Meglepetést okozott a Georgetown-i Egyetem kutatása: kiderült, hogy a napfény a D-vitamin termelés mellett a T-sejteket is energetizálja, amelyeknek központi szerepük van az emberi immunitásban. A T-sejtek aktiválása a D-vitamin termeléstől elkülönült folyamat – állapították meg a kutatók.
„Ismeretes, hogy a napfény D-vitamint termel, amiről úgy tartják, egyebek között az immunitásra is hatással van. Ezzel szemben a mi kutatásunk úgy találta, hogy az immunitásban játszott szerep teljesen külön folyamat” – jelentette ki Gerard Aheru, a farmakológia és fiziológia tanszék társprofesszora.
„A D-vitaminnak tulajdonított feladatkörök némelyike – például az immunitás – lehet, hogy ennek az újonnan felfedezett mechanizmusnak tulajdonítható.”
Konkrétan azt találták a kutatók, hogy a Nap kék sugarai a T-sejteket gyorsabb mozgásra késztetik. Ezzel kimutatták a napsugárzásra adott első olyan reakciót, amely emberi sejteket sebesség váltásra ösztönöz.
„A T-sejteknek, legyenek azok segítő vagy ölő sejtek, mozogniuk kell ahhoz, hogy elvégezzék a munkájukat: hogy eljussanak a fertőzés helyére és levezényeljék a választ” – magyarázta a professzor. „Kiderült, hogy a napfény közvetlenül aktiválja az immunsejteket, gyorsítva a mozgásukat.”
Míg a D-vitamin termeléshez UV-sugárzásra van szükség, ami előmozdíthatja a bőrrák kialakulását, a Napból jövő kék fény biztonságos.
„A kék fény el tudja érni a dermiszt – a bőr második rétegét -, a T-sejtek pedig a testben bárhova eljuthatnak.”
A T-sejtekben a napfény hidrogén peroxidot termelt, ami aktiválta a jelutat, ennek következtében mozogtak gyorsabban a T-sejtek. A hidrogén peroxid az a vegyület, amit a fehér vérsejtek is kibocsátanak a fertőzés észlelésekor, hogy oda hívják az immunsejteket.
Ahern professzor szerint messze vannak még attól, hogy pontosan megértsék a kék fény hatását, de az a véleménye, hogy a kék fénynek a T-sejt aktiváló tevékenysége jótékony hatás. Érdemes volna a betegeknek kék fény terápiás kezelést adni, hogy serkentsék az immunitásukat.
A tanulmány a Scientific Reports c. tudományos folyóiratban jelent meg.