Bár már jó ideje tisztában vagyunk azzal, hogy az új csontok képz?déséhez az ösztönzést az izmok igénybe vétele adja meg, nem volt világos, hogyan folytatnak kommunikációt az izmok a csontokkal.
„Ez nagyon ígéretes eredmény, mind a laboratóriumok, mind a klinikák számára” – mondja Mone Zaidi professzor, a Mount Sinai Egyetem kémiai biológia intézetének vezet?je, a Mount Sinai Csont-programjának igazgatója.
„Meghatároztuk azt a molekulát, amelyet az izomszövet az edzés alatt bocsát ki, és amely közvetlenül a hosszú csontok er?sségét növeli. Ezeket a csontokat használjuk az edzés során, ezek szoktak a leggyakrabban eltörni.”
A kísérletet olasz egyetemekkel együttm?ködve végezték: fiatal hím egérbe irisint fecskendeztek, amelyet a vázizomból vontak ki. Az egereknek jelent?sen megn?tt ett?l a csontjaik tömege és ereje, els?sorban a csöves csontoké, amelyek s?r? és kompakt csontszövetb?l állnak. A csöves csontok teszik ki a csontváz súlyának 80 százalékát.
Az irisin jelz?molekula f?ként a csöves csontok növekedését befolyásolta, a szivacsos csontokat nem érintette. Az edzés az új csontsejtek keletkezésére gyakorolt közvetlen ösztönz? hatást.
A kutatás beláthatatlan távlatokat nyithat.
A fizikai aktivitás csökkenésével, például volt sportolóknál, progresszív csontvesztés, ezzel együtt fokozott csonttörési kockázat léphet föl. Az ?rhajósoknál a súlytalanság okoz gyors és súlyos csontveszteséget, míg a gerincsérüléseknél a mozgás hiánya következtében a csontok törékenysége miatt alakul ki kockázat.
Az id?sebbek, ahogy a kor el?rehaladtával fokozatosan elveszítik korábbi izomtömegüket, hajlamosak lesznek a csontritkulásra.
A kutatók bíznak a terápia kifejlesztésében.
„Az izom- és a csontvesztés gyakori orvosi probléma az id?seknél, esetükben ez a megrokkanás egyik f? oka. Ha megértjük a molekuláris kapcsolatot az izmok és a csontok között, az reményt ad a korral járó csont- és izomvesztés kezelésére – egyidej?leg, egy gyógyszerrel” – magyarázza Zaidi professzor.