Naponta háromszori étkezés. Ez az amit a szülőktől tanultunk  és a szakértők is egyet értettek vele. EDDIG!

Aztán jött a gondolat:együnk naponta többször kevesebbet,hogy állandó szinten tartsuk az energiánkat, na meg a vércukrunkat.Ez már néhány ember számára hóbortos gondolatnak tűnt.

A legújabb kutatások szerint ha kevesebbet eszünk de gyakran az egészségesebb. A kérdés tehát hogy mennyi az az annyi? Kilenc vagy több naponta!!

Ez a módszer segít csökkenteni a vérnyomást, a koleszterinszintet ,sőt még a súlyunkat is.

Ilyen  „felbontásban ” elfogyasztani a napi ételmennyiséget metabolikus előnyökkel jár azzal összehasonlítva, ha kevesebb alkalommal fogyasztjuk el ugyanazt-mondja Dr Susan Jebb aki az emberi táplálkozással összefüggő orvosi kutatásokkal foglalkozik.

A legutóbbi tanulmányok közül az egyik (Imperial College, London,) több mint 2000 ember táplálkozását hasonlította össze az Egyesült Királyságban, Japánban, Kínában, és az Egyesült Államokban.Miközben mindannyian ugyanazt az élelmiszert ették (a kalóriabevitel is ugyanannyi volt ) de a csoport egyik fele kevesebb mint hat alkalommal evett  egy nap, a másik fele pedig többször.

Az eredmények azt mutatták, hogy az első csoportban értékelhetően magasabb volt a szisztolés vérnyomás és nehezebbek voltak,  mint a gyakrabban evők.

A kutatók most egy újabb vizsgálatot terveznek kifejezetten magas vérnyomásban szenvedő betegek körében. A csoport egyik fele csupán háromszor eszik majd naponta, a másik viszont kilencszer, hogy értékelhető legyen a különböző trendek hatása.A vérnyomás ellenőrzése mellett követni fogják a betegek inzulinszintjét,  a glukóz és a zsírsavak mennyiségét a vérükben.

Néhány egyéb tanulmány is azt sugallja el kell vetni a napi háromszori étkzés szokását.

Például az Athéni Egyetem kutatása szerint, amelyben 2000  9 és 13 év közötti gyermekek étkezését vizsgálták, az találták  hogy azok között akik legalább ötször ettek egy nap 32,6 százalékkal kisebb volt a valószínűsége ,hogy a rossz koleszterin szintjük magas volt.

Akik legalább négy kis étkezést esznek egy nap –majszoló diéta a kutatók elnevezése szerint -azoknak felgyorsul az anyagcseréje ami így csökkenti az elhízás kockázatát egy másik a Maastrichti Egyetemen készült tanulmány szerint.

Fontos azonban megjegyezni hogy a kis étkezések között egyéb élelmiszert nem szabad fogyasztani. Mi lehet a tudományos háttere az előnyöknek amelyeket a többszöri kis étkezés jelent azzal szemben, ha ugyanazt a mennyiséget csupán három alkalom alatt fogyasztjuk el.

Az egyik elmélet szerint a zsírsavak felszabadulása az ételekből egyenletesebb, nincsenek kiugrások  hirtelen impulzus csúcsok és ez lehetővé teszi a szervezet számára a bevitt tápanyagok hatékonyabb kezelését.Gyakori étkezés esetén a zsírsavak szintje a vérben stabilabb, állandóbb,nincsenek hullámhegyek  és völgyek, a normális vérzsírszint megelőzi a koleszterin lerakódását az érfalakra.Csökken a kardiovaszkuláris betegségek kockázata.

Kevesebbet és gyakran enni az energiaszintet is magasabban tartja. Bizonyítja ezt egy másik kutatás amely a Montanai Egyetemen készült.Erdei munkások egy részének normál ebédet adtak, míg mások előre csomagolt ételt kaptak  amelyet a nap folyamán több részletben megehettek .Ez utóbbiak teljesítménye 25%-kal jobbnak bizonyult.

Viszont a megközelítésnek van egy másik szabálya is. Nem mindegy hogy az étkezések között egy-egy snacket ötletszerűen fogyasztunk el, vagy a kis étkezések meghatározott rendben követik egymást.Rendszertelenül falatozni tehát nem ugyanaz mint szabályos időközönként kis mennyiségeket fogyasztani. Míg az előbbi súlygyarapodáshoz vezethet, utóbbi inkább fogyáshoz. Ezt igen egyszerűen be lehet bizonyítani. A kutatók egereket etettek kétféle módon . Vagy rendszeres időközönként, vagy hagyjuk őket enni amikor akarnak alapon. Az elfogyasztott étel mindkét csoportnál ugyanannyi volt mégis 18 hét után a rendszertelenül evők csoportja meghízott, magasabb volt a koleszterin szintje ,és kevésbé reagált szervezete  az inzulinra.

Az étkezés időzítése úgy tűnik sokkal fontosabb mint a tartalma.Vajon miért van ez így.Az egyik elmélet szerint a rendszeres étkezések segítik a szervezetet, hogy az anyagcsere állandó maradjon.Véletlenszerű evés esetén a szervezet nem tudja mikor várhatja a következő energiaadagot ezért a túlélési mechanizmus lép életbe: a szervezet tárolni kezd.

Nemzedékeken át a napi háromszori étkezés volt az elfogadott  bár ennek nincs semmilyen biológiai alapja-mondja Paul Freedman professzor.Ez egy kulináris dolog amely a 19. században jött divatba. Az egész több esemény kapcsolódásának az eredménye. A mesterséges világítás lehetővé tette  hogy sötétedés után főzzenek és egyenek az emberek. A munka világa is változott, egy gyári munkás reggel sört és kenyeret evett, majd magával vitte az ebédjét, és este hazatérve egy nagy étkezés következett. Az évszaktól,  a munkától, és egyéb tényezőktől függően lehet  hogy 14 órakor ette az étkezést amit ma vacsorának neveznénk .Freedman professzor összegzése szerint a három étkezésre vonatkozó elképzelés kényelmes ugyan, de a munka  és az életmód változása mára alámosta ezt a fogalmat.A múlt században a munka ritmusa azt parancsolta hogy meghatározott időben együnk. Mára ez a fajta időbeosztás felborult  és a család tagjainak eltérő elfoglaltsága nem is teszi lehetővé a napi háromszori szabályszerű étkezést.

A gyakori étkezés azonban nem jogosít fel arra hogy számolatlan kalóriát fogyasszunk.Fontos, hogy az energiabevitel szigorú határok között legyen. A bátorítás hogy naponta sokszor étkezzünk nem jelent engedélyt  a kalóriabevitel növelésére, a cukrok a zsírok és a só mértéktelen fogyasztására.

A z elmélet másik lehetséges hátránya hogy növekszik a fogak kitettsége a fogzománcot feloldó  savaknak.Az édes ételek különösen károsak ebből a szempontból . Ezeket legjobb rögtön a sós ételek után fogyasztani amikor megnövekszik a nyáltermelés és ez segít semlegesíteni a savakat-mondta professor Damien Walmsley a Brit Fogászati Egyesület Egészségügyi és Tudományos Bizottságának elnöke.

Nézzünk akkor egy átlagos napot

reggel 8: egy főtt tojás ,egy szelet pirítós oliva olajjal ,és Marmite 230 cal

délelőtt 10.30: 80 gramm bogyós gyümölcs ,125gramm alacsony zsírtartalmú joghurt  99 cal

délelőtt 11.30: 2 szelet extrudált kenyér avokadókrémmel 172cal

délben 1: borsós raguleves ( 300gr.) mini pitával 235 cal

délután 3: pirítós vajjal 236 cal.

félután 5: alma sajttal 120cal

este 7: ruccola saláta olivaolajjal parmezánsajttal és koktélparadicsommal 195 cal

este 8.30: 120 gramm grillezett pulykamell, borsó és kis adag kuszkusz 473 cal

este 10.30: egy bögre forró csoki ,és digestiv keksz 180 cal

Összesen 1940 cal

JÓ ÉTVÁGYAT!

Forrás :Daily Mail online

(Marmite: élesztőkivonatból készült erőteljes aromájú rendkívül sós paszta. Magas B-vitamin tartalmú, különböző ízesítéssel kapható.)