A dízel kipufogógázban lev? nitrózus oxidok nemcsak az emberi egészségre ártalmasak, de megzavarják a méhek szaglóképességét is. A Southampton-i és a Reading-i Egyetemek (mindkett? az Egyesült Királyságban van) kutatói arról számolnak be, hogy a virágok illatának 11 leggyakoribb összetev?jéb?l ötöt olyan mértékig elbontanak, elváltoztatnak a káros légszennyez? anyagok – a nitrózus oxidok, amelyek a dízel autók kipufogógázaiból származnak -,hogy a méhek nem képesek többé beazonosítani ?ket.

Márpedig az emberiség számára legfontosabb 100 növényb?l 70-t a méhek poroznak be, állapította meg egy 2011-ben megjelent ENSZ-beszámoló.
2000-ben, a méhek által elvégzett haszon-növény beporzás értéke a becslések szerint 14,6 milliárd dollár volt – egyedül az Egyesült Államokban.

A tanulmány f? szerz?je, Dr. Robbie Girling, aki agrár-ökológiát és fenntartható mez?gazdaságot tanít a Reading-i Egyetemen, így ad hangot véleményének:
„Az ember rászorul a méhekre és más beporzó rovarokra, a tápláléka legnagyobb részének megtermelésében, de ezt úgy fizeti vissza a méheknek, hogy tönkreteszi az él?helyüket, pusztítja ?ket rovarirtóval, klímaváltozással és leveg?szennyezéssel.”

A kutatás során a tudósok dízelfüstnek tették ki a virágok illatának leggyakoribb, illó összetev?it. Úgy találták, hogy lényegesen megváltozott a gyakori illóanyagok keveréke. Például, írják, „a mircén (illatösszetev?je a babérnak, verbénának, ylang-ylangnak, a komlónak, a kakukkf?nek, a citromf?nek – a szerk.) tartalom jelent?sen csökkent, a béta-ocimén kimutathatatlanná vált, a béta-caryofillén átalakult cisz-izomér izocaryofillénné.”

Amikor a méhek nyelv-kinyújtó reflexét (proboscis extension reflex – tudományosan proboscisnak nevezik a méh nyelvét, amivel begy?jti a nektárt és a virágport) vizsgálták, a team kimutatta, hogy a dízelfüst hatására bekövetkez? változás a virágillat-összetev?kben elegend? volt ahhoz, hogy a méhek ne tudják felismerni az illatot.

A proboscis-reflexet ötven éve fejlesztették ki arra, hogy tanulmányozzák a méheket, hogyan érzékelik, és hogyan tanulják a virágillat felismerését, ami a nektár és a pollen forrását jelenti számukra, amivel táplálhatják a méhcsaládot. Azt a tényt használja fel, hogy amikor a méh antennája érzékeli a táplálékhoz kapcsolódó vegyületet, a méh kinyújtja a proboscist – a nyelvét.

Végül a kutatók azt is kimutatták, hogy a dízelgázban az er?sen reakcióképes nitrogénoxidok voltak azok, amelyek tönkre tették a virágillatot.
A szerz?k nem gondolják, hogy a dízelfüst leveg?szennyezése volna a f? oka a méhpopuláció csökkenésének, de az eredmények azt mutatják, hogy még rosszabb a hatása, mint eredetileg vélték.
A szerz?társ, Guy Poppy, aki a Southampton-i Egyetemen a biológiai tudományok professzora, kijelentette, teljesen világos, hogy a méheket több csapás is sújtja, és a járm?vek emissziója csak egy ezek közül.
„Bár nem valószín?, hogy ez az emisszió egymagában ilyen súlyosan érintené a méhpopulációt, a többi stresszel kombinálva, ez lehet az a pont, ahol ‘kicsordulhat a pohár’.
A kutatók most azt vizsgálják meg, vajon a dízelfüst közvetlenül is érinti-e a méhek egészségét.

Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/articles/301220.php

Független.hu

Kép forrása: www.compoundchem.com