Különösen a fejletlen országokban, ahol a rizs gyakran az egyetlen fő élelmiszer, a vas és az A-vitamin hiánya hozzájárul az anyák és a gyermekek nagyarányú halandóságához és betegeskedéséhez. Ezen mikronutriensek javult hozzáférhetősége a rizsben, segíthet csökkenteni a hiányukkal kapcsolatos megbetegedések mértékét.

Ezt a kutatást egy, a zürichi Swiss Federal Institute of Technology (ETH) professzora, Ingo Potrykus által vezetett munkacsoport irányította, együttműködésben a németországi Breisgau Freiburgi Egyetem doktora, Peter Beyer által vezetett csoporttal. Az új táplálkozási előnyök be lesznek víve számos egyéb helyi rizsváltozatba a fülöp-szigeteki Nemzetközi Rizskutatási Intézetben, és ültetésre szabadon elérhetővé válnak a helyi termelők számára.

A „hagyományos” rizsszemek egy fitinsavnak nevezett anyagot tartalmaznak, ami meggátolja a vasnak az emberi emésztőrendszerből való felszívódását. Továbbá kizárólag a rizsnövény zöld részei (nem a szem) tartalmazzák az A-vitamin létfontosságú előanyagát a béta-karotint. Ezért van az, hogy az anémia és az A-vitamin hiányállapotok olyan elterjedtek azokon a területeken, ahol a rizs a legfontosabb termény és élelmiszer. A kisgyermekek, akiket főként rizzsel táplálnak, különösen hajlamosak ezekre a hiányállapotokkal összefüggő megbetegedésekre.

A vashiányos anémia (vérszegénység), bizonyítottan a legelterjedtebb hiányállapot szindróma világszerte. Az UNICEF szerint több mint 2 milliárd ember szenved vashiánytól. A fejletlen országokban az öt év alatti gyermekek 40-50%-a, és a terhes nők 50%-a szenved a vashiánytól.

Több mint 100 millió iskoláskor alatti gyermek szenved A-vitamin hiánytól, csakúgy, mint a termékeny korban lévő nők milliói. Az A-vitamin nélkülözhetetlen a test immunrendszerének működéséhez, és a nyálkahártya sejtjeinek védelméért felelős. Az A-vitamin hiány megnöveli a fertőzés kockázatát, szürkületi vakságot, súlyos esetekben teljes vakságot okoz. Minden évben több mint 1 millió gyermek hal meg A-vitamin hiány következtében.

Mostanáig ezek a hiányszindrómák csak részlegesen voltak orvosolhatók étrendkiegészítőkkel vagy vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított élelmiszerekkel.

A rizsgén módosításakor két új, a zöldbabból, valamint egy speciális mikroorganizmusból származó gént ültettek a zürichi ETH-nál használt rizsnövényekbe. Ez azt eredményezte, hogy a vastartalom némely növényben megduplázódott. Azon kívül a fitinsav főzéssel teljesen eltávolítható a rizsszemekből, miáltal javul az emésztőrendszer vasfelszívó képessége, ami nem lehetséges a „hagyományos” rizzsel.

Két másik gén beültetésének köszönhetően az A-vitamin előanyag béta-karotin meg fog maradni a hántolt rizsben. Némely genetikailag módosított növényi vonal (leszármazási ág) elegendő A-provitamint tartalmaz, hogy 300g főtt rizzsel kielégítse napi A-vitamin szükségletünket.

Forrás: EUFIC 1999