(MTI) – Az emberi embriószövetek kozmetikai és élelmiszeripari felhasználására utaló jelenségek vizsgálatába kezdett Szabó Marcel zöldombudsman.

Az alapvet? jogok biztosának a jöv? nemzedékek érdekei védelmét ellátó helyettese hétf?n, a hivatalában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a vizsgálatok els?sorban a jelenlegi magyar szabályozásra irányulnak. Kés?bb azonban a tudomány képvisel?ivel és egyes hatóságokkal együttm?ködve megkísérli azt is feltárni, hogy vannak-e Magyarországon olyan élelmiszerek vagy kozmetikumok, amelyek el?állításához emberi embriószöveteket is felhasználtak – tette hozzá.
A vizsgálat jogi szempontból azon alapul, hogy az alapvet? uniós és hazai szabályok egyaránt tilalmazzák az embrionális szövetek kereskedelmi célú felhasználását, miközben a tudomány már sok éve kidolgozott ilyen technológiákat, a globális gazdaság körülményei között Magyarországon is könnyen és olcsón hozzáférhet?vé váltak az ilyen módon készült termékek.
A vizsgálat egyik célkit?zése, hogy feltárja a magyar és a közösségi részletszabályokban azokat a kiskapukat, joghézagokat, amelyek leronthatják a magasabb rend? deklarációk érvényesülését – mondta.
Az Európa Tanács (ET) már 1986-ban elfogadott egy ajánlást, mely szerint él? embriók, magzatok vagy szöveteik felhasználása csak akkor jogszer?, ha saját életük, egészségük megóvása érdekében történik, tilos életben tartásuk abból a célból, hogy hasznosítható anyagokat nyerjenek ki bel?lük. A halott embriók, illetve szöveteik pedig csak sz?ken vett orvostudományi, terápiás célokra használhatók néhány szigorúan meghatározott esetben. Az üzleti, kereskedelmi célú hasznosítás azonban az emberi méltóság védelmére tekintettel egyértelm?en tilos – hívta fel a figyelmet.
Az ET a kontinens közös emberi jogi alapjainak legf?bb ?re, az alapjául szolgáló emberi jogi egyezmény m?ködteti a strasbourgi bíróságot, ennek a nemzetközi jogi intézményrendszernek köszönhet? például, hogy a részes államokban évtizedek óta nincs halálbüntetés – jegyezte meg a jogvéd?.
Hozzátette: az embriók felhasználásával kapcsolatos 1986-os ET-ajánlás óta több uniós döntés is született a tárgykörben, van köztük minden tagállamra kötelez? irányelv, csakúgy mint luxemburgi bírósági döntés. Ugyanakkor a tudomány mai állása szerint már nincs akadálya az ember-állat hibrid kísérleteknek, az emberi embrió állati méhbe, az emberi agysejtek állatba ültetésének csakúgy, mint az emberi embrió tulajdonságaiba való beavatkozásnak vagy az embriószövetek különféle sejtjeib?l készült tenyészeteknek.
Az utóbbira a legtöbb példát az Egyesült Államokból ismerjük, de a világ számos más részén létrejött már az ehhez szükséges fejlett technológia. Számos olyan cég m?ködik Európán kívül, amely embrionális szövetek kereskedelmi hasznosítására szakosodott, tevékenységének része például, hogy embrió veséjéb?l el?állított tenyészettel egyes termékek ízhatásának fejlesztését, tesztelését végzi. Multinacionális nagyvállalatok, világmárkák léptek velük szerz?déses kapcsolatba, így alappal feltételezhet?, hogy üdít?k, leves- és tejporok, édességek gyártási folyamatában használják az embriószöveteket – emelte ki Szabó Marcel.
 Egyes kozmetikai cégeknél pedig nem csupán a gyártási folyamat egyik stádiumában jelenik meg az embrióból kitenyésztett szövet, hanem közvetlenül része a készterméknek, ilyenek például egyes ránctalanító krémek. Ez az unióban 2013-tól kifejezetten tilos, ám az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hiába írják el? a termékek összetev?inek világos feltüntetését, ha azokat egyes Európán kívüli országokban titkosíthatja a gyártó, ha nem károsak a fogyasztóra – mondta a biztoshelyettes.
„Az embriószövet ilyen jelleg? felhasználása nyilvánvalóan nem rongálja a fogyasztó testi egészséget, de azt hiszem, sokak szerint a lelket annál inkább. Az pedig egyértelm?en elfogadhatatlan, ha a fogyasztó esetenként nem is tudhatja, hogy amit megvásárol és elfogyaszt, az mib?l és hogyan készült. Ez már a lelkiismereti szabadságot sértheti, ami európai dokumentumokban és a magyar alaptörvényben is rögzített alapvet? emberi jog” – fejtette ki.
Magyarországon feltehet?en még nem árasztották el a boltok polcait az ilyen jelleg? termékek, bár az internetes kereskedelemben már ma is sokféle ellen?rizetlen termék beszerezhet?. Az azonban bizonyos, hogy eljött az ideje a probléma feltérképezésének, a figyelemfelhívásnak és a kihívásra adott egységes alapjogi szemlélet?, morális megalapozottságú válasz megfogalmazásának – f?zte hozzá.
A zöldombudsman emlékeztetett arra, mekkora felháborodást keltett Európa-szerte, mikor felmerült annak a gyanúja, hogy lóhús van olyan ételekben, amelyeken ezt nem tüntetik fel. Vajon akkor az emberi méltóság és az emberi jogok európai közmegegyezésen alapuló hagyományaival, kultúrájával miként egyeztethet? össze az emberi embriók gazdasági célú felhasználása, ami csökkenti az emberi élet értékét, leértékeli az emberi jogokat? – tette fel a kérdést.