet stabilizáló izmok erejének javítása, a zsugorodott izmok nyújtása, a mozgáspálya minden irányú növelése. Jó hatású az úszás és a víz alatti torna is. A víz tehermentesített közegében csökken a fájdalom, javul az ízület mozgékonysága.

Fizikai aktivitás:

  • Az ízületi porcnak megfelelő terhelésre van szüksége a megfelelő működéshez.
  • Kerülni kell, hogy az ízület tartósan mozgásképtelen legyen, mivel így károsodik a porc, és következményes új sérülés várható.
  • Az úszás és a víz alatti gimnasztika alkalmas sport a megfelelő általános kondíció és ízületi funkció fenntartására. A vízi torna sokszor még súlyos arthrosisban is kivitelezhető.
  • Ha súlyos a fájdalom, a szárazon végzett tornát isometriás gyakorlatokkal (speciális gyakorlatok: az izmok megfeszítése anélkül, hogy a hosszuk megváltozna) kell kezdeni.

Túlsúly:

  • A súlycsökkentés különösen jótékony a térdarthrosisos beteg számára, de más alsó végtagi arthrosisban is segíthet.
  • El kell kerülni a fizikális aktivitást akadályozó fájdalom és a következményes hízás ördögi körét

Gyógyszeres terápia

Gyógyszerek közül a porcvédő szerekből sokféle kapható és nemcsak a porcképződést segítik, de enyhe fájdalomcsillapító hatással is bírnak. Ami fontos, hogy gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket ne magunktól, vagy a „szomszéd néni” ajánlásai alapján vegyünk, hanem megfelelő diagnózis megállapítása után, a kezelőorvosunkkal egyeztetve kezdjük el a szedését.

Műtét

Ha már a fájdalomcsillapító gyógyszerek sem hatnak, arthroscopos ortopédiai műtétre kerülhet sor. Ennek során a széttöredezett, egyenetlen porcfelszínt lecsiszolják, a levált porcdarabokat eltávolítják az ízület üregéből. Ha olyan mértékű a porckopás, hogy szinte nem marad ép felszín az ízületben, akkor végleges megoldásként ízületi protézist kell beültetni.

Tartsuk szem előtt, hogy a kopásos ízületi betegségek részben megelőzhetők, kialakulásuk lassítható. Fontos ezért az elhízás elkerülése, és a rendszeres testmozgás.

Forrás:egeszseg.hu