Az erdő kecses és türelmes királynője

A közönséges (vagy fehér kérgű) nyírfa, latin nevén Betula pendula rendkívül elterjedt fafajta, amely egész Európában honos, de megtalálható keleten is, Szibériától egészen az Altaj-hegységig. Elegáns, karcsú testalkatát, áthajló, vékony ágait és jellegzetes barkavirágzatát véleményem szerint senkinek sem kell bemutatni.

A nyírfát egyszerűen nem lehet összekeverni semmilyen más fafajtával, és bár a nagy tengerszint feletti magasságokban, illetve a hideg éghajlatú tájakon “nyakiglábból” “törpévé” változik, a kérge mindig fehér marad. Ez a kivételesen magas fa akár 25 méterre is megnőhet, és jól növekszik, illetve él olyan szegényes talajon is, ahol már semmi más nem képes megélni, ráadásul a zord klímával szemben is rendkívül ellenálló. Az egyetlen dolog, amire igazán szüksége van, az a fény, mert árnyékos helyen igen gyorsan elpusztul.

A nyírfa jellegzetesen úttörő fafajta, amely ideális “eszköze” a táj rekultivációjának. Ez a türelmes fa a megváltozott összetételű talajban is hajlandó megélni, illetve növekedni. Az úttörő fafajtákra jellemzően a nyírfa is rendkívül termékeny, gyorsan növekszik, és a többi fafajtával ellentétben viszonylag rövid ideig él. A százéves nyírfák rendszerint megadják magukat a gombák támadásának, elkezdenek korhadni, és gyorsan visszatérnek a természet körforgásába.

Nehogy megharagudjon…

A paleobotanikai leletek szerint a nyírfa volt az első olyan növényfaj, amely a jégkorszak után, a jég visszahúzódásakor előtűnő talajban “gyökeret vert”. A többi fafajtával ellentétben a nyírfa könnyen ég, sőt a kérge még nedvesen is képes tüzet fogni, ahogyan ezt minden tapasztalt kiránduló tudja. Mindazonáltal az “erdők kecses királynője”, miként az angolok nevezik, állítólag nagyon meg tud haragudni, ha valaki lehúzza a kérgét… Tűzgyújtáskor ezért inkább a gyűrűszerűen leváló kérgét használjuk fel.

A nyírfa levelei egészen korán, gyakran már március közepén rügyezni kezdenek, és éppen ebben az időben érdemes begyűjteni őket, amikor még szép világoszöldek. A rügyező leveleket nyersen is el lehet fogyasztani (többek között rengeteg C-vitamint tartalmaznak), esetleg közvetlenül az ágakról is leehetjük, de gyakrabban készítünk belőlük forrázatot, amelynek fertőtlenítő és vizelethajtó hatása van.

A nyírfatea kiválóan alkalmazható tavaszi tisztítókúrák során, illetve fürdőkben. Jótékony hatású húgyúti fertőzésekben, segít eltávolítani a vese-, illetve húgyköveket, valósággal kimossa az ízületekben lerakódott, reumát és köszvényt okozó méreganyagokat. A nyírfa nem károsítja a vesét, ezért annak elégtelen működése esetén is fogyasztható.

Tisztaság, védelem, termékenység

A nyírfa elsősorban a tisztaság és frissesség fája. Tavasszal régebben minden fiatal lány nyírfavízzel mosakodott, hogy tiszta, egészséges és sugárzó bőre legyen. Tisztítja ugyanis az eltömődött pórusokat, és segíti a bőr regenerációját. A nyírfából készített főzet ezenkívül jótékonyan hat a különböző “bibikre”, elsősorban a szájüreg sérüléseire, a hajat pedig egészségessé és fényessé varázsolja.

A hagyomány szerint a nyírfa a megtisztulás, a védelem és a termékenység fája. Nyírfa seprűt régebben a tavaszi napéjegyenlőség idején használtak, hogy vele seperjék ki a régi és rossz dolgokat a házból, valamint megtisztítsák a szobákat, illetve elűzzék a telet. Nyírfavesszőt használtak régebben a neveletlenek és a törvénysértők megbüntetéséhez is. A római tisztségviselők ráadásul állítólag nyírfavesszőt és baltát hordoztak magukkal – annak jeleként, hogy joguk van bárkit korbácsolással büntetni, vagy akár azonnal le is vághatják a törvénysértő fejét. Úgy tudni, hogy Jézust is nyírfavesszővel korbácsolták meg, mielőtt keresztre feszítették.

Az új kezdet fája

A mágia értelmezésében a nyírfa az új kezdet, az új lehetőségek, a múlttól való elszakadás fája, vele lehet valami újat, tisztát és frisset létrehozni. Nem meglepő, hogy a nyírfaseprű átugrása egészen a XIX. századig hagyomány maradt az esküvőkön, hiszen ezzel is szavatolni akarták, hogy a házasság megfelelő és hosszú legyen. A nyírfaseprű átugrása mintegy lezárta a partnerek múltját, és mindenkinek felhívta a figyelmét arra, hogy mostantól kezdve egy párként, együtt lépnek az új életbe, amelynek – ugyanúgy, mint a nyírfának – rendkívül termékenynek kell lennie.

Hasonló jelentősége van a májusfaállításnak is. Ez rendszerint nyírfából készül, és színes szalagok díszítik. A májusfa tehát távolról sem csupán a tavasz szimbóluma, sokkal inkább az örömteli szexualitásé és a termékenységé. A nyírfa a sámán kultúrákban az emberek és az istenek világának összekapcsolódását jelképezi. A nyírfa a legendás axis mundi: az élet fája, a tengely, amely lehetővé teszi a más világokba való utazást. Ezért, ha egy erdész azt állítaná, hogy a nyírfa tulajdonképpen a gyomfák csoportjába tartozik, legyen Ön is ugyanolyan türelmes vele, mint maga a nyírfa.

Forrás: Tereza Viktorova