A következő cikket talán egy másik sorozatunkba is be lehetett volna illeszteni-Mindent másra kéne használni – de nem tudtam dönteni.
Ugyanis a cikk szerint ha hosszan képesen vagyunk fenntartani a pillanat örömének érzését akkor kevésbé leszünk depresszióra hajlamosak, ha meg depressziónk miatt orvoshoz kényszerülünk elég lesz valamilyen jutalmazási módszer esetleg mobiltelefon segítségével hogy jól érezzük magunkat?
Szóval egy furcsa ötlet ami egy hétköznapi dolgot egészen másra használna-hosszan megtartani a pillanat örömét!
Például, ha egy gyönyörű naplemente élményét, pontosabban a hozzá kapcsolódó pozitív érzéseket hosszú ideig meg tudjuk őrizni, az hozzájárul az életünkkel való elégedettséghez, mondja egy kutatás.
“Nemcsak az a fontos, mennyi érzelmet él át az ember, de az is, hogy milyen sokáig képes azt megtartani” – mondja Aaron Heller, az University of Miami pszichológia tanársegédje. “Láthatjuk, hogy az egyik ember jó ideig képes megőrizni magában annak a csodálatos naplementének vagy éppen egy különleges vacsorának az emlékét, míg a másik ember … nem képes erre, hamar elmúlnak a pozitív érzelmei.”
Heller és munkatársai úgy vélik, hogy bizonyos specifikus agyi áramkörök aktivitásának hossza, még ha viszonylag rövid időről, másodpercekről van is szó, fogja megjósolni egy személy pozitív érzéseinek tartósságát. Ez az eredmény hozzájárul a depresszió jobb megértéséhez.
A tanulmány a The Journal of Neuroscience című idegtudományi folyóiratban jelent meg.
A kutatók elsőként vizsgálták úgy a témát, hogy ugyanazokat az embereket először laboratóriumi körülmények között, majd terepen tesztelték, és érzelmi válaszaikat mind a két esetben az agyi aktivitás mérésével kötötték össze.
A kutatásban körülbelül 100 felnőtt vett részt, akik először okostelefonon játszottak: fogadást kötöttek, ezzel az utasítással: “A számítógép az 5-ös számot választotta. Fogadjon, hogy a következő szám nagyobb lesz, vagy kisebb 5-nél.”
A résztvevők nyertek – vagy nem nyertek, a válaszuktól függően. A nyeréssel azt szándékozták elérni a kutatók, hogy a nyertesek pozitív érzésekkel töltekezzenek fel, míg a nem-nyerők negatív érzésekkel. A kutatók szerették volna azt is megtudni, milyen hosszan élnek ezek az érzések a játék után, ezért a játék befejeztével tizenöt percenként kérdéseket tettek fel.
Ugyanezek a résztvevők ‘fogadtak’ egy újabb játékban, míg a kutatók funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó készülékkel szkennelték az agyukat. Azok a résztvevők, akiknek az agyuk tartósabban volt aktív a jutalmazó és a jutalmazást tanuló területen (ventrális striatum), hosszabb időn át fenntartották pozitív érzéseiket a játék után.
Egy másik agyterületen (dorzális laterális prefrontális kortex), amely a végrehajtó funkcióval kapcsolatos, az aktiválódás nagysága azt jósolta meg, mekkora lesz a személy örömérzete közvetlenül nyerés után.
Richard Davidson, a tanulmány rangidős szerzője szerint előző kutatásaikban a barátságos viselkedésű személyek általában tovább őrizték az élményhez fűződő jóérzést.
Heller hangsúlyozta, ahhoz, hogy érvényes következtetéseket lehessen levonni, meg kell ismételni a kutatást, és a vizsgálatot ki kell terjeszteni a negatív érzelmekre is. De a kutatás lehetőséget ad a ‘dózis’ meghatározására is: mekkora mértékű pozitív élményt kell nyújtani ahhoz, hogy hosszan tartó pozitív érzelmek keletkezzenek.
“A legtöbb páciens heti egy órát tölt pszichoterápián. Ez kevesebb, mint 1 százaléka az ébren töltött időnek, ehhez képest ha valami változást érünk el, az nagyon figyelemre méltó. A mobiltelefon használatának ötlete segíthet fenntartani az emberekben a pozitív érzelmeket egész héten át, és ezzel képesek leszünk gyorsabb eredményt, javuló hangulatot elérni” – mondja Heller.
Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-07/uow-kut072115.php
Forrás:Független.hu