Egy amszterdami kutatóközpont ( Academic Centre for Dentistry) professzora vezette azt a kutatást, amely egészséges angol és svéd felnőtteken vizsgálta a kérdést: mi történik a bélcsatornájukban, illetőleg a szájüregükben, ha különböző antibiotikumokat rendelnek nekik.

A kísérleti személyeknek (66-an voltak) egy teljes antibiotikum terápiát kellett végigvinniük. Négy antibiotikum fajta valamelyikét kapták véletlenszerűen: ciprofloxacint, clindamycint, amoxicillint, minocyclinet – illetve placebót.

A kutatók széklet- és nyálmintákat gyűjtöttek: a kutatás kezdetén, közvetlenül az antibiotikum szedés megkezdése után, illetőleg 1, 2, 4 és 12 hónappal a szedés befejezése után.
Korszerű laboratóriumi technikával azonosították a széklet- és nyálmintákban a baktériumokat, majd egy másik élenjáró módszerrel megállapították az antibiotikum-rezisztencia keletkezését.

A gyógyszerek hatására megszaporodtak azok a gének, amelyek antibiotikum rezisztenciával kapcsolatosak, illetve súlyosan károsítják a baktériumok sokféleségét a bélcsatornában – még hónapokkal az antibiotikum-kúra után is.
A nyálban lévő mikroorganizmusok már néhány héttel a kúra után regenerálódtak.

A székletben levő mikroorganizmusokat hónapokig súlyosan érintette a legtöbb antibiotikum.

A kutatók megfigyelték az egészséghez kapcsolható fajok számának csökkenését, azokét, amelyek butirátot – egy gyulladáscsökkentő anyagot – termelnek, és megakadályozzák a rák és stressz különböző formáinak kialakulását.

Például, a clindamicint szedőknél négy hónapra, a ciprofloxacint szedőknél viszont 12 hónapra csökkentette jelentős mértékben a mikroorganizmusok sokféleségét. (A szájüreg mikroorganizmusai a gyógyszer hatására csak egy hétre tudtak megváltozni.)
Az amoxicillinnek nem volt különösebb hatása a mikroorganizmusok összetételére, sem a szájüregben, sem a bélcsatornában, viszont az amoxicillin hatására jöttek létre az antibiotikum-rezisztens gének a legnagyobb számban.

Egija Zaura professzor, a kutatásvezető egyelőre nem tud biztos választ adni arra, hogy miért tér vissza előbb a normális állapotába a szájüreg, mint a bélcsatorna, – esetleg azért, mert a bélcsatorna hosszabb időn át van kitéve az antibiotikumoknak.
Másfelől, viszont a szájüreg ellenállóbb, mert naponta ki van téve különféle stressznek.

„Az antibiotikumokat csak abban az esetben kellene használnunk, ha rendkívül fontos az alkalmazásuk. Egyetlen antibiotikum kezelés is – egy egészséges emberben – hozzájárulhat a rezisztencia kialakulásához, és tönkre teheti hosszú időre a bél baktériumközösségét. Nem vagyunk képesek életben maradni antibiotikumok nélkül, ez nem is kérdés. De vannak olyan szituációk, amikor nem szabad használnunk ezeket: akkor, amikor nincs bizonyított haszna” – mondta Zaura professzor.

Forrás: fuggetlen.hu

Megjegyzés: A ciprofloxacin és az amoxicillin nagyon gyakran  felírt antibiotikumféleség Magyarországon.