A jegenyefeny? az egyik leg?sibb, szent fa. Az ókori görögök Artemisz istenn? fájaként tisztelték, az ?si szlávok úgy hitték, hogy benne él az erd? istenn?je, a kelták a halál utáni rituálék alkalmával használták egyes részeit. Ezek a szokások a mai napig élnek a Balkánon. A hiedelmek szerint a jegenyefeny? összeköti a mennyeket az alvilággal, a remény, az állandóság, az er? szimbóluma. Megannyi város jelvényében és címerében is találkozhatunk vele.
Fenséges fafaj
A jegenyefeny? a mezozoikum vége felé jelent meg a Földön, mára több mint 50 faja él a bolygónkon. Méltóságot sugárzó, örökzöld, szabályos kúp alakú koronával rendelkezik. Gyökere a talaj felszínén sekélyen, ám hosszan terül szét, ezért a vékony talajréteggel takart, sziklás felszíneken is megél. Gyökerének er?sen kell kapaszkodnia a földben, hiszen magassága elérheti akár a 60-80 métert. Ezzel a mérettel kiemelkedik a többi fa közül, valószín?leg ebb?l eredhet latin neve, az abeo, azaz „felülmúl” (fölé emelkedik).
Európában a legmagasabbra növ? fák közé tartozik, életkorát tekintve is csúcstartó. Leny?göz? méretei eléréséhez id?re és alkalmas körülményekre van szüksége.
A fiatal fa nyugodtan várakozik a környez? lucfeny?k, bükkök társaságában akár száz évig is, míg elöreged? szomszédai megfelel? mennyiség? helyet és fényt biztosítanak neki. Aztán a jegenyefeny? akár 300-600 évig él, de 800 évgy?r?t is számoltak már egyes példányokon.
A legtöbb faj Ázsia keleti részén, illetve az USA nyugati területein él. Európában csak a közönséges jegenyefeny? (Abies alba) honosodott meg. 300 és 1100 méteres tengerszint feletti magasságokban találkozhatunk vele, f?leg az Alpokban, a Kárpátokban, a Balkánon, a Pireneusokban. Könnyen felismerhet? sima, világosszürke kérgér?l, jellegzetes szín? és formájú t?leveleir?l (melyek tapintása selymes, nem szúrós), valamint tobozairól. 3 cm-es, fényl?, sötétzöld, lapos t?levelei csavarvonalban, fés?szer?en állnak. Fénytelen, inkább szürkés fonákjukon pedig két, fehér szín? viaszcsík húzódik végig. Kb. 20 cm hosszú, n?ivarú tobozai mindvégig felállóak, a magvak beérése után még a fán szétesnek. A jegenyefeny?k alatt gyakori a vele szimbiózisban él? galambgombák és a galócák megjelenése.
Illatos szépség
?si jegenyefeny?-erd?kben már csak ritkán van módunk sétálni. Számuk az utóbbi id?ben világszerte csökken, ennek, számos ok mellett, az ember is felel?se. A jegenyefeny?nek sok nedvességre van szüksége és nem szereti a nagy fagyokat sem. A hirtelen id?járásváltozás és a lucfeny?k kivágása után maradt, tuskókkal borított nyitott területek sem kedvez?ek számára. Érzékeny a légszennyezettségre, de az erd?kben
túlszaporodott vadállomány károkozása miatt – el?szeretettel rágcsálják a törzsét – is nehezen érik meg a 60 éves, reproduktív korukat. Fajtáik, például az óriás, a nemes, a koreai, vagy a kaukázusi jegenyefeny? a kertek ékességei. A jegenyefeny? faanyaga rendkívül könny? és vízálló, ezért hordók, tet?szerkezetek, evez?lapátok, hajóárbocok és vízi építmények készítéséhez kiváló. Több millió facsemete élete pedig még karácsony el?tt véget ér…
A jegenyefeny? tökéletes formájú, friss, enyhén citrusos illatú feny?. A gyantája tannint, A-provitamint, illóolajokat és terpéneket tartalmaz nagy mennyiségben, mint amilyen pl. a kámfor, a limonén vagy a pinén. Gyantája desztillálásával terpentint állítanak el?, amit szerves hígítóanyagok, dezodorok, orvosságok gyártásához használnak fel.
A terpentin ereje
Értékes gyantáját kérgének megsebzésével nyerik ki. Gyógyászati célokra felhasználhatók zsenge rügyei, t?levelei is. A fa illóolajainak fert?tlenít?, immunstimuláló és vizelethajtó hatásai bels?leg kiválóan alkalmazhatók légúti gyulladások, asztma, húgyúti gyulladások, vagy akár bélgázok ellen is. Illóolajainak küls?leges használata serkenti a b?r vérellátását, csillapítja a fájdalommal járó ízületi és reumatikus gyulladásokat, felgyorsítja a zúzódások, nyílt sebek gyógyulását is.
A fiatal rügyekb?l és t?levelekb?l szirup vagy f?zet készíthet?. A terpentintartalmú illóolaj rendkívül er?s, ezért minden esetben hígítani szükséges (pl. olívaolajjal), és csak nagy körültekintéssel alkalmazható bels?leg. Használata 10 éves kor alatt nem ajánlott! Fürd?adalékként, borogatásokra, kötésekre csepegtetve, vagy inhalációs szerként hatékony. Az alvás min?ségének javítása érdekében egy marék jegenyefeny?-t?levél a párnában hasznos segítség lehet. Aki karácsonyra cserepes jegenyefeny?t vásárolt, az ültesse ki a kertjébe vagy egy erd?be. Ük-ük-ükunokáik hálásak lesznek érte.
Írta:
VLADIMÍR VONÁSEK
Szakmailag ellen?rizte, kiegészítette:
NÉMETH IMRÉNÉ ÉVA
fitoterapeuta természetgyóyász,