A jegenyefenyő az egyik legősibb, szent fa. Az ókori görögök Artemisz istennő fájaként tisztelték, az ősi szlávok úgy hitték, hogy benne él az erdő istennője, a kelták a halál utáni rituálék alkalmával használták egyes részeit. Ezek a szokások a mai napig élnek a Balkánon. A hiedelmek szerint a jegenyefenyő összeköti a mennyeket az alvilággal, a remény, az állandóság, az erő szimbóluma. Megannyi város jelvényében és címerében is találkozhatunk vele.

Fenséges fafaj
A jegenyefenyő a mezozoikum vége felé jelent meg a Földön, mára több mint 50 faja él a bolygónkon. Méltóságot sugárzó, örökzöld, szabályos kúp alakú koronával rendelkezik. Gyökere a talaj felszínén sekélyen, ám hosszan terül szét, ezért a vékony talajréteggel takart, sziklás felszíneken is megél. Gyökerének erősen kell kapaszkodnia a földben, hiszen magassága elérheti akár a 60-80 métert. Ezzel a mérettel kiemelkedik a többi fa közül, valószínűleg ebből eredhet latin neve, az abeo, azaz „felülmúl” (fölé emelkedik).
Európában a legmagasabbra növő fák közé tartozik, életkorát tekintve is csúcstartó. Lenyűgöző méretei eléréséhez időre és alkalmas körülményekre van szüksége.
A fiatal fa nyugodtan várakozik a környező lucfenyők, bükkök társaságában akár száz évig is, míg elöregedő szomszédai megfelelő mennyiségű helyet és fényt biztosítanak neki. Aztán a jegenyefenyő akár 300-600 évig él, de 800 évgyűrűt is számoltak már egyes példányokon.
A legtöbb faj Ázsia keleti részén, illetve az USA nyugati területein él. Európában csak a közönséges jegenyefenyő (Abies alba) honosodott meg. 300 és 1100 méteres tengerszint feletti magasságokban találkozhatunk vele, főleg az Alpokban, a Kárpátokban, a Balkánon, a Pireneusokban. Könnyen felismerhető sima, világosszürke kérgéről, jellegzetes színű és formájú tűleveleiről (melyek tapintása selymes, nem szúrós), valamint tobozairól. 3 cm-es, fénylő, sötétzöld, lapos tőlevelei csavarvonalban, fésűszerűen állnak. Fénytelen, inkább szürkés fonákjukon pedig két, fehér színű viaszcsík húzódik végig. Kb. 20 cm hosszú, nőivarú tobozai mindvégig felállóak, a magvak beérése után még a fán szétesnek. A jegenyefenyők alatt gyakori a vele szimbiózisban élő galambgombák és a galócák megjelenése.

Illatos szépség
Ősi jegenyefenyő-erdőkben már csak ritkán van módunk sétálni. Számuk az utóbbi időben világszerte csökken, ennek, számos ok mellett, az ember is felelőse. A jegenyefenyőnek sok nedvességre van szüksége és nem szereti a nagy fagyokat sem. A hirtelen időjárásváltozás és a lucfenyők kivágása után maradt, tuskókkal borított nyitott területek sem kedvezőek számára. Érzékeny a légszennyezettségre, de az erdőkben túlszaporodott vadállomány károkozása miatt – előszeretettel rágcsálják a törzsét – is nehezen érik meg a 60 éves, reproduktív korukat. Fajtáik, például az óriás, a nemes, a koreai, vagy a kaukázusi jegenyefenyő a kertek ékességei. A jegenyefenyő faanyaga rendkívül könnyű és vízálló, ezért hordók, tetőszerkezetek, evezőlapátok, hajóárbocok és vízi építmények készítéséhez kiváló. Több millió facsemete élete pedig még karácsony előtt véget ér…
A jegenyefenyő tökéletes formájú, friss, enyhén citrusos illatú fenyő. A gyantája tannint, A-provitamint, illóolajokat és terpéneket tartalmaz nagy mennyiségben, mint amilyen pl. a kámfor, a limonén vagy a pinén. Gyantája desztillálásával terpentint állítanak elő, amit szerves hígítóanyagok, dezodorok, orvosságok gyártásához használnak fel.

A terpentin ereje
Értékes gyantáját kérgének megsebzésével nyerik ki. Gyógyászati célokra felhasználhatók zsenge rügyei, tűlevelei is. A fa illóolajainak fertőtlenítő, immunstimuláló és vizelethajtó hatásai belsőleg kiválóan alkalmazhatók légúti gyulladások, asztma, húgyúti gyulladások, vagy akár bélgázok ellen is. Illóolajainak külsőleges használata serkenti a bőr vérellátását, csillapítja a fájdalommal járó ízületi és reumatikus gyulladásokat, felgyorsítja a zúzódások, nyílt sebek gyógyulását is.
A fiatal rügyekből és tűlevelekből szirup vagy főzet készíthető. A terpentintartalmú illóolaj rendkívül erős, ezért minden esetben hígítani szükséges (pl. olívaolajjal), és csak nagy körültekintéssel alkalmazható belsőleg. Használata 10 éves kor alatt nem ajánlott! Fürdőadalékként, borogatásokra, kötésekre csepegtetve, vagy inhalációs szerként hatékony. Az alvás minőségének javítása érdekében egy marék jegenyefenyő-tűlevél a párnában hasznos segítség lehet. Aki karácsonyra cserepes jegenyefenyőt vásárolt, az ültesse ki a kertjébe vagy egy erdőbe. Ük-ük-ükunokáik hálásak lesznek érte.

Írta:VLADIMÍR VONÁSEK
Szakmailag ellenőrizte, kiegészítette: NÉMETH IMRÉNÉ ÉVA fitoterapeuta természetgyóyász,