A Helsinki Egyetem kutatói derítették ki (2008), hogy azoknak a sztrókos betegeknek, akik naponta két órán át zenét hallgattak, jobb lett a verbális memóriájuk, javult a figyelmük és a hangulatuk, szemben azokkal, akik hangoskönyvet hallgattak vagy éppen semmit sem.
S?t, más kutatások kimutatták, hogy a zene a beszédkészség visszanyeréséhez is hozzájárult az agyi katasztrófa után.
Dél-koreai kutatók 2013-ban végeztek egy ehhez kapcsolódó kutatást, amelynek az lett az eredménye, hogy a sztrókos betegek beszédproblémái egy hónapos zeneterápia után javultak.
A muzsika az epilepsziás betegek kezelésére is alkalmas. Az epilepszia olyan agyi rendellenesség, ami görcsöket idéz el?.
Egy, ez év augusztusában megjelent tanulmányból kit?nt, hogy az epilepsziás betegek agya másként reagál a zenére, mint az ilyen rendellenességben nem szenved?ké.
Az Ohio Állami Egyetem kutatói megállapították, hogy ennek az az oka, hogy az epilepsziás emberek agya fokozottabban szinkronizál a muzsikával. Ez meglep? eredmény, f?zték hozzá.
„Az epilepsziában szenved?k a roham el?tt ‘szinkronizálnak’. Kutatásunkban azonban az epilepsziás betegek anélkül szinkronizáltak a zenével, hogy rohamuk lett volna”- magyarázta Christine Charyton, kutatásvezet?.
Ez a felfedezés az epilepszia kezelésének új típusú stratégiájához vezethet, jegyezte meg Charyton.
„Az epilepsziában szenved? emberek relaxálásra, pihenésre használhatják a zenét, ugyanis a stressz váltja ki a rohamokat. Sok páciens beszámolt róla, hogy a zenehallgatástól relaxáltnak érezte magát.”