(MTI) – Több mint 76 ezer munkahelyet teremtene a zöld és egészséges közlekedésben és tízezer életet mentene meg évente, ha Európa nagyvárosai elérnék a dán f?város szintjét a kerékpározásban – erre a következtetésre jutott az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által hétf?n bemutatott új tanulmány.
Az Unlocking New Opportunities (Új lehet?ségek megnyitása) cím? tanulmány készít?i szerint „a zöld és egészséges közlekedésbe” való befektetés nemcsak az egészségre van pozitív hatással, hanem gazdaságilag is kifizet?d?.
A tanulmányt az ENSZ két szakosított szervezetének hétf?n Párizsban kezd?dött háromnapos tanácskozásán mutatták be, amelyen az európai közlekedési, egészségügyi és környezetvédelmi miniszterek megvizsgálják, miként járul hozzá az innovatív közlekedéspolitika a munkahelyteremtéshez, az egészségesebb és zöldebb társadalom kialakításához.
„A hatékony közlekedési rendszer létfontosságú a modern gazdaságok m?ködéséhez. Ugyanakkor a közlekedés súlyosan károsíthatja a környezetet és az egészséget. Ezért egy bátor párizsi nyilatkozat elfogadására szólítunk fel, kormánybefektetéseket sürgetünk a zöld és egészséges közlekedésbe. Ezek a befektetések óriás mértékben lennének kifizet?d?ek, új munkahelyeket teremtenének, több mozgást végz?, egészségesebb embereket, kevesebb közlekedési balesetet idéznének el?, kevesebb lenne a zaj és jobb a leveg? min?sége – idézte Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója felszólalását a tanácskozás megnyitóján a UNECE honlapja.
A jelentésb?l kiderül, hogy a WHO európai térségében a közlekedés okozta légszennyezés évente mintegy 500 ezer elhalálozásért felel?s. Közlekedési balesetekben évente 90 ezer ember hal meg id? el?tt. Hetvenmillió embert érint a túlságosan hangos utcai zaj. Európában és Észak-Amerikában a közlekedés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 24 százalékáért felel?s. A mozgásszegénységet el?idéz? közlekedés évente mintegy egymillió elhalálozáshoz járul hozzá.
A tanulmány szerint Koppenhága az európai kerékpározás egyik „vezet? hatalma”, a dán f?várost egyedül a hollandiai Amszterdam el?zi meg e téren. Koppenhágában az összes városi közlekedés 26 százalékát a kerékpározás teszi ki, Amszterdamban 33 százalékot. Ez a szint nagyságrendekkel több a többi európai nagyvárosénál. (Berlin 13, Bern 11, Ljubljana 10, Bécs 6, Brüsszel, Oslo, Varsó és Zágráb 5, Budapest csak egy százalék.)
A szakemberek kiszámolták, hogy ha minden európai országban egy nagyváros elérné a koppenhágai szintet, az átlag 76 ezer plusz munkahelyet teremthetne a térségben. Ezek az emberek a kerékpárkölcsönzésben, karbantartásban, a kerékpárosok számára ruházat és kellékek gyártása terén dolgozhatnának.
Budapest esetében ez 1981 új munkahelyet teremthetne és évente 298 ember életét lehetne megmenteni.