A kamaszkorban keletkező agysejtektől függhet a közösségi viselkedés

Különösen antiszociális feln?tté váltak azok az egerek, amelyeknél megzavarták kamaszkorban az új agysejtek keletkezését – idézte az amerikai Yale Egyetem kutatóinak megállapítását a ScienceDaily cím? tudományos ismeretterjeszt? portál (http://www.sciencedaily.com).
Feln?tt egereknél ugyanez a beavatkozás nem vonta maga után a viselkedés megváltozását. Az eredmények segíthetik a szkizofrénia és más mentális zavarok hátterének megértését.
Az agy bizonyos területein a születés után is folyamatosan keletkeznek új idegsejtek. Ez a neurogenézisnek nevezett folyamat sokkal nagyobb arányban zajlik gyerekkorban és kamaszkorban, mint a feln?tteknél, mégis a legtöbb kutatás id?sebb agyban vizsgálta az új neuronok funkcióját.
Arie Kaffman és csoportja különböz? korú egereknél tanulmányozta az új idegsejtek feladatait. Normál körülmények között a feln?tt egerek sok id?t töltenek el ismeretlen társaik felfedezésével és a velük való kapcsolattartással. Azok a feln?tt rágcsálók azonban, amelyeknél kamaszkorukban megakadályozták a neurogenézist, nem mutattak érdekl?dést a többi feln?tt állat iránt, s?t a társaik által kezdeményezett találkozásokat is elkerülték.
„Ezek az egerek úgy viselkedtek, mintha nem ismerték volna fel egérként egértársaikat” – idézte fel Kaffman.
Feln?tt egerek neurogenézisének gátlása ugyanakkor nem okozott ilyen változást viselkedésükben. Ez arra utal, hogy a kamaszkorban keletkez? agysejteknek más feladata lehet a feln?ttkorban, mint a kés?bb létrejöv? sejteknek.
Mivel a szkizofrén embereknél az agy hippokampusz nev? területén hiányos az új neuronok keletkezése és a betegség tünetei el?ször kamaszkorban jelentkeznek, ezért a mostani eredmények abba is betekintést adhatnak, hogy miként alakulnak ki a szkizofréniát jellemz? egyes viselkedési zavarok – véli Kauffman.

Forrás: MTI