Laktóz

A laktózintolerancia az emberiség egyik régóta ismert problémája. Aki laktózérzékenységben szenved, nem tudja lebontani a tejben és a tejtermékekben el?forduló tejcukrot, a laktózt. Ennek oka, hogy a laktázenzim, vagyis a laktózt lebontó enzim hiányzik ezeknek az embereknek a szervezet?b?l.

Mindez heves emésztési reakciókat válthat ki. A laktózmentesség határértéke: 1 g/kg a termékben, azaz 1000 mg/kg. Általában ez alatt nem okoz tüneteket. A laktóz kimutatására is a leggyakrabban használt módszer szintén enzimalapon m?ködik: az élelmiszer kivonatában színváltozás történik, ez alapján lehet meghatározni, hogy van-e laktóz benne. A minta színváltozásának nagysága aránya a laktóztartalommal.

Úgy a glutén, mint a laktóz esetében az a legkomolyabb probléma, hogy rendkívül sok élelmiszer tartalmaz valamilyen gabonaszármazékot, illetve tejszármazékot. Annak, aki ilyen allergiában, érzékenységben szenved, nagyon körültekint?en kell táplálkoznia.

Mogyoró

Meg kell említenünk allergia szempontjából a mogyorót is: ez ugyancsak egy jellemz? allergén anyag, az arra vonatkoztatott érzékenység az alig észrevehet?t?l a széls?ségesen er?sen fellép? anafilaxiás hatásokig (sokkig) terjed. E cikk célja ugyan nem a pánikkeltés, de kötelességünk kimondani, hogy akár egy darab mogyoró is végzetes hatású lehet!

A mogyorónak az allergiát kiváltó fehérjéi közül a legnagyobb mennyiségben jelenlév?k arachin és conarachin. E fehérjék nevét a mogyoró latin nevéb?l származtatjuk: Arachis hypogaea. A mogyoró kimutatására egyébként ugyancsak a már fent bemutatott ELISA-kiteket alkalmazzuk, és sajnos a módszer korlátai ebben az esetben is jelen vannak. (A cikk els? részében leírás található a tesztr?l )

Miért fontos a szója fogyasztását körültekint?en végezni?

A szója esetében két nagyobb probléma merülhet fel: az egyik, hogy a nyers vagy nem kell?képpen h?kezelt szójában (Glycine soya) antinutritiens fehérjék vannak. Ezek f?ként a lektin típusú fehérjék családjába tartoznak, kedvez?tlen hatásukat úgy fejtik ki, hogy megakadályozzák a tápcsatornában lebontott ételekb?l származott tápanyagok felszívódását.

Példaképpen: amennyiben az állatok takarmányába pörköletlen vagy nem megfelel? módon h?kezelt szóját kevernek, akkor ezen antinutritiens (emésztést, felszívódást gátló) hatású fehérjék közül a tripszin inhibitornak nevezett fehérjék akár a takarmányozott állatok pusztulását is okozhatják. Ezért szigorúan tilos a takarmányokba és az ember élelmiszereibe pörköletlen szóját keverni. A pörkölt szójában ugyanis e káros hatású fehérjék zöme elbomlik, és a szója fogyasztása közvetlen veszélye ezzel el is hárul.

A szójával kapcsolatos másik probléma, hogy annak összetev?i között számos fitoösztrogén anyag is van. Amennyiben ezek a n?i nemi hormonokhoz hasonló vegyületek nagyobb koncentrációban kerülnek az eml?sök (köztük az ember) szervezetébe, egyes vélekedések szerint a hormonrendszer m?ködésének zavarait idézhetik el?. A vita abban áll az egyes szakemberek között, hogy vannak, akik azt állítják, az említett fitoösztrogén vegyületek egy része a h?kezelt szójában sem bomlik le, ezért a túlzott szójafogyasztást ez a szakembercsoport nem tartja kívánatosnak. A jelen tudományos felfogás szerint azonban a kell?képpen pörkölt szója jól használható akár az állatok, akár az emberek fehérje-utánpótlására.

Genetikailag módosított szója

Itt említjük meg, hogy a szója az az els? iparszer?en termeszthet? növény, amelyet a genetikai módosításnak vetettek alá. A Monsanto nagyvállalat által genetikailag módosított szója volt az els? olyan iparszer?en termeszthet? növény, amely ellenállt a szintén e cég által szabadalmaztatotttotális gyomirtó szer, a glifozát hatásának.  A GMO szója termesztése és fogyasztása napjainkban is parázs viták forrása, és várhatóan még évtizedekig tartani fog, mert sem a génmódosítás mellett, sem az azok ellen állást foglaló tudósok között nem várható közös vélemény kialakulása…

A vita egyik alapvet? oka az, hogy már a természetes szójában eredetileg benne található biológiailag aktív anyagok jelenléte sem megnyugtató. A genetikai módosításokat ellenz?k egy tábora pedig feltételezi, hogy a GMO-szójában a módosítások következtében kis mennyiségben további kedvez?tlen biológiai hatású olyan anyagok is keletkezhetnek.

A laboratóriumban az allergénvizsgálatok mellett a genetikailag módosított anyagokat is kimutatjuk.

Dr. Szigeti Tamás János

Forrás: laboratorium.hu