A világ legrégebbi m?végtagját tárták fel Egyiptomban
(MTI) – Egyiptológusok meger?sítették, hogy nem esztétikai célokat szolgált, hanem ókori visel?jének járását segítette az a mesterséges nagylábujj, amelyet korábban egy múmia maradványain fedeztek fel a régészek.
A szakemberek úgy vélik, hogy az id?számításunk el?tti 950 és 710 közötti id?szakból származó, fából és b?rb?l készült háromrészes szerkezet a világ leg?sibb protézise. A Manchesteri Egyetem kutatójaként dolgozó Jacky Finch két önkéntest kért fel a mesterséges lábujj valós funkciójának bizonyításához.
Az alanyok – mindkettejüknek hiányzott a jobb nagylábujja – ókori egyiptomi b?rszandálok utánzataiban, valamint mezítláb is tesztelték a m?végtag hatékonyságát. A vizsgálat során egy papírmasé technikával készült, és az id?számításunk el?tti 600 körüli id?kb?l származó m?végtagot is próbára tettek a kutatók.
Az eredmények szerint az alanyok sokkal jobban mozogtak a mesterséges végtagok utánzatainak segítségével. A szandál és a kartonázs-replika viselésekor az önkéntesek lábfejének ruganyossága 87 százalékos volt az egészséges bal lábukhoz képest, míg a fa-b?r protézis és a szandál együttes viselésekor 78 százalékos eredményt produkáltak.
Finch végkövetkeztetései szerint az ókori m?végtag akkor volt igazán hatékony, ha gazdája szandállal együtt viselte. A tanulmányt a Journal of Prosthetics and Orthotics cím? folyóirat internetes oldalán fogják közzé tenni – adta hírül az io9.com tudományos honlap.
Az ember és a húsevés:a vitaminhiány még másfél millió év múlva is kimutatható
(MTI) – Egy másfél millió évvel ezel?tt élt gyerek koponyájának töredékei, melyekre nemrégiben Tanzániában bukkantak, arra utalnak, hogy a korai hominidák nemcsak alkalomszer?en ettek húst, hanem rendszeres húsev?k voltak – állapították meg tanulmányukban spanyol kutatók.
Az eredmény meger?síti azt a korábbi elméletet, hogy a húsevés segítette az ember nagyméret? agyának kialakulását. „Tudom, hogy szörnyen hangzik a vegetáriusok számára, de a hús tett emberré bennünket” – mondta Manuel Domínguez-Rodrigo, a Madridi Complutense Egyetem archeológusa, akinek tanulmánya a PLoS ONE cím? nyílt hozzáférés? tudományos portálon jelent meg.
Korábbi kutatások is utaltak már arra, hogy az olyan korai hominidák, mint az Australopithecusok, ehettek valamennyi húst. Azonban csak a rendszeres húsfogyasztásról vélekednek úgy a szakemberek, hogy az jelent?s változást hozott a Homo nemzetség, az ember leszármazási vonalában.
Mivel ez nagy jelent?ség? kérdés az emberi evolúcióban, ezért a kutatók er?feszítéseket tesznek a rendszeres húsevés id?pontjának meghatározására. Gyakran az Etiópiában fellelt, 2,6 millió éves k?szerszámokat tartják az emberi „húsfeldolgozás” legkorábbi jeleinek, de vitatott bizonyítékok léteznek arra is, hogy már legalább 3,4 millió éve dolgozhattak fel húst.
A mostani tanulmány szerint arra utaló jeleket találtak a tanzániai leletb?l származó gyerekkoponyán, hogy tulajdonosa a húshiányos táplálkozás okozta alultápláltságban szenvedett. Ez azt sugallja, hogy a húsevés abban az id?ben – másfélmillió évvel ezel?tt – már az emberi táplálkozás rendszeres része volt.
A koponya, amelynek darabjait vizsgálták, egy kétévesnél valamivel fiatalabb gyerekhez tartozhatott, aki vagy a Homo habilis, vagy a Homo erectus el?emberfaj tagja volt. A koponyatöredékeken talált jellegzetes csontlézió jellemz?en a B9 és a B12 vitamin hiánya következtében lép fel: ez a típusú alultápláltság általában az elválasztás környékén alakul ki, amikor a csecsem?nél bevezetik a szilárd táplálékot. A kutatók feltételezése szerint vagy magának a gyereknek volt húshiány miatti alultápláltsága, vagy ha még anyatejen élt, akkor anyja szenvedett húshiányban.
Ugyanakkor más kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a vörösvértestek számának csökkenését, amely a koponyán talált elváltozásokat okozhatta, az alultápláltságon túl más is kiválthatja, például egyes parazitafert?zések – idézte a LiveScience cím? ismeretterjeszt? portál.