Kerékpározzunk!

(MTI) – Több mint 76 ezer munkahelyet teremtene a zöld és egészséges közlekedésben és tízezer életet mentene meg évente, ha Európa nagyvárosai elérnék a dán f?város szintjét a kerékpározásban – erre a következtetésre jutott az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által hétf?n bemutatott új tanulmány.

amsterdam-bikes-style-fashionAz Unlocking New Opportunities (Új lehet?ségek megnyitása) cím? tanulmány készít?i szerint „a zöld és egészséges közlekedésbe” való befektetés nemcsak az egészségre van pozitív hatással, hanem gazdaságilag is kifizet?d?.
A tanulmányt az ENSZ két szakosított szervezetének hétf?n Párizsban kezd?dött háromnapos tanácskozásán mutatták be, amelyen az európai közlekedési, egészségügyi és környezetvédelmi miniszterek megvizsgálják, miként járul hozzá az innovatív közlekedéspolitika a munkahelyteremtéshez, az egészségesebb és zöldebb társadalom kialakításához.
„A hatékony közlekedési rendszer létfontosságú a modern gazdaságok m?ködéséhez. Ugyanakkor a közlekedés súlyosan károsíthatja a környezetet és az egészséget. Ezért egy bátor párizsi nyilatkozat elfogadására szólítunk fel, kormánybefektetéseket sürgetünk a zöld és egészséges közlekedésbe. Ezek a befektetések óriás mértékben lennének kifizet?d?ek, új munkahelyeket teremtenének, több mozgást végz?, egészségesebb embereket, kevesebb közlekedési balesetet idéznének el?, kevesebb lenne a zaj és jobb a leveg? min?sége – idézte Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója felszólalását a tanácskozás megnyitóján a UNECE honlapja.
A jelentésb?l kiderül, hogy a WHO európai térségében a közlekedés okozta légszennyezés évente mintegy 500 ezer elhalálozásért felel?s. Közlekedési balesetekben évente 90 ezer ember hal meg id? el?tt. Hetvenmillió embert érint a túlságosan hangos utcai zaj. Európában és Észak-Amerikában a közlekedés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 24 százalékáért felel?s. A mozgásszegénységet el?idéz? közlekedés évente mintegy egymillió elhalálozáshoz járul hozzá.
A tanulmány szerint Koppenhága az európai kerékpározás egyik „vezet? hatalma”, a dán f?várost egyedül a hollandiai Amszterdam el?zi meg e téren. Koppenhágában az összes városi közlekedés 26 százalékát a kerékpározás teszi ki, Amszterdamban 33 százalékot. Ez a szint nagyságrendekkel több a többi európai nagyvárosénál. (Berlin 13, Bern 11, Ljubljana 10, Bécs 6, Brüsszel, Oslo, Varsó és Zágráb 5, Budapest csak egy százalék.)
A szakemberek kiszámolták, hogy ha minden európai országban egy nagyváros elérné a koppenhágai szintet, az átlag 76 ezer plusz munkahelyet teremthetne a térségben. Ezek az emberek a kerékpárkölcsönzésben, karbantartásban, a kerékpárosok számára ruházat és kellékek gyártása terén dolgozhatnának.
Budapest esetében ez 1981 új munkahelyet teremthetne és évente 298 ember életét lehetne megmenteni.