Hányféle mentát tudnánk  felsorolni ha ez lenne valahol egy kvízkérdés. Rövid kutatás után rá kellett jönnöm alig ismerünk néhányat  abból a rengetegb?l ami létezik .

Mi több egy rövid tájékozódás közben találtam  egy  blogot amely kertészek számára magyarázza  a menták nevezéktanát,  melyik melyikkel „hibridizálódott” aztán  mi lett a eredmény neve, és még az él?helyre utaló meghatározást is hozzáteszik a névhez. Bonyolult a dolog nem is fárasztok vele senkit.

Aztán azt is megtudtam nincs is nagyon értelme számolgatni a családba tartozó fajok számát mert úgyse lehet konkrét eredményre jutni. Pontos fajszám nem ismert mert néhányukat nagyon nehéz elkülöníteni egymástól,  a természetben keresztez?dnek, és ehhez még hozzájönnek a kertészeti hibridek. Szinte az egész világon elterjedtek, jól érzik magukat  Európában, Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában és Észak-Amerikában egyaránt. 

Az illatos család tagjai mind gyógynövények és/vagy a szakácsok és cukrászok kelléktárát b?vítik különleges illatukkal ízükkel.

Melyek azok amelyek biztos mindenkinek eszébe jutnak kapásból : borsmenta, fodormenta,  a macskások még a macskamentát is hozzáteszik minden valószín?ség szerint. Vannak még néhányan amelyekkel találkozhatunk Magyarországon.

Csombormenta ( Mentha pulegium)

Inkább a nedves helyeket kedveli, mindössze 10-30cm magas . Vöröses lila, lila ,kék  virágai a levelek hónaljában örvökben állnak egymás fölött több szinten és igen kedveltek a méhek és a pillangók körében. Illata a borsmenta és a kakukkf? keverékére emlékeztet, íze inkább csíp?s és fanyar kevésbé kellemes mint a borsmenta Mint az összes többi menta a gyomor hurutos problémáinak kezelésére használatos, serkenti az epetermelést szünteti a bélgörcsöket, szélhajtó.

Er?s illatát a legyek, szúnyogok, bolhák és kullancsok nemigen kedvelik,védekezésképpen bedörzsölhetjük b?rünket a növénnyel vagy éppen a háziállatok bundáját.

A friss növénynek  körülbelül 1%-a az illó olaj amelynek f? összetev?je a pulegon nev? keton.

Er?teljesen serkenti a méh izmait növeli a vérzés er?sségét emiatt abortív hatású terhesség esetén nem ajánlott az alkalmazása.

Népi megfigyelések szerint felhasználták légúti betegségek tüd?gyulladás esetén, köptet?ként.

Végül álljon itt egy ajánlás Pliniustól (aki egyébiránt igen sokféle betegségre ajánlotta ):ha a hálószobában egy csokor  csombormenta lóg az jobban megvédi lakóit a betegségekt?l mint a rózsa.

Vízi menta ( Mentha aquatica )

Patakok mentén mocsarakban lápokon él, Európában gyakran el?forduló mentafaj. Nyél nélküli levelei a száron keresztben átellenesen párban állnak, virágai halványlilák vagy rózsaszínek. A növény fájdalomcsillapító, fert?tlenít?, görcsoldó, összehúzó, szélhajtó, epehajtó, izzasztó, hánytató, h?t?, serkent?, gyomorer?sít?, tonizáló  és értágító hatással rendelkezik. A leveleib?l készült teát  hagyományosan láz, fejfájás, emésztési zavarok és  különböz? kisebb betegségek kezelésére használják. Továbbá szájöblítésre és gargarizálásra torokfájás, fekélyek, rossz lehelet esetén. A levelekb?l préselt illó olaj  fert?tlenít?, nagy dózisban mérgez?. 

Lómenta ( Mentha longifolia )

Az egész országban el?fordul kertekben, patakok, csatornák mentén, mocsarakban, ligetekben, magas sásosokban, ártereken, nedves szántókon, parlagokon gyakori.Ével?, kúszó, tarackos, felálló szárú, 50-150 cm magas, tompán négyél? szárú növény. Levelei nyél nélküliek, szélük f?részfogas, 5-10 cm hosszúak, 1,5-3 cm szélesek. A levelek néha fehéren sz?rösek, er?s illatúak. A virágokat a kb. 1 cm vastag, 5-8 cm hosszú virágzatokban, a szárak végén találjuk. A virágok ibolyaszín?ek
A mentafajok felhasználásáról német krónikákból már a IX. század idejéb?l értesülünk. A középkorból, különböz? utalásokat találunk omlettekben, salátákban és mártásokban való felhasználására. Nagyjelent?ség? a f?szerezésben. Gyakran használják gyümölcsök, gyümölcssaláták, turmixok, pudingok ízesítésére. Jelent?sége f?leg a nyári hónapokban n? meg üdít?, légzést tisztító hatása miatt. Manapság a modern konyhában ürühús készítéséhez, zöldségek, így pl. uborka, paradicsom eltevéséhez, burgonya és hüvelyesek ízesítéséhez, teák, italok, rágógumi, cukorkák készítéséhez, valamint gyógyászati és kozmetikai célra használják.

Mezei menta (Mentha arvensis)

Hazánkban vadon term?, vizes él?helyeket (nedves legel?ket, mocsár- és lápréteket) kedvel?, 20-40 (ritkábban 80) cm magasságot elér? növény. A száron átellenesen elhelyezked? levelei hosszúnyel?ek, tojásdadok, rombos-lándzsásak, 3-8 cm hosszúak. A szár csúcsa mindig levelekben végz?dik. Lilás-rózsaszínes virágaik tömött, gömb alakú álörvökbe rendez?dtek. Mint a többi mentának  görcsoldó, szélhajtó, gyulladáscsökkent? tulajdonsága van.

Vannak még menták másfélék is Magyarországon – Nemes menta, Örvös menta – meg az ideszármazottak: Karintia menta, Dalmát menta.

És a különlegesebbek, vélhet?en kertészek kreativitásának termékei:gyömbérillatú, banánillatú, eperillatú, kölni illatú ( ezt azért egy kicsit furcsállom), csokimenta, bergamottmenta ,és a többiek..

Mentát tehát mindenütt találhatunk és ha találtunk kipróbálhatjuk ezt az egyszer? kozmetikai tippet :