A fémek mint például a nikkel, a kobalt, a króm és a cink mindenütt jelen vannak körülöttünk. Azonban az iparosodás és a modern civilizáció a 20. században megnövelte a találkozások számát . Már nemcsak a normál étkezéssel kerülnek a szervezetbe hanem különféle eszközök használatával gyakran kerülnek a bőrrel közvetlen kapcsolatba. A közvetlen érintkezés eredménye  az arra érzékeny egyéneknél a  kontakt dermatitisz amikor csak a közvetlen érintkező felületen alakul ki a viszkető  gyulladt bőrpír és hólyagok . Súlyosabb esetben ez a testen akárhol megjelenhet anélkül hogy direkt összefüggésbe tudnánk hozni például egy ékszer vagy egy csat viselésével. Ezt  szisztémás kontakt dermatitisznek hívják.  A bőrtüneteken kívül azonban a fémallergia okozhat fáradtságot, levertséget,  gyengeséget is amit sok esetben elég nehéz összefüggésbe  hozni a kiváltó okkal.

A fő bűnös a sokféle és olcsó bizsu megjelenése, a csatok, az óraszíjak, a fém ötvözetű edények, a konzervek, a cippzárak. Nem kivétel a sokféle kozmetikum például a szemhéj színezésére használt por alakú festékek amelyek a vékony érzékeny bőrön keresztül felszívódva a véráramba kerülnek. Akkor még nem is említettem a piercingeket amelyekből az izzadás során vagy a nyál segítségével oldódnak ki a fémek. Sorolhatnám a sok mindent amelyek a modern életforma mindennapi velejárói és szinte lehetetlen kiküszöbölni őket.

A fent említett fémek közül a kobalt allergia inkább fémfeldolgozó foglalkozásokkal összefüggésben alakul ki, a krómot és a cinket direkt formában étrend kiegészítőként is sokan szedik, ez utóbbi kettővel kapcsolatban nagyon ritkán alakul ki allergiás reakció.  Krómallergia  leginkább ipari tevékenységek, galvanizálás, bőr cserzése, festése, kohászat és vegyipari munka következményeként alakul ki. A kobald-króm kombináció egyes szervezetbe ültetett implantátum esetében fordulhat  elő- például a csípőprotézis-és nagyon ritka esetben de leírták már hogy ennek következtében súlyos allergiás reakció alakult ki.

A fém allergiák közül a legtöbbször előforduló a nikkel allergia. A kutatók becslése szerint a fejlett világban élő emberek 5-10%-a allergiás a nikkelre, és a fiatal nők körében ez az arány még nagyobb 10-20%. Ez utóbbi egyértelműen az olcsó fémből készült ékszerek és piercingek nagy divatjának köszönhető. A nikkel egy ezüstfehér fém amely megtalálható a természetben és igen gyakran használják más fémekkel együtt ötvözetek előállítására. Például a rozsdamentes acél egy nikkel-vas ötvözet amely a legelterjedtebben használt nikkeltartalmú anyag  a hétköznapokban. Más ötvözeteivel  szintén lépten-nyomon találkozunk. A nikkel okozza a tipikusnak nevezhető ékszer-allergiákat, tehát a a fémmel érintkező felület vörösödését, a viszketést, a hólyagokat és a nedvezést. Érthető módon sokkal több nőt érint mint férfit. És a rossz hír az, hogy szinte bármi ami fémből készül tartalmazhat nikkelt:a kulcsok, a pénzérmék, a csapok, az edények, patentok,  evőeszközök. Ebből látható hogy nem lehet elkerülni a vele való találkozást. Szerencsére a nikkelre érzékeny  emberek többségénél csak akkor vált ki a bőrön allergiás tüneteket ha hosszú ideig érintkezik a bőrrel, vagy a bőr izzadt, nedves. A másik rossz hír pedig az, hogy aki érzékeny lesz a nikkelre az valószínűleg így is marad egész életében.

Hogy alakul ki az allergiás válasz a nikkelre a bőrben és miért viszonylag sokkal gyorsabban mint másféle dolgokra. Ez sokáig rejtélynek bizonyult és ennek egyik oka az volt, hogy a kedvelt laboratóriumi állatok az egerek nem allergiásak a nikkelre.  Akármit csináltak nem tudták előállítani  bőrükön nikkelallergia tüneteit.

Az általánosan elfogadott tétel szerint ha a bőr valamilyen allergénnel találkozik a válasz kb 48-72 óra alatt alakul ki. A nikkelnek azonban nem kell még 24 óra sem.Egy német kutatás szerint a nikkel közvetlenül aktiválja azokat a receptorokat amelyek a veleszületett immunitás részeként a szervezet első védelmi vonalát alkotják a kórokozók ellen. Az úgynevezett Toll-like receptor 4 (TLR4) létre hozza a veszély jelet, amely azonnal elősegíti a gyulladást.  Azonnal megjelennek a bőrön ennek jelei:a viszketés, a vörösség, a duzzanat és a hólyagok. A nikkel tehát megkerüli az eddig elfogadott útvonalat és már az őt érzékelő receptor segítségével kiváltja az immunválaszt. És mi a helyzet az egérrel? További kutatások vizsgálták azt, hogy az egér bőrén miért nem lehet a nikkellel allergiás tüneteket kiváltani. Az eredmény : mert az egér fent emlegetett TLR4 receptorában egy meghatározott  pozícióban nincs  jelen egy hisztidin nevű aminosav amely a nikkellel  kapcsolatba lépve elindítja az egész  jelátviteli folyamatot. Ilyen pici dolgon múlik az, hogy az egerek nem allergiásak a nikkelre.

A gondolkodás iránya pedig ezek után az hogyan lehet a nikkelre allergiás embereknél  ezt a receptort blokkolni , vagy egy másik nagy kérdés, mi van azokkal az emberekkel akik nem allergiásak a nikkelre? Talán az ő megfelelő receptoraik egészen máshogyan épülnek fel? A kutatások még kezdeti szakaszban vannak.

A nikkel azonban az ételeinkben is előfordul és bizonyos ételek  fogyasztásának  következménye is lehet nikkel allergia. Példák rá az alábbi esetek.

Egy 37 éves nő aki három éve küzdött általános nagyon viszkető ekcémával amelyre végül szteroidos kezelést kapott. Az allergia teszt során kiderült hogy nikkelre érzékeny és ez az érzékenység akkor kezdődött amikor tudatosan teljes kiőrlésű étrendre tért át.  A megnövekedett nikkel bevitelnek volt a mellékhatása az ekcéma. Egy másik beteg esetében a szójabab volt a bűnös. Az egészséges étkezés jegyében a  megnövekedett a szójafogyasztás egy hét alatt akut gyulladást, viszketést és hólyagokat eredményezett a kezén, a lábán és a könyökén.

Az étrendben mindig van nikkel de nem mindegy hogy napi 0,3 mg, vagy 1 mg, vagy netán 4 mg kerül a szervezetbe. Ezekkel a konkrét értékekkel vizsgálatokat is végeztek . Az ismerten nikkelallergiás személyek közül  40-40- 70%-ban fordultak elő a tünetek ahogy emelkedett a bevitt nikkel mennyisége.  Ha tehát az étrendben  valami folytán növekszik a nikkel mennyisége a megnövekedett mennyiséggel arányosan növekednek az ekcémás tünetek, és súlyos fellángoláshoz is vezethet. Különösen a kézen előforduló súlyos ekcéma fellángolása esetén lehet a nikkelre gondolni . Viszont ezt 11-ből 10 esetben jól lehet kezelni olyan diétával amely kiküszöböli a nikkelt az étrendből, és egy olyan kémiai hatóanyaggal ,amely komplex formában eltávolítja a nikkelt a szervezetből. (Ameddig nem ismert az összefüggés az ekcéma és a nikkel allergia között ,addig a tipikus szteroidos kezelést szokták választani.)

Mit lehet tenni?

Akinek a bőrével érintkező nikkellel van gondja nehéz helyzetben van. Összefoglalva: csak megelőzni  lehetne a helyzetet kerülve a fémmel való érintkezést . Ez a korábban említett okok miatt igen nehéz. Az használt ékszereket, csatokat, cippzárakat, óraszíjakat gondosan kellene válogatni, vagy bevonni őket valamivel hogy ne kerüljenek érintkezésbe a bőrrel. Például valamilyen átlátszó teljes bevonatot biztosító lakkal. Minden kilincset, kulcsot érmét sajnos nem lehet kikerülni.

Az élelmiszerek közül a zabban, a banánban, a fehér és vörös húsokban egyaránt, a teljes kiőrlésű gabonából készült termékekben, a szójában, a dióban, a kakaóban/csokoládéban, földi mogyoróban zöldségekben van jelentősebb mennyiségű nikkel. A helyzetet bonyolítja hogy a növények nikkel tartalma természetesen függ a talaj nikkel tartalmától és a csapadékviszonyoktól, tehát az egész dolog szinte követhetetlen ha nincs egy saját élelmiszeripari laboratóriumunk. Még a csapból is folyik nikkel, pláne ha reggel azt a vizet isszuk amely egész éjjel mozdulatlanul a vezetékekben ülve oldja ki az éppen aktuális fémeket  a csövek anyagából.

A másik potenciális nikkel forrás a konzervek doboza. Ez különösen olyan esetben remek párosítás ha bennük valamilyen savas dolog tartózkodik huzamosabb ideig. Nem utolsó sorban a nemesacél konyhai edények és  keverők pláne a bennük fővő savas ecetes ételek kombinációjával : paradicsom ,citrom ,ecet. Ezeket a párosításokat kerülniük kellene a nikkelre érzékeny embereknek.

És végül valami nagyon egyszerű tanács: az étrendben levő magas C-vitamin, illetve vastartalom csökkenti a nikkel felszívódását.

Forrás: www.nature.com, www.ncbi.nlm.nih.gov. , American Osteopathic College of Dermatology,  Dermatology Research and Practice