William Sullivan tavaly decemberben egy nem sokkal korábban hajléktalanná vált, öngyilkossággal fenyeget?z? pácienst látott el az egyik chicagói sürg?sségi rendel?ben. „Körülbelül két hete nem volt fedél a feje fölött. Nem sokat zuhanyozott, és keveset is evett. Megkérdezte, nincs-e egy felesleges adag ételünk – mesélte az Illinois-i Egyetem chicagói orvosi központjának belgyógyásza, a Sürg?sségi Belgyógyászok Kollégiumának korábbi elnöke. – Úgy t?nt, mintha azt szerette volna, hogy bent tartsuk.”

Sullivan kollégái Egyesült Államok-szerte egyre több pszichiátriai esettel – öngyilkossági kísérlettel, súlyos depresszióval, pszichózissal – találkoznak, miközben az országot sújtó gazdasági válság miatt az állam csökkenti az egészségügyre szánt kiadásait.
Az egyébként is túlterhelt sürg?sségi betegellátókban sok a biztosítás nélküli beteg, aki megvárja, hogy a baja akuttá váljon, és csak akkor megy orvoshoz. „Korábban pszichiátriai rendelésen nem járt emberekr?l van szó, akik azzal jönnek hozzánk, hogy elveszítették az állásukat, néha az otthonukat, nem tudják ellátni a családjukat, és súlyos depresszióba zuhannak” – mondta Felicia Smith, a bostoni Massachusettsi Általános Kórház akut pszichiátriai részlegének vezet?je a Reuters brit hírügynökségnek.
A kórház sürg?sségi pszichiátriai rendelésén megjelentek száma az utóbbi három évben 20 százalékkal növekedett.
„A népességnek ennél a részénél több súlyos öngyilkossági kísérletet tapasztaltunk, mint korábban” – közölte Smith.

A sürg?sségi betegellátó az egyetlen hely, ahová fordulhatnak

Nehezítik a helyzetet a krónikus mentális betegséggel küszköd?k, akik a mentális betegségeket ellátó rendszerben végrehajtott csökkentés miatt hirtelen azt tapasztalják, hogy nem tudnak hova fordulni. Mindezeken felül az orvosok olyan esetekkel is találkoznak, amikor a betegnek leginkább egy meleg ágyra lenne szüksége.
„Minél több ilyen pácienst látok, annál inkább tisztában vagyok vele, hogy ha odakint esik vagy havazik, akkor a sürg?sségi betegellátó az egyetlen hely, ahová ezek az emberek fordulhatnak” – tárta fel R. Corey Waller, a michigani Grand Rapidsban m?köd? integratív gyógyászati központ (Health Medical Group Center for Integrative Medicine) igazgatója.
A kormányzati egészségügyi intézmények – köztük az Országos Mentálhigiéniai Intézet – nem tudtak friss adatokkal szolgálni arról, hogy az utóbbi években hányan vették igénybe a pszichiátriai szolgálatokat. Országszerte több mint egy tucat kórház, mentálhigiéniai ellátó csoport és állami finanszírozású intézmény orvosai azonban úgy nyilatkoztak, hogy szembeszök?en megn?tt a pszichiátriai segítségért folyamodók száma.
Az állami mentálhigiénés intézmények igazgatóit tömörít? szervezet, az NASMHPD (National Association of State Mental Health Program Directors) becslése szerint az elmúlt három évben 3,4 milliárd dollárral csappant meg intézményeik finanszírozása, miközben 400 ezerrel n?tt a mentálhigiénés közintézményekhez fordulók száma. Ugyanebben az id?szakban a közösségi fenntartású intézményekhez fordulók száma 56 százalékkal emelkedett, a sürg?sségi rendel?khöz, állami kórházakhoz és sürg?sségi pszichiátriai rendeléshez fordulóké pedig 18 százalékkal.
„Nem egyszeri kiadásvágás történt – húzta alá Ted Lutterman, az NASMHPD kutatóintézetének elemzési igazgatója. – Három vagy négy megvonás történt sok államban.”

A kórházak nincsenek felkészülve

– Ha a gazdasági helyzet nem javul, jöv?re még rosszabb állapotok lesznek, mert sok közösségi fenntartású mentálhigiénés intézmény sz?kíti ellátó tevékenységét, és már a tartalékait használja – jósolta Linda Rosenberg, az Országos Viselkedésgyógyászati Tanács (National Council for Community Behavioral Healthcare) elnöke. – Borzalmasak az állapotok. Akiknek a legnagyobb szükségük volna rá – a munkanélküliek, a nagy családon belüli stressznek kitettek -, nem rendelkeznek társadalombiztosítással.”
A sürg?sségi rendel?kben a megnövekedett igények miatt az orvosok és szociális munkások órákat, néha napokat töltenek azzal, hogy a náluk sorvadozó pszichiátriai betegeket, akik a hagyományos traumás eseteknek szánt ágyakat elfoglalják, megfelel? ellátáshoz juttassák.
Egy 600 kórházi sürg?sségi rendel?re kiterjed? 2010-es felmérés szerint az igazgatók több mint 70 százaléka azt mondta, hogy felvették a már 24 órája náluk várakozó betegeket. Tíz százalékuk azt felelte, hogy egy hétre vagy még hosszabb id?re „szállásolták el” a pácienst.
– Sok kórház nincs felkészülve a megnövekedett számú pszichiátriai beteg ellátására – ismerte el Randall Hagar, a Kaliforniai Pszichiátriai Társaságnak a kormányzattal fenntartott kapcsolatokért felel?s igazgatója.
Kaliforniában az elmúlt két évben 587 millió dollárral fogták vissza a mentálhigiénés szolgálatok állami finanszírozását – ez a legnagyobb, állami szinten végrehajtott csökkentés a Mentális Betegségek Országos Szövetsége nev?, a páciensek érdekeit képvisel? csoport szerint.
„Nincsenek biztonságos ?rz? szobák. Nincsenek csöndes helyek. Nincs sok minden, amire szükség lenne az akut pszichiátriai válságban szenved? emberek megnyugtatásához – fejtette ki Hagar. – A beteg gyakran lekötözve fekszik az ágyon a sürg?sségi rendel? folyosóján, miközben szociális munkások elkeseredetten próbálnak ágyat találni neki egy megfelel? intézményben.”
Bret Nicksa, a Winston-Salemben m?köd? Wake Forest Baptista Gyógyászati Központ sürg?sségi ellátással foglalkozó belgyógyásza, a Sürg?sségi Belgyógyászok Amerikai Kollégiumának szóviv?je felfedte, hogy Észak-Carolinában a pszichiátriai intézmények ágykapacitása a felére zuhant 2005 óta.

Nicks megmutatta az Orvostudományi Intézet egyik 2006-os jelentését is, amely szerint az Egyesült Államok sürg?sségi betegellátói már akkor túlterheltek és túlzsúfoltak voltak.

„És a meglév? betegekhez most még olyanok is társulnak, akiket nem biztonságos elengedni, és nincs is hova menniük. Az akut pszichiátriai betegeket én az amerikai lakosság elfeledett ápolásra szorulóinak tekintem” – tette hozzá.

Vannak dolgok, amiket rá kell hagyni a specialistákra 

William Sullivan megosztja az idejét az Illinois-i Egyetem chicagói orvosi központja és az onnan mintegy 160 kilométerre, Spring Valleyben m?köd? kis Szent Margit Kórház között.
Nemrég egy fiatal, skizofréniában szenved? n? érkezett hozzá a kórházba. Nem sokkal korábban veszítette el a lakását és az állását, a rokonainál lakott, és nem tudta megfizetni a betegségét kordában tartó gyógyszert. Arra kérte Sullivant, hogy írjon fel neki olyan gyógyszert, amelyet a Wal-Martban vagy más nagy diszkontáruházban megtalál az olcsó négydolláros szerek listáján.
„Nem szívesen teljesítettem a kérését” – vallotta be Sullivan, megjegyezve, hogy a sürg?sségi rendel?k belgyógyászaitól gyakran olyan speciális ellátást kérnek, amelyet pszichiáternek kellene végeznie. Talált egy körülbelül 40 kilométerre lév? intézményt, ahol volt segíteni tudó pszichiáter, de a n?nek ez sem volt jó, mert nem tudott eljutni oda.
„Olyasmi ez, mintha egy szívbeteg azzal állítana be hozzánk, hogy sürg?sen kell neki valaki, aki megigazítja a szívritmus-szabályzóját. A sürg?sségi rendel?ben sok mindent meg tudunk csinálni, de vannak dolgok, amiket rá kell hagynunk a specialistákra” – fogalmazott Sullivan.

Forrás:MTI